Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-177

Az országgyűlés képviselőházának 1 ' Még egy dolog van, t. Ház. A törvényjavaslat 18. §-a megadja a módot és lehetőséget arra, hogy kis- és nagyközségekre is kiterjeszthető legyen a törvény bizonyos intézkedése; még hozzá ezt a kiterjesztést nem az iparügyi miniszter úr eszközli, hanem a belügyminiszter úr. Nem tudom, hogy ez egészen helyes do'og-e, mert hiszen azt tudjuk jól, hogyha a belügyminiszter úr nincs megelégedve valamely községgel, rá'boes áthat egy kis városrendezést, és akkor nemcsak rendbeszedik azt a várost, hanem esetleg ráncba is szedik. (Derültség. — Zaj a középen.) Ezúttal nem tudjuk, ki az eljövendő he

1 ügy miniszter. Ez a kérdés nagyon könnyen aktuális lehet. Éppen ezért jobban is szerettem volna a kiterjesztést inkább az iparügyi miniszter, a ' szakminiszter kezében látni. T. Ház! Még egy dologra kell felhívnom ezzel kapcsolatban a miniszter úr figyelmét. A vízszintes és magassági felméréseket illetően a törvényjavaslat nem intézkedik arról, hogy a végrehajtás tekintetében milyen mód követendő Ezt azért vagyok bátor itt megemlíteni, mert kétségtelen, hogy a felmérést úgy kellene elvégezni, hogy ez nemcsak a városrendezés céljára legyen felhasználható, hanem egyúttal a telekkönyvbe való átvezetés céljára is. Ha egyszer ezek a felmérések ilyen nagy költséggel elkészülnek, akkor már legalább a telekkönyv számára is készüljenek, tehát úgy, hogy .ezek az adatok a telekkönyvben is át legyenek vezethetők. Ez azonban véleményem' szerint csak akkor volna keresztülvihető, ha mégvan a garancia, hogy ez a felmérés csakugyan megfelelő is lesz. Ha ezt a munkálatot, ezt a felmérést csak magánmérnökök végzik, — ezért szerettem volna, ha etekintetben a törvényjavaslatban bizonyos intézkedés, útmutatás, utasítá« foglaltatnék — nincs garancia arra, hogy ezek az adatok olyanok lesznek, hogy ezeket a telekkönyvbe is be lehet vezetni. Ezért az volna a helyes, ha ezt a munkálatot állami földmérés mérnökei vezetnék vagy felülvizsgálnák. í'gy tudom, hogy az állami földmérés intézményénél 260—270 mérnök van alkalmazva. Ezeknek a felügyelete alá kellene helyezni a felmérési munkálatokat, mert ha ezek felügyelete mellett végzik a magánmérnökök a felméréseket, akkor a telekkönyv számára is alkalmas adatokat nyerünk. Hangsúlyozni vagyok bátor, hogy a magánmérnökök ezen a téren sokszor nem járhatnak el a kellő óvatossággal és gondossággal. Utalok arra, hogy például Kecskemét városa csináltatott ilyen felmérést. Magánmérnökök végezték a munkálatot, s végül is az egész felmérés csődbekerült, bele kellett avatkozniuk az állami földmérés mérnökeinek, és bizony a felmérés később már sokkal nagyobb költségbe került, mintha azt előbb az állami földmérés mérnökeinek az ellenőrzése mellett csinálták volna meg. Ezért szerintem jó lenne, ha a törvényjavaslat kiterjeszkednék és ' utasítást adna arra is, hogy ha ezeknek a vízszintes és magassági felméréseknek a munkáját magán mérnökök végzik, ezt az állami földmérés mérnökei ellenőrizzék. (Helyeslés.) T. Ház! Nagyon sokszor felmerült az a kérdés, hogy vájjon a magántulajdon csakugyan annyira irritálva van-e ebben a törvényjavaslatban, amint azt némelyek állítják. Kétségtelen, hogy a törvényjavaslat nagyon mélyen belenyúl a magántulajdonba és általában a vagyonjogokba és hogy a közérdek szempontjai is nagyon előtérbe vannak helyezve a magánv

7. ülése 1937 február 3-án, szerdán. 131 érdekkel szemben. Az is igaz, hogy kisajátítási törvényünk eddig teljes és valóságos kártalanítást biztosított. Ez most egyszerre megszűnik, és a törvényjavaslat szerint a telek ogyharmadrésze minden kárpótlás nélkül igénybe vehető. Szocialista oldalról is bolsevista szelleműnek tituláták ezt a javasatot. Ez nem áll, ez erős túlzás, különösen azért, mert jól tudjuk, hogy arról az oldalról mennyire tisztelik a magántulajdon elvét, ha tehát ők ebben a kérdésben tolvajt kiáltoznak, tagadhatatlan, hogy ez gyanús. Valószínű, hogy ez az alibiigazolásnak az álláspontja akar lenni részükről. (Rupert Rezső: Ez nem korrekt és nem lojális álláspont szocialista képviselőtársaival szemben!) Ezt nyugodtan feltételezhetem róluk, akár tetszik ez Rupert Rezső képviselő úrnak, akár nem. (Rupert Rezső: Vannak olyan jó honpolgárok, mint ön!) Ezt nem tudom, mert nem szoktam összehasonlításokat csinálni képviselőtársaim között, és kérem Rupert képviselőtársamat is, hogy ne tegyen ilyet. (Rupert Rezső: Ne vádolja őket alaptalanul! ök a parlament jeles tagjai!) T. Ház! Azt kell mondanom, hogy aggályainkat nem tudja teljesen eloszlatni sem a miniszter úr, seim a javaslat. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Még nem is 'beszéltem!) A javaslat indokolásában valószínűleg a miniszter úr szólalt meg. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Majd válaszolok!) A javaslat ' helyes .intencióját nem lehet tagadni. A közérdek szempontjából elfoglalt álláspontja is helyes, a terhek súlyossága azonban kétségtelenül olyan nagy annak folytán, hogy — amint már említettem — minden kárpótlás nélkül vonható el a telek egyharmad része, hogy erre vonatkozólag megnyugtatást is szeretnék kapni a miniszter úrtól. Ugyanis nemcsak arról van szó, hogy a telek egyharmad része minden ellenszolgáltatás nélkül megy át a közösség tulajdonába, hanem ugyanakkor a törvényjavaslat 24. §-a azt mondja, hogy a törvény a végrehajtásával felmerülő kiadások fedezése céljából felhatalmazást ad külön közszogáltatások szedésére. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy újabb adó alá kerül az az ingatlan, az a parcella, az a telek, amelyiknek egyharmad részét minden ellenszolgáltatás nélkül vették el. Ezenkívül még itt van az előkert kérdése. iAœ előkertre nézve még csak kisajátítási eljárást sem kell indítani, ihanem elegendő a hatóság^ egyszerű átirata a telekkönyvi hatósághoz, és az előkert máris egyszerűen a közösség, a város tulajdonába megy át. Mármost még ezen túlmenőleg a 'telekátalakítások kapcsán a tulajdonos furcsa és bizonytalan helyzetbe is kerül, hiszen a telektulajdonos nem tudhatja, vájjon nem veszít-e nagy értéket, mert flehet, hogy nyer, lehet hogy veszít a telekátalakítás kapcsán. E szerint négyszeresen megróni a telektulajdonost és négyszeresen hozzányúlni a magántulajdonához, ez már mégis egy kicsit tagadhatatlanul aggályos dolog. Az a kérdés, hogy ennek az új adónak, mert ez kétségtelenül telekértékadó lesz. megvan-e a létalapja, hogy van-e olyan állandó, folytonos emelkedése a telek értékének, amely ezt az adót kibírja? Mert ha nincs, ha pl. a telkeknél dekonjunktúra áll be, ha a telket ol19*