Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-177
130 Az országgyűlés képviselőházának : Ott van Szeged újjáépítése az 1879 :XIX. t. e.-kel, ott van az 1918-as t. c, amely Gyöngyös fejlődését, illetve újjáépítését tette lehetővé. Ezek a példák kétségtelenül azt mutatják, hogy ezekkel a törvénybe foglalt jogszabályokkal szinte csodát lehet csinálni. Azt kell mondanom azonban, hogy debuisset pridem, korábban kellett volna idehozni ezt a javaslatot. A Házat nagyon sokszor kényszerszabadságra küldik szét, noha a Ház mindig szívesen tárgyalta volna ezeket a javaslatokat, nagyon szívesen jóval előbb is tárgyalta volna, azonban azt látjuk, hogy elkésve jönnek ide az ilyen törvényjavaslatok. Ennek a javaslatnak első tervezetét, azt hiszem, még Scitovszky Béla készítette el; azóta eltelt 6 esztendő és ezt az annyira fontos javaslatot csak most, 1937-ben tudia a miniszter úr benyújtani!. (Egy hang a középen; Akkor el kell fogadni!) Lehetőség szerint azt csináljuk; ami jó benne, azt szívesen elfogadjuk. Ha már a háború utáni természetes fejlődést el is kerülte ez a törvényjavaslat és ott nem tudott használni, akkor legalább az kellett volna, hogy például a Balaton mellékén a 6—8 év óta beállott konjunktúrát tudtuk volna törvény alapján megfelelően irányítani és ennek alapján a fejlődést helyesen előbbrevinni. A javaslat kétségtelenül szükséges és régvárt megoldásokkal jön, — ez tagadhatatlan. Millió és millió pengőknek befektetését egy ilyen törvényjavaslat csakugyan helyesebb mederbe terelheti. A javaslat elrendeli a városok vízszintes és magassági felmérését: ez szükséges és helyes. A javaslat a telekszabályozás, a telekfelosztás, a telekátalakítás, a kisajátítási jog és a telekrendezés tekintetében is többet hoz, mint ami idáig volt és különösen a nagyközségeknél kellett a kisajátítási jog kiszélesítése. Az építésügy terén a törvény keveset hoz, nagyon keveset; mi többet vártunk és mi nem szeretjük azt, ha rendeletekkel történik ezeknek a kérdéseknek elintézése. Most nézzük, hogy kire hat ki ez a törvényjavaslat. Van a 11 törvényhatósági jogú városon kívül 45 megyei város, amelyben együtt 3 millió magyar lakos lakik, tehát az egész lakosság 33%-a. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a törvény kiterjeszthető a legalábbis tízezer lakosú nagyközségekre, akkor azt kell mondanunk, hogy ilyen község van 59, ezáltal tehát a lakosságnak további 10%-a lesz a törvény hatálya alá vonva. Ez mind együttvéve azt jelenti, hogy Magyarország egész lakossága 43%-a függ ennek a törvénynek jó vagy rossz megoldásától. Ezt azonban nemcsak abból a szempontból említem meg. hogy a törvénynek sodra mily széles, hanem abból a szempontból is, hogy viszont ez a törvény rengeteg új terhet is ró ki. Abból a szempontból is meg kell tehát vizsgálnunk a kérdést, hogy vájjon a lakosság 43%-ának teherbíróképessége elég erős-e ahhoz, hogy ennek a törvénynek szükségszerű rendelkezéseit pénzügyileg alá tudja támasztani? Éppen ezért a megoldási módozat egyáltalában nem közömbös. Az a kérdés, t. Ház és igen t. miniszter úr, vájjon mennyi az a teher, amelv e törvényjavaslat intézkedéseiből ráháramlik a lakosságra, mégpedig különösen a városi lakosságra. Oltay műegyetemi tanár december hónapban egy cikket írt % amelyben azt mondja, hogy Budanest felmérésére körülbelül 6 miUió pengő van 'előirányozva. Ebből az adatból is kiszámítom azt, hogy a felmérés költsége hektáron77. ülése 1937 február 3-án, szerdán. kint körülbelül 300 pengőbe kerül. Ha már most ezt a költséget átvetítjük a vidéki városokra, akkor ki fog derülni, — és nagyon kíváncsi volnék, hogy az igen t. miniszter úr e tekintetben hogyan vélekedik — hogy tényleg ekkora-e ez a teher?! — akkor kiderül, hogy egy 200 hektáros területű városnak a felmérése belekerül 60.000 pengőbe. Egy körülbelül 800 hektáros területű város felmérési költsége pedig belekerül 240.000 pengőbe. De ez csak a vízszintes felmérés. A magassági felmérés e\gy 200 hektáros, 10.000 lakosú városnál belekerül további 30.000 pengőbe és mivel még tervpályázatot is kell kiírni, amint a törvényjavaslat előírja, s ez 10.000 P körül lesz, kiderül, hogy egy 10.000-es lélekszámú városnál körülbelül 100.000 pengőbe kerül az, amit a törvényjavaslat 1. é s % §-a megkíván. Már most egy 30.000 lakosú városnál ez az összeg automatikusan felemelkedik majdnem 300.000 pengőre. Már most, t. Ház, a költségekbe nagyon belevág az is, hogy milyen méretarány szerint történik itt a térképek felvétele. A törvény előírja tudniillik azt, hogy a részletes rendezési terv céljaira 1 :1000 méretarányú térképet kell készíteni, a községek legnagyobb része azonban nem 1:1000, hanem 1:1440 méretarányban van térképezve, különösen a Balaton mellékén lévő községeknél, sőt van olyan község is, amely 1 :2880 méretarányban van térképezve. Ez kétségtelenül annyit je'ent, hogy ezeket a térképeket most át kell méretezni. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Éppen ideje, hogy ezt megvalósítsuk!) Igaz, hogy itt van az ideje, de azt gondolom, nem lenne olyan nagy baj, ha különösen a balatonmenti községeknél megmaradna ez a méretarány, de egyébként a kisebb és nagyobb községeknél jó volna, ha megvolna a miniszter úrnak a felhatalmazása a törvényben — most már mindegy, hogy eggyel több vagy kevesebb a felhatalmazás — hogy ne kelljen ismét felvétetnie ezeket a térképeket és ne kelljen azokat átméreteztetni, hanem abban az arányban, amelyben a térképeket elkészítették, legyen elkészíthető most a rendezési terv is. Fontos volna ez a ba T atoni, de egvéb kiis- és nagyközségekre nézve is, amelyeknél úgy sincs annak nagy jelentősége, hogy pontosan 1 :1000 méretarányban készültek-e ezek a rendezési tervek vagy sem. T. Ház! Hat év alatt kell ezeknek a törvényben megszabott feltételeknek megfelelni a városok részéről. Itt már most az lesz a nehézség, hogy a városok ezt halogatni fogják.^ Az első, a második évben nem kezdik meg, talán a harmadikban sem, hanem majd az utolsó évben akarják megvalósítani. Maga a felmérés, a térképezés egy év alatt nem készíthető el, legalább két év, ta 1 án három is kell ehhez. Már most ez annyit jelent, hogy a költségek az utolsóelőtti vagy utolsó évre torlódnak össze. Ha tehát a miniszter úr úgy akarja,, hogy a törvényből csakugyan gyakorlat és megvalósulás legyen, már előre is méltóztassék gondoskodni arról, hogy a városok előzetesen tartalékoljanak pénzt a költségekre. Egy tízezer lakosú váró« egy év alatt százezer pengőt nem tud erre a célra fordítani. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nem kerül annyiba!) Iíren szívesen rendelkezésére bocsátom' a miniszter úrnak azokat a számadatokat, amelyeket én egy szakértőtől kantám. Ezek szerint körülbelül százezer pengőbe kerül.
