Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-179

Az országgyűlés képviselőházának 179. i kormányzat. Ne áltassuk magunkat, hiszen a megyei városokban, a vidéki törvényhatósági városokban, a nagyközségekben és a kisközségekben még annyi önkormányzat sines, mint amennyi Budapesten van. Egynéhány esetet már a törvényhozás elé is terjesztettem, de persze eredmény nélkül. Intézkedések nem jártak nyomában, a legfelsőbb kormányhatóságnak, úgy látszik, sokkal nagyobb gondjai vannak, mint a vergődő, vonagló városok és falvak ügye, nem igen sokat törődik vele, nem tartja ezt időszerűnek, vagy talán kedve szerint történik az, ami történik. Tessék meghallgatni a következőket. A képviselőház múlt évi május 26-iki ülésén a belügyi tárca költségvetésének tárgyalása kapcsán szóvátettem például a pestszentlőrinci esetet. Pestszentlőrinc most alakult át megyei várossá. Pestszentlőrinc Kispesttel össze van nőve, a kettő egy város is lehetne és voltak is tárgyalások arra nézve, hogy ezi: a két várost összekapcsolják, a helyi riválisok azonban ezt elgáncsolták, nem tudtak talán megállapodni, hogy a különböző állásokat mely községbeli családok foglalják el. Denikve az egyesítésből nem lett semmi, Pestszentlőrinc önállósította magát, nagyközségből megyei város lett. A vámosnak 37.000 lakosa van, akik közül a községi választók száma 3945, ami páratlanul alacsony arányszám. Az egész világon, ahol parlamentarizmus van, nincsen 10%-os arányszám, illetőleg valamivel több, 10"5 itt az arányszám. De Pestszentlőrincen és a magyar városok és falviak legnagyobb részében ez az arányszám, 37.000 lakos közül 3945 a választók száma. Leszavazott a választók közül a legutóbbi választáson 2113 választó, ebből a Nep.-re szavazott 1200, tehát kétségtelenül többség, de 37.000 lakos nevében 1200 választó megbízásából ül együtt egy képviselőtestület, amely az ügyeket viszi, kérdésekben dönt, a várost reprezentálja, az, egész város nevében beszél és tevékenykedik. Ez lehetetlen állapot, ezt így fenntartani nem lehet. Legutóbb Pest vármegye közgyűlésén indítványt nyújtottak be, amely úgy szólt, hogy {olvassa): »írjon fel a vármegye közönsége a kormányhoz, hogy az országos választói jog törvényes rendezésével egy időben, esetleg együtt szabályozza demokratikus módon a városok és községek választójogát is, tatkos szavazással és a tiszta választás biztosításával.« Nem tudóim, beérkezett-e már ez a felirat, de majd be fog érkezni, annak idején majd tárgyalni fogjuk és a képviselőház többsége remélhetőleg nem fog elzárkózni az elől, hogy ez megtörténjék., Egészen furcsa esetek adódnak ugyanis elő. Hiszen meni kerül ide minden, nem minden panama, nem minden botrány pattan ki, nem mindent lepleznek le, ami nem helyénvaló, amá a közéletet megfertőzi, de merem állítani, hogy az utóbbi két évtizedben több közéleti botrány és panama történt az önkormányzatokkal kapcsolatban, mint a megelőző száz esztendőben együttvéve. Többször szóvátetteni már a szolnoki esetet is. Szóvátettem interpelláció alakjában és szóvátettem különböző költségvetési viták során. Szolnokon 1929 december 1-én volt az önkormányzati választás egy régi, elavult, a mai világba már sehogyan sem illő törvény alapján, az 1886 : XXII. te. 47. $-ának segítségével. Ezt az önkormányzati választást egyszerűen .meghamisították. En itt a képviselőházban annakUése 1987 február 5-én, pénteken. 181 idején — azt hiszem Scitovszky Béla volt akkor R

f (belügyminiszter — azokat a szavakat használtam, hogy Szolnokon az önkormányzati választások alkalmával nyilt csalás történt. Az ügyet nem intézték el, a csalást magát nem vizsgálták ki, a kérdéssel érdemben nem foglalkozott senki, engem ellenben a mentelmi bizottsághoz utasítottak és megfelelő módon elbántak velem. Nem tudom már hamarjában, mi volt a büntetésem, de 'büntetést kaptam azért. (Buchinger Manó: Karcért kapott!) Karcért nem kaptam, mert ilyen felett nem rendelkezik a képviselőház, ha lehetett volna, azt hiszem, oda is bedugtak volna (Fábián Béla: Hajított volna a képviselő úr inkább bűzbombát!), de így megúsztam megrovással, vagy nem tudom mivel. Tény azonban, hogy maga a csalás,

t ez a szolnoki eset, szépen elcsúszott, de segítség rajta nem történt és a vádlót, illetve ebben az esetben a tanút megfelelő módon megbüntették. A közigazgatási túrósáig azután jóval későbben nekem adott feltétlen igazat. Idehoztam a Ház elé ezt a közigazgatási bírósági döntést és felolvastaim annak egy részét, amely a következőképpen szól. Az ottani ellenzék megfellebbezte ezt a választást. A közigazgatási bíróiság 1930 október 21-én az, 1896:XXVI. te. 28. §-a alapján 6116/1930. K. szám alatt ítélkezett az ügyben ési a petieioniálófcat elutasította, mert nem tették panasz tárgyává azt, hogy a bizalmi férfiakat nem bocsátották Ibley hanem mást tettek panasz tárgyává. De a közigazgatási bíróság az indokolásban hozzátette ehhez szószerint a következőket (olvassa): »Ha ez az állítási« — tudniillik a bizalmi férfiak kiszorítása — »megfelel a valóságnak, kétségtelenül a poitifeai tisztességbe és jóerkölesökbe ütköző visszaélés történt«. Ezt mondja a közigazgatási bíróság ítéletének indokolása. 1929-ben volt a választás, 1930-ban történt a közigazgatási bíróság döntése, de maradt minden a régiben és néhány esztendő múlva felfakadt egy (borzasztó kelevény, a szolnoki panama, ahol azután kitűnt arról a tisztelt képviselőtestületről és az egész város vezetésiéről, hogy hűtlenül kezelik a köz javait és visszaélnek azzal a tbiz.alom.imal

, amelyet amúgy is bitoroltak egy meghamisított választás alapján. T. Képviselőház! Ezért mondom én» hogy elsősorban megfelelő egészséges önkormányzatra van szükség. Ahol az önkormányzat hamisítatlan, ahol magának a városnak, magának a közsée-nek népe valóiban képviselethez jut, ott egyáltalában) nem fordulhatnak elő olyan esetek, mint a szolnoki, a székesfehérvára, a miskolci és nem tudomt hamarjában felsorolni, hogy még imilyen eset,, pl. a kecskeméti, ahol ellopták: az egész zálogházat, amely városi kezelésiben volt. Ahol egészséges az önkotrimányzat, ott hasonló esetek egyáltalában nem fordulhatnak elő vagy osak nagyon (ritkán, mert ott van ellenőrzés, ott a képviselőtestület szeme rajta van a vezetésen, rajta van a hivatalnokok munkáján, ott a vezető tisztviselők kénytelenek és kötelesek a Iklépviselőtestület akaratához és határozataihoz igazodni, ott mellékutakon járni,, ímeMkeélokat szolgálni, jogtalan egyéni gazdagodási hajrákat rendezni nem lehet, ott csak közügyeket lőhet szolgálni, mert ott van megfelelő állandó ellenőrzés, az ellenőrzés, Damokles-kardja állandóan ott függ a városvezetés felett és sohaseimi tudhatja a polgármester, tanácsnok vagy ügyosztály, hogy mikor, melyik 26*