Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.
Ülésnapok - 1935-155
Az országgyűlés képviselőházának 155. ismernünk és erről az oldalról a miniszterelnök úrnak ilyen intézkedéseiben mindenkor a legbiztosabb támaszai fognak itt állni. X)e arra kérem a miniszterelnök urat, ba az egyke elleni propagandáról van szó, akkor gondoljon elsősorban mindenkor a munkanélküliség kérdésére, gondoljon arra a nagy problémára, hogy mi lesz a felnövő fiatalokkal, amikor a most élők sem tudnak elhelyezkedni, és nézze azt, hogy mi lett az életüket munkában eltöltött, de gondokkal küzködő öregekkel. Ezeket a kérdéseket numerus claususokkal, mesterséges akadályokkal, felekezeti arányszámok keresésével megoldani nem lehet; ezeket a kérdéseket csak azzal lehet megoldani, ha azt az irányított gazdasági rendszert szüntetik meg, amelyről éppen a közélelmezés legfőbb szaktekintélye, a főváros közélelmezési tanácsnoka, Rosta János, a napokban jelentette ki, hogy egyedüli és fő oka annak a drágaságnak, amely ma mutatkozik. Ha a kormány megszünteti azt a protekcionista rendszert, amely az egykéz-rendszer és a kaszt-termelés kiépítésére vezet minden egyes mezőgazdasági és ipari termelési ágban egyaránt, és e helyett inkább a gyengének segítését jelöli ki kitűzött célul a szabad verseny egyébként is megnyilvánuló lehetőségének, fenntartásával, akkor oldhatók csak meg ezek a kérdések. T. Ház! A miniszterelnök úr a belpolitikai téren két mondatban fejtette ki a maga politikájának alappilléreit. Az egyik mondat, a rend és a nyugalom fenntartásának biztosítására irányul, a másik mondat, pedig abban a gondolatban csúcsosodott ki, hogy itt, ebben <a parlamentben és az országban egyaránt, világnézeti kérdések felvetése nem lesz lehetséges és világnézeti küzdelmek lefolytatását meg fogja akadályozni. Én nagyon helyeslem a miniszterelnök úrnak mindkét kijelentését, de engedje meg, hogy Ernszt Sándor képviselőtársamnak adjak igazat, aki azt mondta, hogy a világnézeti kérdések felvetése és leküzdése nem egyedül és nem kizárólag a mi jóindulatunkon, vagy a mi akaratunkon múlik. Világnézeti kérdések verekszenek ma szerte egész Európában, a szélsőségeknek állandó fenyegető veszedelme lép fel a különböző országokban és ezeknek szele, sajnos, feltétlenül elérkezik hozzánk is. Épp ezért, annak a két mondatnak alapján, amelyet a miniszterelnök úr tegnapi programmjában mondott, azt kérem, hogy mindenkor, mindenkivel szemben őrizze meg a rendet és a nyugalmat, és mindenkor, mindenkivel szemben szerezzen védelmet a magyar törvény • számára. (Ügy van! balfelöl.) amely az izgatást tiltja, amely izgatásnál egészen mindegy, hogy osztály, foglalkozási ág, vagy hitfelekezet ellen irányul-e, azt mindenkor csak a börtönnek a szigorával és a törvénynek szigorúan értelmezett szavaival szabad kezelni. T. Ház! Nincs különbség e Ház tagjai között abban, amit a miniszterelnök úr mondott, hogy valláserkölcsi és nemzeti alapon kell, hogy álljon e nemzet és valláserkölcsi és nemzeti alapon kell, hogy annak a politikája felépüljön, (vitéz Mecsér András: Keresztény alapon! — Zaj.) Hozzátette a miniszterelnök úr ehhez a felekezeti békének szükségességét. Engedje meg a miniszterelnök úr, hogy én ehhez hozzáfűzzem még azt, amit az appropriációs javaslat vitájánál voltam bátor indítványozni és kérni: nem elég magában csupán a felekezetek közötti béke, nem elegendő magában csupán a rend. és nyugalom fenntartása;.'.-•• ülése 1936 október 22-én, cM ^Kkön. ál Tisztelettel kérek 10 percig meghosszabbítást. Eiiök: Méltóztatnak, t. Ház, a kért meghosszabbítást megadni? (Felkiáltások: Megadjuk!) A f Ház a kért meghosszabbítást megadja. Vázsonyi János: ...mindez nem elég,hanem szükség volna a kultúregyházak egységfrontjára minden szélsőséggel szemben, minden olyan irányzattal szemben, amely a valláserkölcsi és nemzeti eszmény ellen támad, legyen az akár a szélső baloldal istentagadása, akár a szélsőjobboldalnak pogánysága. T. Ház! A miniszterelnök úr elődjének, Gömbös Gyulának politikai végrendeletét vette át az alkotmányjogi javaslatok területén. A három javaslat, amelyet tegnap a miniszterelnök úr megemlített, összefügg egymással, mert a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a felsőház reformjáról szóló törvényjavaslatok tulajdonképpen a harmadiknak: a titkos választói jognak korrektívumát jelentik ós az állami rend stabilitásának biztosítására .szolgálnak. De én arra kérem a miniszterelnök urat, hogy ha a titkos választójog kérdését komolyan meg akarja oldani, akkor nem elegendő egyedül a titkos választójognak a vidéken való bevezetése is, hanem ugyanolyan fontossággal bír a becsületes választási eljárásnak megteremtése (Ügy van! Ügy van! balfelől.), annak az aránytalan kerületi beosztásnak megszüntetése, amely már a békében is ! és ina is fennállóan, meghamisítja a választások eredményét, az ajánlási rendszernek és a bplettarendszernek, — amely többszörösen úgy e Házban pártokra való tekintet nélkül, mint a magyar királyi közigazgatási bíróság ítéleteiben megbélyegeztetett — a megszüntetése és végül szigorú büntetőjogi felelőssége mindazoknak, akik, az összeírásban és a választásban magában részt vesznek (Dinnyés Lajos: Csalnak!), és akik abban a nyugodt tudatban követtek el eddig visszaéléseket, hogy végül úgyis amnesztiában részesülnek, és végezetül, de nem utolsó sorban, az összeférhetetlenség kérdésének újból szigorú alapon való szabályozása, nem csupán az igazgatósági tagságok |éiB a kijárások miatt, hanem azért is, hogy törvényhozó-tisztjét a képviselő szigorúan, függetlenül teljesíthesse és védelemben részesülhessen minden illetéktelen befolyással szemben. T- Ház! A miniszterelnök úr hozzátette a titkos választójog kérdésének bejelentéséhez, hogy ezt úgy kívánja megoldani, hogy a nemizet maradandó értékei átmentessenek a jövőre. Ez helyes, t. Ház, csak tisztáznunk kell azt a kérdést, hogy mit értünk a nemzet maradandó értékei alatt. Én a magam részéről a nemzet maradandó értékeinek tartom a múlt század nagyjainak gondolatait, igazi reformcselekedeteit, törvényalkotásait. Én a nemzet maradandó értékének tartom a szabadságjogokat, a nemzet maradandó értékének tartom a szabad sajtót, szemben a szubvencionált sajtó intézményével. A nemzet maradandó értékének tartom az egyesülési és gyülekezési szabadságot, szemben a gyűléstilalmi rendeletekkel, a kivételes hatalom alapján való kormányzással, a közigazgatásnak az egypárt-rendszerbe való belehelyezésével, szolgaságba való hajtásával, & főispánnak pártelnökké való kinevezésével. A nemzet maradandó értékének tartom a gazdasági igazságot, szemben a mindent elsöprő és felhabzsoló »Hangya«-szorgalmú totalitással. A nemzet maradandó értékének tartom a
