Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-157

62 Az országgyűlés képviselőházának 157. ellátni, el fogja őt bocsátani és esetleg fiatalabbat fog helyette fogadni. A gazdatiszti munka hajnaltól-napnyugtáig való munka és azután lámpa mellett való könyvelés, gürcölés, ami tényleg erős igénybevételt jelent. Ha nézzük a dolgot, látjuk, hogy egy 21 éves, akadémiát végzett fiatalember 39 évi szolgálat után éri el ezen a pályán a 60-ik életévét, 65-ik életéve eléréséhez pedig 44 évi szolgálatra van szüksége és 65 év az a korbatár, amikor részére öregségi biztosítás jár. Mint említettem, előfordulhat az az eset, hogy a birtokos a gazdatisztét 60 éves korában azért, mert munkaképessége bizonyos mértékben csökkent, el foscia bocsátani. Ebben az esetben az illető iaen nehéz helvzetbe kerül, mert még öt éve volna hátra, addig a korig, amikor az öregségi biztosítást mesrkapja. Itt tehát, amennyiben az intézet mpgerősöd^k, — és remélem ez hamarosan be fos- következni — olyan áthidaló megoldásra gondolnék, hogy az intézet a gazdatiszt 60 éves korára, ha önhibáján kívül vesztette el állását s ha egy éven belül nem tud elhelyezkedni és ha az intézet nem tudja esetleg az ő rokkantságát megállapítani, valami kis segélyben részesítse. De meg lehet oldani a kérdést úgy is s azt hiszem ez a helyes megoldás, ha az intézet a rokkantság megállapításánál méltányos viselkedést fog mutatni, mert ebben az esetben a kérdés automatikusan megoldódik. Második óhajom szintén a járadékszolgáltatással kapcsolatos. A Mabi.-nál biztosítottak 52% járulékot fizetnek s ehhez járul hozzá az állanr 0 6%-kal. Ezért a nem egészen 6%-os járulékért kapnak majd a nyugdíibamenők annakidején 120 pengő törzsnyugdíjat és a befizetés 19%-át. A gazdatisztek ezzel szemben 12%-os — tehát nagyobb — járulék befizetése mellett ugyanazt kapják, sajnos, ma képtelenség ennek a kérdésnek másképpen való megoldása, mint ahogy az a törvényjavaslatban van. Ennek nincsenek meg a kalkulációs lehetőségei, de remélem és hiszem, hogy az intézet megerősödésével ez a kérdés is megoldható lesz és az n differencia, amely a két biztosítóintézet közölt momentán fennáll, idővel el fog tűnni, örömmel látom, hogy a javaslatban a családvédelmi szempontra is tekintettel van !a kormány és különös jelentőséget tulajdonítok annak, hogy abban az esetben, ha valaimeíly gazdatisztnek 3-nál több gyermeke van, gyermekenként 5% gyermek segélyben is részesül, A tapasztalat azt mutatja, hogy igen sok nyugHíioc! — ,éri magam i

a ismerek. JWHPOS, rokkant bajtársakat is — tönkrement azáltal, hoerv biztosítását tőkésítve vette ki és olyan üzletekbe kezdett, amelyek közvetlen bukását okozták. Nagyon helyes és talán earyike a törvényjavaslat legfontosabb intézkedéseinek_az a rövid szakasz, amely imperative kimondja, hogy csak havi járadékkal lehet a biztosítottakat segíteni és hogy 'semaniesetre sem szabad nekik tőkét juttatni. IRw a +ö.r"^énvin^aslat nprnpspk f* é^dpkelt srazdatisztí társadalom helyzetén segít; han^m meg vagyok győződve, 'hogy

1 ösztökélőleg fog hatni a magyar fiatalságra abból a szempontból, hogy miinél többen fognak igyekezni mezőgazdasági pályán elhelyezkedni. A helyzet eddig, sajnos, az volt, hogyha valaki gazdatisztnek ment, nem tudta, hogy öreg napjaira micsoda kenyér vár rá. Most azonban ez a helyzet elimináltatott. Remélem, hogy a bizonytalansáa: megszűntével a közép- és felső orazdasági iskolák be foignak népesülni; mert véleményem ülése 1936 november 11-én, szerdán. szerint egészségtelen állapot az, hogy Magyarországon, egy agrárállamban a gazdasági akadémiáknak csak 376 hallgatójuk van, az egyetem mezőgazdasági fakultásának 111 hallgatója van és ugyanakkor 5415 a jogászok száma. Egy agráfállamiban egészségtelen arányszám az. hogy 11-szer annyi joghallgató legyen, mint olyan, aki mezőgazdasági pályára készül. Meg vagyok győződve affelől, hoa-v a mezőgazdaság belterjességének emelkedésével és a kisüzemek szaporodásával — mert lepjünk t'sHáb^n aysl hoigy ^ kisü^e^ek sz^no-nfásához, irányításához, vezetéséhez feltétlenii

1 szükség van végzett gazdákra — többen fognak a magyar fiatalság soraiból mewígazdásáéri pálvára menni. De a szövetkezetek közt is elsősorban a vidéki bevásárló szövetkezeteknek kötelességük lehető

1 es? veszett gazdákat alkalmazni, akik a néppel ismerősek és akik a legiobban tudják, hogyan lehet a kisgazdatársadalmon segíteni. Az okleveles s-a zdák régi kívánsága, amely minduntalan fel-felhangzik, hogy az 1000 holdnál nagyobb birtokos csak okleveles gazdát alkalmazhat. Meg vagyok arról győződve, hogy egy ilyen törvényjavaslat is rövidesen napvilágot lát. ami szintén sokat segítene. Általában azt látom a javaslatból, hogv egy értékes, nemzeti érzéstől áthatott társadalmi rétegen kíván segíteni, közvetve az egész magyar mezőgazdaságon segít. Megvan a bizalmam abban az irányban, hogy a Darányikormány ezen első szociális érzéstől áthatott törvényjavaslatát rövidesen több ilyen javaslat fogja követni. S ezért bizalommal a kormány iránt és elsősorban a legnagyobb bizalommal Darányi őexcellenciája személye iránt, a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfngadom. (filénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik Éber Antal képviselő úr. $ber Antal: T. Képviselőház! Tekintettel az előrehaladott időre- tisztelettel kérem, hogy beszédemet holnapra halaszthassam, Eínök: Miután tegnap úgv határozott á Ház, hogy 6 órakor az interpellációkra térünk át, a kénviselő úrnak ehhez a házszabályok szerint joga van. Méltóztatnak tehát a kért halasztáshoz hozzájárulni? (Igen.) A Ház a halasztáshoz hozzájárult. Most pedig javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülését a Ház holnap, csütörtök délután 4 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, továbbá a kiadatás és a bírósági bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, 1936. évi április hó 24-én kelt magyar-lengyel egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen.) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Következnek az interpellációk. Az első Homonnay Tivadar képviselő úr interpellációja a kormányhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék! az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Hajlandó-e a magyar királyi kormány olyan iránvú nyilatkozatot tenni, hogy az 1934. évi I. te. 2. §-ával kapcsolatban, amely a kényszernyug-