Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-165

Az országgyűlés képviselőházának 165. ülése 1936 december 2-án, szerdán. 323 Kérem a jegyző urat, iszíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa): »Interpelláció' a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz. Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak, hogy az ország egyes területein az adóbehajtási közegek partoskodást figyelembe véve, egyes adófizető polgárokkal oly szigorúan bánnak el, hogy a folyó évi adóelőíráson felül a több évi hátralékot ez év ősz folyamán hajtották végre, nem törődve azzal, hogy az adófizető polgár tudja-e a más fizetési kötelezettségeit teljesíteni, vagy sem. Ez történt Besenyszög község adófizető polgáraival is, akiknek ia nyár folyamán igen gyenge termésük volt a jégverésből kifolyólag és mindennek dacára a községi elöljáróság elmulasztotta a jégkárbecslés figyelembevételét s ezáltal adókedvezményben nem részesülhettek és ezzel szemben különösen a független kisgazdapárti érzelmű emberekkel szemben a legszigorúbb eljárást indították az adóbehajtásra vonatkozóan. Még augusztusban a meglévő gabonájukat beszállították és szeptember hónapban annak árának elszámolását -a legalacsonyabb gabonaárak mellett végezték el. Kérem a pénzügyminiszter urat, hogy az említett jégverés sújtotta vidéket a további szigorú

4 adóbehajtástól mentesíttetni, valamint országos viszonylatban a szeptember hónapban elszámolt legalaconyabb gabonaárat folyó évi november 15-iki árral elszámoltatni méltóztassék.^ Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Lázár Imre: T. Képviselőház! Engedjék még meg, hogy néhány pillanatra igénybe vegyem még szíves figyelmüket. Amikor az adók szigorú behajtásáról szólok, (Rakovszky Tibor: Hol a pénzügyminiszter? — Br. Berg Miksa: Hajtja az adót! — Rakovszky Tibor: A pénzügyminiszter úr jöjjön haza!) akkor azt kell mondanom, hogy itt is pártoskodás mutatkozik, mert olyan peticionáló kerületekben, ahol 1934-ben, 1935-ben kedvezményeket kaptak olyképpen, hogy kijárták, 'hogy aki Nep.-párti, annak nem kell adót fizetnie, csak majd valamikor, most. 1936-ban teljes szigorral léptek fel olyan módon, hogy szinte teljesen kifosztották az adóval ezeket a kerületeket. A hadszintérről sem hurcoltak úgy ki mindent, mint ahogyan ma kihurcolnak mindent a petíciós kerületekből. (Egy hang jobbfelől: Ki hiszi est?) Az volt a jelszó mindig, 'hogy az idén sokkal joibb a termés, mint a múlt estzendőben volt. Mennyivel van jobb termés az idén? Egy métermázsával holdanként, többel nem. Az adófizetéseknél ellenben a folyó évi előíráson felül még a két-^ vagy hároméves adóhátralékokat is behajtották, ha csak lehetett. Tudok példákat felsorolni erre vonatkozóan. Sándor Gábor jászladányi egyénnek 220 pengő volt a folyó évi előírása és lefoglalták 50 métermázsa búzáiát, amit be is szállított. Igaz, hogy 13 P 20 fillérjével számolták el neki a búza métermázsáját, de mégis csak több mint 650 pengőre megy, illetőleg háxom évi adóját fizette ki. Akkor még ez^ sem volt elég. Volt két tehene, még azokat is árverésre kényszerítették abban az esetben, ha többet nem fizet. Mégis a pénzügyminiszter úrnál ki tudtuk járni, hogy nagykegyesen megengedték az illetőnek, hogy decemberben fizessen 250 pengőt és januárban még 250 pengőt.. Kérdem a.t. Házat, hogyan lehetséges az, hogy amikor 220 pengő volt a filyó évi előírás és három évi adót kifizetett, mégis még két évi adót követelnek rajta? Még sérelmesebb eset történt egy másik községben, Besenyszög községben. Besenyszög községben is el volt híresztelve a múlt esztendőkben, 1934—1935-iben, amikor a Nep. jelölt ott járt, hogy nem :kell adót fizetni, csak később, ennek következtében azután 1936-ban nehezedett rá az emberekre az előző évek adója is. Ezt még tetézte az a baj is. hogy Besenyszög községben a mostaninál rosszabb termés a legutóbbi évtizedekben sem volt. Ennek oka pedig az volt, hogy 3—4 kilométeres szélességben jégverés érte a határt úgyannyira, hogy egyetlen termelőnek sem volt három mázsánál nagyobb gabonatermése ott, ahol a jégverés végigment. Jelentették ugyan az emberek a községi elöljáróságnál, hogy a jégkárt vegyék fel, de ez is eredménytelen volt, mert a községi elöljáróság nem törődött vele, holott, ha a jégkárt felbecsülték volna, akkor ezek f a szerencsétlen emberek adókedvezményben részesülhettek volna. Ennek folytán azután az egész község adókedvezménye nem tett ki többet 50 pengőnél. Kérdem, hogy amikor több mint 5000 holdat elvert a jég a kalászos termésből, amit éppen az bizonyít, hogy három mázsánál nagyobb termés nem volt, nem kellett volna-e a községet nagyobb adókedvezményben részesíteni? De előfordult egy másik eset is, mégpedig időközi választásnál. Itt felhozom példának a paesai kerületet. Zalaszabolcs községben Király Ferenc gazdálkodónál szállottam meg, aki számtalan adófizető polgárral együtt elmondotta, hogy mi megy ott. Arról van ugyanis szó, hogy az adóívbe puha ceruzával volt beírva minden bejegyzés. Kérdeztem az egyik gazdát, hogy hány hold földje van. Azt mondja, hogy kettő. Láttam az adóívben, hogy a földadója 6 pengő vagy 6 pengő 50 fillér, ami helyes és megfelel, szintúgy jó a házadója is, amely 5 pengő 20 fillérben van feltüntetve, — egyszobás lakása van — a kereseti-, a vagyon- és jövedelemadó kitesz 15— 20 pengőt, úgyhogy végeredményben a folyó évi előírás felmegy 150 pengőre. Előadta az illető, hogy a^ múlt esztendőben is ugyanennyi volt kivetve és ceruzával beírva az adókönyybe, de nem bírt többet fizetni., mint 40 pengőt és 100 pengő hátraléka maradt. Ez az eset sok gazdánál megismétlődött. A választás előtti napokban az illetőket felcitálták a községházára, ahol közölte velük egy illető úr, hogy abban az esetben ,hogyha a Nep. jelöltre szavaznak, a ceruzával beírt előírást kiradírozzák és csak 50 pengőt hagynak meg benne, mint fizetendő adót; de ha a kisgazdapárti jelöltre adják szavazatukat, akkor a teljes, eredeti összeget fogják rajtuk behajtani. Kérdem a t. Házat, szabad-e és helyes-e ilyesmit cselekedni, hogy az adókivető közegek ceruzával írják be az adóelőírást? Ez történt meg Zalaszaíbolcs községben és több más községben^ is. Ez egyenesen visszaélés, éppen ezért felhívom a pénzügyminizter ur figyelmét arra, hogy ezt valamiképpen szüntesse meg. Valamint kérem azt is, hogy akiknek a gabonáját adóba lefoglalták és beszállították, ne a szeptemberi legalacsonyabb árban számolják el a búzáját, hanem a november 15-iki árban. Akkor 13 pengő 20 fillér és 13 pengő 50 fillér körül volt az ár és így voltak kénytelenek a ibúzát elszámolni, mert akkor volt & legalacsonyabb, ellenben novemberben már három