Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-157

Az országgyűlés képviselőházának 157. díjazást lehetővé teszi, addig is, amíg ezen törvényes rendelkezést át. Ház meg nem változtatja, a közszolgálati alkalmazottak lelki megnyugtatására az utóbbi időkben követett eljárást megszünteti és a kényszernyugdíjazások lehetőségével, — kivéve a fegyelmi bíróságok, ily értelemben hozandó súlyos ítéleteit — élni nem fog. Homonnay Tivadar s. k.« Elnök; Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Homonnay Tivadar: Igen t. Ház! A miniszterelnök úr azt mondotta expozéja alkalmával, hogy mindazokat a kérdéseket és javaslatokat, amelyeket az előző kormány programmjában helyeseknek talált, átveszi, majd többek között egyéni módszerekről is beszélt. Bemutatkozása tényleg egyéni volt, mi azt rendkívül nagy figyelemmel hallgattuk és jó érzésekkel vettük tudomásul. Igen t. Ház! A miniszterelnök úr azonban a felszólalásokra adott válaszában azt is mondotta, — az ő szavait idézem — hogy köszöni a jótanácsokat és ezekí közül azokat fogja elfogadni, amelyeket helyeseknek tart. ISI agyon szeretném, ha az igen t. miniszterelnök úr interpellációm tárgyát magáévá tenné és kormányprogrammba venné. Amiről szólok, az látszatra csak egy társadalmi réteg érdekeit szolgálja, a valóságban azonban ennél sokkal többet jelent, mert felszólalásom szerény véleményem szerint az ország rendjét, az ország nyugalmát, az ország érdekeit szolgálja. Az ország rendjét és nyugalmát az a párt, amelyhez tartozni szerencsém van, minden egyes alkalommal szolgálni kívánja és minden olyan javaslatnál, amefy ezt célozza és eredményesen szolgálja, annak megszavazásával igyekszik ezt elősegíteni. Pártom és én azonban úgy érezzük, hogy az 1934:1. te. 2. •§-a — amelyet erős, de találó kifejezéssel hóhérszakasznak neveztünk — nem Szolgálja az ország nyugalmát. Ugy érezzük, hogy most egy új politikai atmoszférában meg lehetne találni annak módját, hogy a törvényjavaslatnak ezt az idézett szakaszát az igen t. kormány hatályon kívül helyezze; addig is azonban, amíg ennek hatályon kívül helyezése iránt a t. miniszterelnök úr intézkednék, az a kérésem: méltóztassék az. idézett szakasz alkalmazását mellőzni. Sokszor egy pénzbe nem kerülő rendelkezésnek sokkal nagyobb hatása van a, nyugalom biztosítása szempontjából, mint egy erélyes, vagy erőszakos közigazgatási rendelkezésnek, amely gyakran igen-igen sokba kerül. Ilyen pénzbe nem kerülő rendelkezésnek tartanám azt, ha az igen t. kormány az 1934:1. te. 2. §-át hatályon kívül helyezné, ha az igen t. kormány a közszolgálati alkalmazottakról levenné azokat a lelki bilincseket, amelyek jelenleg rajtuk vannak, (Úgy van! Úgy van! a balközépen és a baloldalon.) ha az igen t. kormány belátná azt, hogy amint a példák mutatták, ok nélkül sújtották a közszolgálati alkalmazottakat szigorú rendelkezésekkel. (Zaj a baloldalon.) A közszolgálati alkalmazottak erre nem szolgáltak rá. Az 1934:1. te. idézett szakasza egy seb a közéletben, ia köz arculatán és azt is-mondhatnám, hogy nem egy ékes, hanem egy éktelenkedő seb ez, amelyet cl kell a közélet arculatáról tüntetni. Az én szerény véleményem szerint ezt az éktelen sebet nem lehet a politikai ígéretnek szépségflastromával letapasztani, mert ez a seb nemcsak éktelen, hanem fertőző is. Mi várjuk azt, hogy a t. kormány vagy a rendelet felfüggesztésével, vagy a törvény mielőbbi visszavonásával egy olyan operációt véülése 1936 november 11-én, szerdán. 6$ gez ezen a téren, amely meg fogja akadályozni a további fertőzést. Én azt hiszem, hogy pártunk helyesen gondolkozik, amikor azt véli, hogy rövidesen eljön az ideje annak, hogy az igen t. miniszterelnök úr az általa teremtett politikai atmoszférában ennek a szakasznak törlésével fog a t. Ház elé állni. * Igen t. Ház! Mi nem védjük a közszolgálati alkalmazottakat, akik bűnösök. Ha vannak bűnösök, • azokat méltóztassék a független magyar bíróság elé állítani és az a fegyelmi bíróság hozza meg akár a maga legsúlyosabb ítéletét. Az eddigi példák azt mutatták, hogy igenis alkalmat és lehetőséget ad a törvény 2. §-a arra, hogy egyrészt a közszolgálati alkalmazottak megélhetését nehezebbé tegyék, másrészt lehetetlenné tegyék a közalkalmazottaknak szabad gondolkodását. Sok vonatkozásban, ártatlan emberek megbélyegzésére is alkalmas és nem egy esetben, ha lelketlenül hajtják végre, — mert hiszen a törvényben erre a lehetőség megvan — családi otthonok békéjének megbontására is alkalmas. A hivatalok helyes irányítását mindaddig, míg ez a törvény fennáll, nem lehet olyan mértékben szolgálni, mint a törvény életbeléptetése előtt. Veszélyes üzemeknél a szolgálatok biztonságát, a személy- és vagyonbiztonságot is veszélyezteti ez a hóhérszakasz*. Kérem az igen t. kormányt és a jelenlevő igen t. miniszterelnök^ urat, hogy mindezeket figyelembe véve, méltóztassék olyan intézkedéssel jönni a Ház elé, vagy olyan nyilatkozatot tenni, amely ebben a kérdésben a közalkalmazottakat kielégíti, illetőleg megnyugtatja. Ma azt látjuk, hogy nem egy esetben hivatása magaslatán álló tisztviselőket, akik szorgalmasak, de meghunyászkodni nem akarnak, végelbánás alá vonnak. Látjuk, hogy -megvan a lehetősége annak is, hogy egy szakértő ugyancsak szorgalmas és kiváló tisztviselőt, ha nem rendelkezik politikai összeköttetésekkel, befolyással, ugyancsak a törvény rendelkezése Szerint nyugdíjazzanak. En azt hiszem, hogy a Háznak igen sok tagja van, aki hasonlókép gondolkozik, mlint a mi pártunk, amelynek nevében van szerencsém interpellációmat és ezt a kérést az igen t. kormányhoz előterjeszteni. Ennek a törvénynek ez a szakasza volt az első lépéö ahhoz, hogy egyesek diktatórikus hajlamaiknak kifejezést adhattak. ^ Véleményünk szerint ez volt az első rendelkezés, amely bizonyította ezt a diktatórikus hajlamot. Ügy én, mint pártunk, meg van győződve arról, hogy az igen t. jelenlévő miniszterelnök úrnak ilyen irányú hajlamai nem voltak és nem lesznek, azért azt kérjük a miniszterelnök úrtól, hogy ebben a kérdésben tegyen (megnyugtató kijelentést. Neon akarok itt adatokat felsorakoztatni, mert nem ez acélom; nekem egyedüli célom az, hogy azt a kedvező politikai atmoszférát, amely itt a Házban is tapasztalható, s amelyről pártunk vezérszónoka, Ernszt Sándor igen t. képviselőtársam is szólott, a Házon kívül is teremtsük meg. A t. Ház szónokai azt mondották, hogy az eddig történtek alá vonalat húznak. Én ennél tovább mennékl azért, mert a vonalhúzásban a bizalmatlanságnak egy jelét látom. Ha ugyanis csak vonalat húzunk a történtek alá, adandó alkalommal ezentúl is láthatjuk azokat a ténykedéseket, amelyeket egyesek a köz érdekében már a múltra nézve káros hatásúaknak ítéltek. Én szeretném ezt a gyászosan fekete táblát spongyával letörölni és éppen