Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-177

Az országgyűlés képviselőházának 1 j (Az elnöki széket vitéz Bobory György iogialja el.J A falusi kislakásokon kívül ki kell alakulnia falvainkban a középületrendszernek és ki kell alakulnia a falu zömét tevő gazda- es egyéb polgári elem építkezésének is. A templom, az iskola és a községháza volt századokon át a magyar taiu középület-komplexuma.. A templom a maga kimagasló épületével, ég felé nyúló tornyával hirdeti, hogy a magyar lalusi ember vallásos alapon áll és akkor is, amikor a határban az eke szarvát fogja, Istenhez emeli szivét és lelkét. A kegyuraság csökkenése ellenére (sikerűit gondoskodni a falusi templomok fenntartásáról és újra építéséről. Az iskolaépítés terén az előző kormány az alföldi iskolaépületek rendszerében nagy munkát végzett; megboldogult Klebelsberg Kunó miniszter megörökítette nevét azzal, hogy 5000 iskolatermet létesített az Alföldön. Az utóbbi években a mostani kormány .a dunántúli falusi elemi iskolák düledező épületeinek írendbehozásáról is iparkodik gondoskodni. Nagyon helyesen teszi. E téren még sok a kívánnivaló s ezért arra kérem a kormányt, hogy ezt az akciót folytassa, mert nem. lehetséges, hogy azok a kis falusi községek és azok a felekezetek, amelyek századokon át eleget tettek e tekintetben kötelességüknek, most, amikor a helyzet sanyarúvá vált, hátrányba kerüljenek más falvakkal szemben. A mostani idők azonban a községházán, az iskolán és a templomon kívül már mást is kívánnak. Két esztendővel ezelőtt Bulg;áriábain jártam és módomban volt ott körülbelül 40—50 bulgár községet tanulmányozni. Bulgária a Balkán legszegényebb országa; mégis a bulgár községekben a meglehetősen alacsony és düledező kis házak között mindenütt láttam erősen kiemelkedő újonnan épült emeletes cserépzsindelyes házakat és amikor érdeklődtem, hogy milyen célt szolgálnak ezek az épületek, mindenütt azt a felvilágosítást kaptam: a bulgár kormány kultúrházakat, népházakat létesített a falvakban. (Mózes Sándor: Hol maradnak nálunk ezek a kultúrházaké!) Az előző kormány, amikor az államháztartás helyzete még jobb volt, közel 700—800 népház létesítését mozdította elő állami segítséggiel, de még mindig nagyon sok azoknak a községeknek a száma, ahol — különösen a^ kisebb községekben — az iskolát nem számítva, a korcsmán kívül nincs más hely, ahol a lakosságot össze lehet hozni iskolánkívüli népművelési előadásra vagy hazafias ünnepélyre. (Ügy van! a baloldalon.) E népházak létesítésének folytatása rendkívül szükséges és én hízom abban, hogy az új költségvetésben már nagyobb hitelt találuink a falusi népházak tamo-, gátasára. (Egy hang balfelől: Egészen kicsi tétel lesz!) Az orvoslakás építéséről a Darányi Ignácféle falutelepítő törvény már gondoskodott es minden telepes községet kötelezett orvoshaz építésére. Nem kell indokolnom, hogy viszonyaink között ma már minden modern faluban ott kell állnia az egészség házának, amelyben nemcsak az orvos talál elhelyezést, hanem amely a közegészségügy célját is szolgálja. A falusi kislakások s középületek azonban csak kisebb részét teszik a falunak; nagyohb része arra a területre esik, amelyet állami támogatás, illetőleg állami, tőke igénybevétele nélkül fog megépíteni a falusi polgárság, a '. ülése 1937 február 3-án, szerdán. • Í27 gazdatársadalom és az iparosság. Örülök annak, t. Ház, — ezt ismételten le kell szögeznem — hogy az iparügyi miniszter úr képviseli a törvényjavaslatot és így módomban van a falusi építkezéssel kapcsolatban rámutatni a falusi kisiparosság helyzetére, amely kisiparosságról oly sok szép beszéd hangzott el a Házban és a Házon kívül. Történtek intézkedések, amelyek közül soknak bizonyos eredménye is volt, tagadhatatlan azonban, hogy a falusi kisiparosság helyzete még mindig súlyos és nem vitatom azt, hogy ez a súlyos szociális és gazdasági helyzet abszolút kapcsolatban van a mezőgazdasági válsággal, a mezőgazdasági lakosság válságos helyzetével, mert kétségtelen, hogy a falusi kisiparosok helyzete is csak akkor javul, ha a falusi gazdák helyzete javulni fog. Meghívás, folytán számos kongreszszuson vettem részt a vidéken, iparosgyűlésen és kongresszuson, amelyeken szó volt új iparos szervezetek felállításáról, külön iparkamarák létesítéséről, ipartestületek központjának és más szervezeteknek kiépítéséről és kialakításáról s a budapesti szónokok egyaránt azt hangsúlyozták, hogy a falusi kisiparosság helyzete azonnal megváltozik, amint ezek a szervezetek létesülnek és megteremtődnek. En nem tagadom azt, hogy a falusi kisiparosság szervezkedése jogosult, hasznos is, azonban már akkor azt a különvéleményt jelentettem he, hogy magábanvéve a szervezetek létesítése nem változtat a falusi kisiparosság szociális és gazdasági helyzetén. A falusi kisiparosság gazdasági helyzete akkor fordul jóra, ha a falusa kisgazda- és földmívelő nép gazdasági helyzete javul. Amint a mezőgazdasági válság megszűnik, lesz munkáltató, munkaadó és akkor a falusi kisiparosság helyzete is megjavul. (Mózes Sándor: Ha majd kölcsönt is kapnak!) Arról is fogok beszélni. Ha nem tagadjuk azt, — amint komolyan nem lehet vitatni — hogy a világ mezőgazdasági válságának enyhülésével valami enyhülés következett be az egész gazdasági életben, sőt bizonyos mértékben gazdasági fellendülés mutatkozik egyes tereken, akkor, t. Ház, azt kell mondanom, hogy a falusi építkezés és a falusi kisiparosság helyzete szempontjából még időszerűbb ez a törvényjavaslat, mint a városi építkezés szempontjából. A falusi építkezés megindulás előtt áll s a falusi építkezéssel lehet a falusi kisiparosság helyzetét rendbehozni. Az építőipar a faluban épúgy, mint a városban kulcs-ipar. Az építőipar tevékenységének megindulásával az egész falusi kisipar foglalkoztatáshoz jut és amint a falusi építkezés megindul, a többi falusi kisiparos is megtalálja a maga munkáját. Ebből a szempontból súlyt helyezek arra a körülményre, hogy lehetővé tegyük a falusi építkezés megindulását. Nagyon természetes, hogy ez gazdasági és anyagi kérdés és kétségtelen az is, hogy feltételezni kell az építőipari cikkek drágulásának a megállását, sőt az építőipari cikkek drágulásában való visszaesést, ha arra akarunk számítani, hogy úgy a városban, mint a faluban az építkezés erősebben meginduljon. Meg vagyok róla győződve, hogy a kormány gondoskodni fog arról, hogy az építőipari kartelek s más kartelek árkalkulációját megvizsgálja és e tekintetben megindokolt keretek közé szorítsa azt az árkalkulációt, amely ma sok tekintetben az építőipar továbbfolytatását, a falusi építkezések megindulását akadályozza.