Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-165

322 Az országgyűlés képviselőházának 16 5. illése 1936 december 2-án, szerdán. mennyit felnyitotta, megnézte és csak azután tette bele az urnába. Ezt többszöri felszólítás ellenére is meg­tette. A választók azt mondották, hogy egyál­talán nem szavaznak, ha továbbra is ezt csi­nálja. Mindamellett tovább folytatta .eljárását. Annakidején fellebbeztünk is a választás ellen és a közigazgatási Mróság ez év júniusában meg is semmisítette a törvényhatósági válasz­tást. Németh Béla igazgató-tanító azokkal a választókkal szemben töltötte ki bosszúját, akik az ellenzéki jelöltre kívánták szavazatukat adni. Egytől-egyig büntetést szabott ki rájuk. Azok az emberek viszont, akik a Nep. jelölt­jeire adták szavazatukat, semmiféle büntetést nem kaptak. Meghaladja az ezret a száma e büntetéseknek, -melyeket azokra róttak ki, akik a független kisgazdapárt jelöltjeire adták le szavazatukat. Ezek közül egy sem mentesült a büntetéstől. Az illetők mindent elkövettek, hogy valamiképpen szabaduljanak a büntetés­től, kérelmezték a -büntetés elengedését, de hiába, az illetékesek erre nem találtak módot. En is belekapcsolódtam az ügybe. Kérvé­nyeket hoztam fel a kultuszminisztériumba, kérvényeket adtunk be a kabinetirodába is. Többszáz emberről volt szó, akiket a számukra legdrágább idő, az aratási idő alatt akartak el­zárni a büntetés kitöltése végett. A kultuszmi­nisztériumban ígéretet kaptunk arra, hogy el­engedik a büntetést, ha a községi elöljáróság ezt véleményezni fogja. Es mi történt? A köz­ségi elöljáróság mindenesetre olyan véleményt adott, hogy nem lehet elengedni egyetlen egy embernek a büntetését sem. Voltak emberek, akiknek a büntetése 10—15—20, sőt 30 pengőre is felment. Leülhették a pénzbüntetést, két pen­gőjével naponként., Es le is töltették a bünte­tést olyanokkal, akiken nem tudták behajtani a pénzt. (Propper Sándor: Volt Jászladányban annyi kóter?) Jászladányból elvitték őket, va­lósággal tömlöeökbe zárták ezeket az embere­ket. A csendőrségnek úgyszólván egyéb dolga sem volt az ősszel, mint az elzárásra ítélt em­bereket összeszedni. Maguk a csendőrök panasz­kodtak, hogy tegyünk valamit ebben az ügy­ben. Többszáz emberről volt szó. Aratás alatt 146 ember kérvényét adtam be, hogy legalább ne aratási idő alatt, a számukra olyan drága idő alatt töltessék ki valük a 10—15 napi elzá­rást, hiszen ez nemzetgazdasági szempontból is igen káros lett volna. Több napi utánjárá­somra azután a főszolgabíró megadta, hogy három hónapig felfüggeszti a büntetések ki­töltését. Más sérelem is érte ezeket az embereket eb­ben az ügyben. A kultuszminisztériumban foly­tatott megbeszéléseink során kijelentették: ad­junk be csoportkérvényt, nem is kell a csoport­kérvényre bélyeget tenni. Es mi lett az ered­mény? Egytől-egyig megvették a bélyeget azo­kon, akiknek neve a csoportkárvényen szere­pelt, sőt ezen felül meg is büntették őket. (Hó­man Bálint vallás- ós közioktatásügyi minisz­ter: Ki mondta a kultuszminisztériumban azt. hogy a csoportkérvényre nem kell bélyeg?) Ott mondták. (Hóman Bálint vallás- és közoktatás­ügyi minis'zer: De ki mondta? A névre vagyok kíváncsi!) Majd megmondjuk. Leginkább mun­kásemberekről volt szó, akiknek 14—15 éves gyermekei már legnagyobbrészt elálltak gazda­sági cselédnek, illetőleg lányaik szolgálóknak. Ezeknek az embereknek még a bélyegre sem volt két pengőjük, hogy tudtak; volna akkor kifizetni 10—20—30 pengős büntetést. Ezzel kapcsolatban kérem tehát a kultusz­miniszter urat, szüntesse meg a büntetések ki­szabásában mutatkozó pártoskodást, és azt a tanítót, aki ebbe beleavatkozik, ne áthelyezés­sel büntessék meg, hanem egyszerűen bocsás­sák el állásából, mert az ilyen tanító neon ér­demli meg azt, hogy továbbra is tanítsa a gyer­mekeket. Kérem a kultuszminiszter urat, mél­tóztassék lehetőleg odahatni, hogy a büntetések további végrehajtását függesszék fel, illetőleg a büntetést engedjék el. Elnök: A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter úr kíván szólni. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk) Az előttem -szólott Lázár Imre t. képviselőtátrsam felszólalása két részre tagolódik. Az egyik, ahogyan itt a bejegyzett interpellációból látom, általánosságban az iskolaköteles gyermekek iskolai mulasztásának büntetését teszi szóvá, a másik pedig azt a konkrét, állítólag 'sérelmes esetet, amely Jászladányban e tekintetben tör­tént. Az első kérdés tekintetében csupán any­nyit jegyzek meg, hogy nekem törvényes köte­lességem őrködni afelett, hogy a szülők betart­sák -az iskolakötelezettséget gyermekeikre vo­natkozóan és ha itt visszaélések történnek, a szülők természetesen büntetésben részesülnek. Ezeknek a büntetéseknek ki szabásán ál, esetleg a kiszabott büntetések kegyelnü elengedése te­kintetében a legliberálisabb imódon szoktunk eljárni. Ami a konkrét esetet illeti, amennyiben ezek a visszaélések megtörténtek, a nevezett igazgatótanító ellen, az elöljáróság ellen, amely állítólag hamis véleménnyel félrevezette a kul­tuszminisztert és az ellen a kultuszminiszter! tisztviselő ellen, aki azt tanácsolta, hogy bár bólyegköteles a folyamodványuk, azt bélyegte­lenül adják be, a vizsgálatot megindítom és mindegyik a maga büntetését és megfelelő ki­oktatását el fogja venni. , Kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelül.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr a vi­sz onválasz jogával kíván élni. Lázár Imre: T. Képviselőház! A kultusz­miniszter úr válaszát tudomásul veszem, (He­lyeslés jobbfelől.) de azzal a megjegyzéssel, hogy az a községi elöljáróság, az a községi vezetőjegyző, aki a választás alatt is soroza­tos törvénytelenségeket követett el és akitől a véleményt kérték, semmi esetre sem adott jó véleményt, hanem 1 csak a legrosszabbat. Hi­szen, mióta Jászladány községben gazdasági ismétlő iskola, van, nem történt meg, hogy több mint ezerre menjen fel egy esztendőiben ezeknek az iskolai mulasztás miatt kirótt bün­tetéseknek a száma. Különben is csak azokat sújtották, akik az ellenzéki jelöltre adták sza­vazatukat. Egyéibként a miniszter úr válaszát tudomásul veszem. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: A legszigorúbban ki fogom vizsgálni! — Propper Sándor: Ez a nyilt szavazás átka!) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudo­másul venni? (Igen! — FelkMltások a Jobb­oldalon: Egyhangúlag!) A Ház a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr válaszát tudo­másul veszi. Következik Lázár Imre képviselő úrnak a pénzügyminiszter úrhoz intézett interpellá­1 ciój'a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom