Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-177

Az országgyűlés képviselőházának 177. ülése 1937 február 3-án, szerdán. 121 munkabérüknek bizonyos összege laikásuknak bérére vagy az épület tulajdonának megszerzé­sére fordíttatik. Azokat a munkáslakásokat, amelyeket a munkások részére bérfizetés mel­lett leendő használatra vagy oly célból építe­nek, hogy azokat a munkások a vételárnak részletekben való törlesztése mellett tulajdonul megszerezhetik, amennyiben új építményeknek tekinthetők, a kormány használatbavételüktől számítandó 20 évig ideiglenes adómentességben részesítheti, mely esetben ezen idő tartamára az állami, törvényhatósági és községi nótadók, valamint az általános jövedelmi pótadó alól is mentesítve vannak, Azokat a feltételeket, ame­lyek mellett az e szakaszban biztosított ked­vezmények engedélyezhetők, a pénzügyminisz­ter a 'kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg megállapíthatja. A kedvezmények megvonan­dók azon időponttól kezdve, melyben az illető munkásházak, vagy lakások más célra használ­tatnak, illetve az ezen szakaszban körülírt mi­nőséerük megszűnt«. Ez ártörvény világosan és kategorikusan megállapítja, hogy a munkásháizak milyen kö­rülmények között részesíthetők adókedvezmény­ben. Kérem a t. Házat, méltóztassék a minisz­ter urat' utasítani arra hosy közegeivel 1907-re visszamenőleg kerestesse ki, mikor ibaították végre ezt a törvényt. Nincsen erlre egyetlenegy eset sem, pedig az államnak egy fillérjébe sem került volna, hogy egészséges munkásla­kások létesüljenek. Nem kellett volna egyebet tenni, mint szigorúan végrehajtani ezt a tör­vényhelyet és azokat a törvényszakaszokat, amelvpk kimondják, 'hogy a munkaadónak — lett légyen az ipari munkaadó, vagy pedig mezőgazdasági földtulajdonos — kötelessége munkásai részére egészséges lakásokat biztosí­tani­Ha a kormányok az 1907:111. tc.-t és az 1870:IV. te. 2. %-ki végrehajtották volna, akkor ma a lakások terén nem lennének olyan .borzal­mas állapotok, mint amilyenek vannak. Í3n azt vártam, hogy ez a javaslat, amikor építés­ügyről beszél, az építésügy egész komplexu­sát magába veszi' és módszeresen hozzálát ahhoz, hogy a lakásépítés terén fennálló botrá­nyos állapotokat megszüntesse. Kezdem a Faksz.-szal. Méltóztatnak tudni. hogy a kormánv igen nagv áldozatkészséggel létesítette a Faksz.-ot. a Falusi Kislakásépítő Szövetkezetet és ezek útján természetben nyúj­tott segélyt azoknak, akik házhelyhez jutot­tak, hogy házukat felépíthessék. En sokat har­coltam a Faksz.-szal ezekben a lakásépítési ügyekben, sokat harcoltam miniszterekkel, de hogy erkölcsi alapot érezzék magam alatt, na­gyon sok vidéket bejártam és megnéztem eze­ket a Faksz.-házakat. Ennél őrültebb pazar­lást még életem'ben nem láttam. Azt az anya­got, amely természettől fogva sem volt va­lami elsőrangú, olyan módon engedték fel­használni, amilyen módon azt felhasználni nem lett volna szabad. Botrányosak azok a házak, a legtöbbjük ma már düledező viskó, azért, mert az építkezésnél ezeket a szerencsétlen embereket teljesen magukra hagyták. Beszél­jek arról, hogy létesült egy igen szén község­ben, nem messze Győrtől, egy ilyen lakótelep, amelynek frontját északnvugatra tették, úgv­hogy azok a lakóházak állandóan ki vannak téve az északnyugati légáramlatnak. Tessék elképzelni, hogy télen, amikor tombol a .hó­vihar, ezekből a lakásokból nem leket kimenni azért, mert északnyugatra nyílnak, holott ugyanakkor, ugyanolyan eiróVel, ugyanolyan költséggel megfordítva is csinálhatták volna úgy, hogy a hátsó frontot érte volna az északi sízel. T. Ház! A miniszter úr a törvénytervezet­ben be akarja vezetni a hites mérnökök intéz­ményét. Minden, ami mérnökökkel függ össze, előttem szimpatikus azért, mert végtére a mér- , nök benne él^ a gazdasági életben, alapjában véve nem más, mint magas képzettségű mun­kás és valamit tud segíteni az állapotokon. Kérdem azonban, nem lett volna-e jobb tizenöt évvel ezelőtt beterjesztett egyik javaslatunkat elfogadni. Abban a javaslatunkban azt aján­lottuk, hogyha egyébként nem akarja a kor­mány, ideiglenesen vezesse be a járási mér­nökök rendszerét, minden járás élére egy mér­nököt és ha a megyék ezt nem birnák, akkor vonjanak össze két járást, de legalább min­den két járás élére állítsanak egy mérnököt és a járáshoz tartozó falvakban egyetlen házat, egyetlen lakóhelyet ne legyen szabad létesí­teni anélkül, hogy előzetesen a tervet a mér­nöknek be nem mutatják. Akkor egy kézle­gyintéssel mentek ezen keresztül, mondván, hogy erre nincs fedezet. Azt látjuk azonban, hogy óriási költséggel létesítettek kultúrháza­kat, templomokat, amelyek borzasztó csúnyák és egyéb létesítményeket, de a sok szegény fia­tal mérnöktől sajnálták azt a pár száz pengőt, amennyibe kerültek volna, amellyel azonban elértük volna azt, hogy ezek a Faksz-házak éa általában a r falusi lakóházak építkezése végre olyan irányba terelődött volna, hogy megszűnt volna a mai teljesen egészségtelen és csak a szokásnak megfelelő házak építése. ' A törvénytervezetben megállapított hites mérnöki intézmény nem kielégítő, t. miniszter úr. Nem hites mérnök kell ide, akit akkor vesz­nek igénybe, amikor akarnak, hanem tessék a vármegyékre ráírni, hogy igenis tartsanak já­rási mérnököt, ne engedjenek a járási mérnö­kök még egy sertésólat sem építeni, ha nem mutatják meg nekik a tervet. így megszűnne az a helyzet, hogy a házak ilyen siralmasak. . A múltkor Budapestre utaztam és véletle­nül egy amerikai ember is utazott azon a vo­naton. Kinéz és lát ott egy sereg házat, ame­lyek közül az egyik borzalmasabb, mint a má­sik. Kérdezi tőlem, mi ez? Nem mertem neki megmondani, hogy ezek emberi lakóházak, azt mondottam neki, uram, ezek kutyaólak. Ku­tyaólak? mondotta, akkor önöknél nem nagy becsben vannak a kutyák. (Mozgás a jobbolda­lon.) Ez volt annak az amerikainak a vélemé­nye azokról a cselédlakásokról, amelyekkel egyik egyházi rendünk boldogítja cselédeit. A törvényjavaslat tehát hiányos mindenek­előtt azért, mert nem rendelkezik a tekintet­ben, hogy a falvakban a jövőben miként sza­bad és miként kell építeni. Hiszen még ab­ból az anyagból is, amely ma rendelkezésre áll, sokkal egészségesebb lakásokat lehetne épí­teni, ha a kormány megszívlelné tanácsomat és bevezetné a járási mérnökök rendszerét. Ha nem lehet minden járás élére egy mérnököt állítani, akkor vonják össze a wásukat, de mérnök nélkül ne engedjenek egyetien házat, egyetlen létesítményt sem felépíteni. Hogy a lakásépítésnél maradjak, hiányol­nom kell, hogy a javaslat nem intézkedik a cseléd- és munkáslakásokat illetőleg. Ha az urak útja elvezet egy modern uradalomba bá­mulattal fogják látni, hogy milyen változáson mentek át az istállók az utóbbi időben. Ötven KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI, 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom