Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-157

64 Az országgyűlés képviselőházának 15 egy magánbiztosítóintézetre bízni a gazdatiszti nyugdíjlétesítményt Ezt viszont már maga az EL körülmny ds kizárta, hogy •kényszerbiztosítási csak hivatalos intézmények feladatává, indokolt tenni. A gazdatisztek biztos-tása az Országos Mezőgazdasági Biztos-tó Intézet ügykörének egyik ága lesz, amely minden évben külön eredményszámlát és külön mérleget készít a gazdatisztek biztosításáról és ennek bevételeiből külön alapokat létesít, amelyeket .mind a gazdatisztek biztosítására fognak fordítani. Az első gyűjtőcím 2. §-a megjelöli azt, hogy a biztosítási kötelezettség alá esik minden gazgazdatiszt az, 1900: XXVII. te. 1. §-a értelmében, amely a következőképpen szól, (olvassa): »Gazdatiszt az, aki másnak gazdaságában a gazdasági igazgatás, kezelés, vagy ellenőrzés szerinti tennivalóinak fizetésért való ellátásáért szerződik.« Erre nézve az indokolás azt mondja, hogy ide nemcsak azok a mezőgazdasági alkalmazottak tartoznak, akiket általában gazdatiszteknek szoktak nevezni, hanem idetartoznak az uradalmi erdőtisztek, könyvelők, számvevők, mű-kertészek és magasabb képzettségű vincellérek is, stb. A bizottsági tárgyalás közben felmerült az a gondolat, hogy ezzel a megjelöléssel nem tartoznak majd a törvény hatálya alá a mezőgazdasággal kapcsolatos egyesületek tisztviselői, így pl. a vármegyei gazdasági egyesületnek és a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének tisztviselői, ezért a kormányzat a 8. gyűjtőcím alatt a 30. §-ban egy külön megjelölést vett be, amely a következőképpen szól, (olvassa): »Aa intézet gazdatiszti biztosítási ágának keretében Öregség, rokkantság és halál esetére biztosítási kötelezettség alá esnek a mezőgazdaság és erdei termelés, az állattenyésztés, a halászat, a kertes szőlőművelés, a selymészet és méhészet körébe tartozó, vagy túlnyomórészben ezeknek ügyeit Intéző egyesületeknél alkalmazott tisztviselők is.« Ezzel a megjelöléssel most már biztosítva van az, hogy a föld növényi és állati termelésével foglalkozó és ezzel kapcsolatos minden tisztviselő a nyugdíjtörvény hatálya alá essék. A törvényjavaslat 1. gyűjtőcíme a biztosítási kötelezettség alól természetesen kiveszi azokat, akik már a törvény hatálybaléptetése előtt nyugdíjra követelést, vagy várományt ""szereztek, kiveszi a kötelező biztosítás alól a 60. '/életévüket betöltött gazdatiszteket, továbbá azokat, akik a gazdatiszti szolgálatot csak mellék foglalkozásképpen űzik. Ez a gyűjtőcím azután tovább foglalkozik ,azzal, hogy a régebben szolgálatot teljesítő egyes gazdatisztek miképpen tudnak elhelyezkedni a nyugdíjtörvény keretei között. A 4. § megállapítja azokat a biztosítási osztályokat, amelyekbe a gazdatiszteket a törvényjavaslat beosztja. Ez a szakasz kilenc biztosítási osztályt állapít meg; az I. biztosítási osztályba azok a gazdatisztek tartoznak, akiknek összjárandósága nem haladja meg az 1500 pengőt ,és így tovább, fokozatosan; két biztosítási osztály között a különbözet mindig' 600—600 pengő, inig végre a IX. biztosítási osztály 6000 pengővel-zárul., Intézkedik ez a szakasz arról is, hogy a munkaadó köteles mindenkor a díjakat befizetni. A díjak pedig az I. biztosítási osztályban évenkint 144 pengőt tesznek ki, a többi osztályban pedig 72—72 pengővel emelkednek, ami azt jelenti, hogy az egyes osztályok közötti 600—600 pengőnek 12%-át tartoznak befizetni. A biztosítási díjakat félévenkint 7. ülése 1936 november ll-én, szerdán. előre kell fizetni, még pedig mindenkor január 1-én és július 1-én; ha a díjakat 15 nap után fizetik be, akkor 6% késedelmi kamatot számítanak fel. Intézkedik a javaslat azután arról, hogy a munkaadó az esedékesség napjától számított egy éven belül levonhatja a biztosítási díjnak a felét a gazdatiszttől, de ennél többet ezen a címen semmiféle körülmények között sem vonhat le, még abban az esetben sem, ha erre nézve megelőzőleg más megállapodás jött volna köztük létre. A 2. gyűjtőcím az önkéntes biztosításról szól. Az önkéntes biztosításnak két válfaja van: az egyik az önkéntes továbbiztosítás, a másik az önkéntes többletbiztosítás. Az önkéntes továbbiztosítás esete akkor áll fenn, ha a gazdatiszttel veszíti állását; hogy a biztosítási folytonosság ne szűnjék meg, a törvényjavaslat megengedi, hogy abban a fizetési osztályban, amelyben volt, amikor állását elveszítette, tovább biztosíthassa magát mindaddig, amíg más állást nem kap; (Rupert Rezső: Miből fizeti a díjakat?) sőt még azt is megengedi a törvényjavaslat, hogy abban az esetben, ha a továbbiztosító magasabb osztályba akarja magát soroztatni, több befizetéssel természetesen ezt is megteheti, ha az 55. évet még nem haladta meg és ha egészséges. A 6. §., módot ad az önkéntes többletbiztosításra. Eszerint az intézkedés szerint a törvény hatálybalépésének napjától számított három éven belül a kötelező

1 vagy önkéntes továbbbiztosításban előzőleg eltöltött félévekre! vonatkozóan van helye a többletbiztosításnak. Ezzel a többletbiztosítással azután módjában van a gazdatisztnek magát jövője érdekében több beiizetéssei magasabb biztosítási osztályba soroltatni. A 3. gyűjtőcím: Biztosítási viszonosság. Átvétel a kötelező biztosításba. A viszonosság azt jelenti, hogy ha a gazdatiszt az 1928 : XL. te. szerint már biztosítva volt és hivatásváltoztatással jutott a gazdatiszti pályára, ebben az esetben egyéni díjtartalékával átmehessen az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet gazdatiszti csoportjába. Ugyancsak bekerülhet a biztosító intézetbe az a gazdatiszt is, aki az előbbi tulajdonosnál megelőzőleg már nyugdíjvárományt szerzett. A negyedik gyűjtőcím a biztosítás szolgáltatásairól szól., Ennek a 11. §-a meghatározza, hogy a járadékszerű szolgáltatásra való igényjogosultságnak az előfeltétele húsz félévi várakozási idő eltöltése. A következő szakasz kimondja, hogy öregségi nyugdíjatcsak az a biztosított kaphat, aki a várakozási időt. eltöltötte és betöltötte 65. életévét is. Ugyancsak a 12. §. szerint rokkantsági nyugdíj jár annak, aki a várakozási idő eltöltése után rokkant meg; rokkantnak pedig azt nyilvánítja, aki teljes munkaképességének kétharmadrészét elvesztette. A 13. § kimondja, hogy özvegyig nyugdíj jár az Özvegynek akkor, ha a várakozási idő eltöltése után halt el a gazdatiszt Kimondja azt, hogy kétévi együttélés szükséges ehhez; kimondja azután azt is, hogy az özvegyi nyugdíj megszűnik akkor, ha az Özvegy férjhezmegy, ebben az esetben azonban egyévi nyugdíját végkielégítésül fogja kapni. . Az özvegyi nyugdíj mindig a fele. Gondoskodik továbbá a törvényjavaslat az elhalt gazdatisztek gyermekeiről is,még pedig úgy, hogy a gyermekek 18 esztendős korukig