Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-179

Az országgyűlés képviselőházának 179. i kormányzat. Ne áltassuk magunkat, hiszen a megyei városokban, a vidéki törvényhatósági városokban, a nagyközségekben és a kisköz­ségekben még annyi önkormányzat sines, mint amennyi Budapesten van. Egynéhány esetet már a törvényhozás elé is terjesztettem, de persze eredmény nélkül. Intézkedések nem jártak nyomában, a legfelsőbb kormányhatóságnak, úgy lát­szik, sokkal nagyobb gondjai vannak, mint a vergődő, vonagló városok és falvak ügye, nem igen sokat törődik vele, nem tartja ezt idő­szerűnek, vagy talán kedve szerint történik az, ami történik. Tessék meghallgatni a következőket. A képviselőház múlt évi május 26-iki ülésén a belügyi tárca költségvetésének tárgyalása kap­csán szóvátettem például a pestszentlőrinci esetet. Pestszentlőrinc most alakult át megyei várossá. Pestszentlőrinc Kispesttel össze van nőve, a kettő egy város is lehetne és voltak is tárgyalások arra nézve, hogy ezi: a két várost összekapcsolják, a helyi riválisok azonban ezt elgáncsolták, nem tudtak talán megállapodni, hogy a különböző állásokat mely községbeli csa­ládok foglalják el. Denikve az egyesítésből nem lett semmi, Pestszentlőrinc önállósította ma­gát, nagyközségből megyei város lett. A vá­mosnak 37.000 lakosa van, akik közül a községi választók száma 3945, ami páratlanul alacsony arányszám. Az egész világon, ahol parlamentarizmus van, nincsen 10%-os arányszám, illetőleg vala­mivel több, 10"5 itt az arányszám. De Pest­szentlőrincen és a magyar városok és falviak legnagyobb részében ez az arányszám, 37.000 lakos közül 3945 a választók száma. Leszavazott a választók közül a legutóbbi választáson 2113 választó, ebből a Nep.-re szavazott 1200, tehát kétségtelenül többség, de 37.000 lakos nevében 1200 választó megbízásából ül együtt egy kép­viselőtestület, amely az ügyeket viszi, kérdé­sekben dönt, a várost reprezentálja, az, egész város nevében beszél és tevékenykedik. Ez le­hetetlen állapot, ezt így fenntartani nem lehet. Legutóbb Pest vármegye közgyűlésén indítványt nyújtottak be, amely úgy szólt, hogy {olvassa): »írjon fel a vármegye közönsége a kormány­hoz, hogy az országos választói jog törvényes rendezésével egy időben, esetleg együtt szabá­lyozza demokratikus módon a városok és közsé­gek választójogát is, tatkos szavazással és a tiszta választás biztosításával.« Nem tudóim, be­érkezett-e már ez a felirat, de majd be fog ér­kezni, annak idején majd tárgyalni fogjuk és a képviselőház többsége remélhetőleg nem fog elzárkózni az elől, hogy ez megtörténjék., Egészen furcsa esetek adódnak ugyanis elő. Hiszen meni kerül ide minden, nem minden pa­nama, nem minden botrány pattan ki, nem mindent lepleznek le, ami nem helyénvaló, amá a közéletet megfertőzi, de merem állítani, hogy az utóbbi két évtizedben több közéleti botrány és panama történt az önkormányzatokkal kap­csolatban, mint a megelőző száz esztendőben együttvéve. Többször szóvátetteni már a szolnoki esetet is. Szóvátettem interpelláció alakjában és szó­vátettem különböző költségvetési viták során. Szolnokon 1929 december 1-én volt az önkor­mányzati választás egy régi, elavult, a mai vi­lágba már sehogyan sem illő törvény alapján, az 1886 : XXII. te. 47. $-ának segítségével. Ezt az önkormányzati választást egyszerűen .meg­hamisították. En itt a képviselőházban annak­Uése 1987 február 5-én, pénteken. 181 idején — azt hiszem Scitovszky Béla volt ak­kor R f (belügyminiszter — azokat a szavakat használtam, hogy Szolnokon az önkormányzati választások alkalmával nyilt csalás történt. Az ügyet nem intézték el, a csalást magát nem vizsgálták ki, a kérdéssel érdemben nem fog­lalkozott senki, engem ellenben a mentelmi bi­zottsághoz utasítottak és megfelelő módon el­bántak velem. Nem tudom már hamarjában, mi volt a büntetésem, de 'büntetést kaptam azért. (Buchinger Manó: Karcért kapott!) Kar­cért nem kaptam, mert ilyen felett nem rendel­kezik a képviselőház, ha lehetett volna, azt hi­szem, oda is bedugtak volna (Fábián Béla: Hajított volna a képviselő úr inkább bűzbom­bát!), de így megúsztam megrovással, vagy nem tudom mivel. Tény azonban, hogy maga a csalás, t ez a szolnoki eset, szépen elcsúszott, de segítség rajta nem történt és a vádlót, illet­ve ebben az esetben a tanút megfelelő módon megbüntették. A közigazgatási túrósáig azután jóval ké­sőbben nekem adott feltétlen igazat. Idehoztam a Ház elé ezt a közigazgatási bírósági döntést és felolvastaim annak egy részét, amely a kö­vetkezőképpen szól. Az ottani ellenzék meg­fellebbezte ezt a választást. A közigazgatási bí­róiság 1930 október 21-én az, 1896:XXVI. te. 28. §-a alapján 6116/1930. K. szám alatt ítélkezett az ügyben ési a petieioniálófcat elutasította, mert nem tették panasz tárgyává azt, hogy a bi­zalmi férfiakat nem bocsátották Ibley hanem mást tettek panasz tárgyává. De a közigazga­tási bíróság az indokolásban hozzátette ehhez szószerint a következőket (olvassa): »Ha ez az állítási« — tudniillik a bizalmi férfiak kiszorí­tása — »megfelel a valóságnak, kétségtelenül a poitifeai tisztességbe és jóerkölesökbe ütköző visszaélés történt«. Ezt mondja a közigazgatási bíróság ítéletének indokolása. 1929-ben volt a választás, 1930-ban történt a közigazgatási bí­róság döntése, de maradt minden a régiben és néhány esztendő múlva felfakadt egy (borzasztó kelevény, a szolnoki panama, ahol azután ki­tűnt arról a tisztelt képviselőtestületről és az egész város vezetésiéről, hogy hűtlenül kezelik a köz javait és visszaélnek azzal a tbiz.alom.imal , amelyet amúgy is bitoroltak egy meghamisí­tott választás alapján. T. Képviselőház! Ezért mondom én» hogy elsősorban megfelelő egészséges önkormány­zatra van szükség. Ahol az önkormányzat ha­misítatlan, ahol magának a városnak, magának a közsée-nek népe valóiban képviselethez jut, ott egyáltalában) nem fordulhatnak elő olyan esetek, mint a szolnoki, a székesfehérvára, a miskolci és nem tudomt hamarjában felsorolni, hogy még imilyen eset,, pl. a kecskeméti, ahol ellopták: az egész zálogházat, amely városi ke­zelésiben volt. Ahol egészséges az önkotrimányzat, ott ha­sonló esetek egyáltalában nem fordulhatnak elő vagy osak nagyon (ritkán, mert ott van ellen­őrzés, ott a képviselőtestület szeme rajta van a vezetésen, rajta van a hivatalnokok munká­ján, ott a vezető tisztviselők kénytelenek és kötelesek a Iklépviselőtestület akaratához és ha­tározataihoz igazodni, ott mellékutakon járni,, ímeMkeélokat szolgálni, jogtalan egyéni gaz­dagodási hajrákat rendezni nem lehet, ott csak közügyeket lőhet szolgálni, mert ott van meg­felelő állandó ellenőrzés, az ellenőrzés, Da­mokles-kardja állandóan ott függ a városveze­tés felett és sohaseimi tudhatja a polgármester, tanácsnok vagy ügyosztály, hogy mikor, melyik 26*

Next

/
Oldalképek
Tartalom