Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-155

Az országgyűlés képviselőházának 155. ismernünk és erről az oldalról a miniszter­elnök úrnak ilyen intézkedéseiben mindenkor a legbiztosabb támaszai fognak itt állni. X)e arra kérem a miniszterelnök urat, ba az egyke elleni propagandáról van szó, akkor gondoljon elsősorban mindenkor a munkanél­küliség kérdésére, gondoljon arra a nagy pro­blémára, hogy mi lesz a felnövő fiatalokkal, amikor a most élők sem tudnak elhelyezkedni, és nézze azt, hogy mi lett az életüket munká­ban eltöltött, de gondokkal küzködő öregekkel. Ezeket a kérdéseket numerus claususokkal, mesterséges akadályokkal, felekezeti arányszá­mok keresésével megoldani nem lehet; ezeket a kérdéseket csak azzal lehet megoldani, ha azt az irányított gazdasági rendszert szüntetik meg, amelyről éppen a közélelmezés legfőbb szaktekintélye, a főváros közélelmezési tanács­noka, Rosta János, a napokban jelentette ki, hogy egyedüli és fő oka annak a drágaságnak, amely ma mutatkozik. Ha a kormány meg­szünteti azt a protekcionista rendszert, amely az egykéz-rendszer és a kaszt-termelés kiépíté­sére vezet minden egyes mezőgazdasági és ipari termelési ágban egyaránt, és e helyett inkább a gyengének segítését jelöli ki kitűzött célul a szabad verseny egyébként is megnyil­vánuló lehetőségének, fenntartásával, akkor oldhatók csak meg ezek a kérdések. T. Ház! A miniszterelnök úr a belpoliti­kai téren két mondatban fejtette ki a maga politikájának alappilléreit. Az egyik mondat, a rend és a nyugalom fenntartásának biztosí­tására irányul, a másik mondat, pedig abban a gondolatban csúcsosodott ki, hogy itt, ebben <a parlamentben és az országban egyaránt, vi­lágnézeti kérdések felvetése nem lesz lehetsé­ges és világnézeti küzdelmek lefolytatását meg fogja akadályozni. Én nagyon helyeslem a miniszterelnök úrnak mindkét kijelentését, de engedje meg, hogy Ernszt Sándor képvi­selőtársamnak adjak igazat, aki azt mondta, hogy a világnézeti kérdések felvetése és le­küzdése nem egyedül és nem kizárólag a mi jóindulatunkon, vagy a mi akaratunkon mú­lik. Világnézeti kérdések verekszenek ma szerte egész Európában, a szélsőségeknek állandó fenyegető veszedelme lép fel a különböző or­szágokban és ezeknek szele, sajnos, feltétlenül elérkezik hozzánk is. Épp ezért, annak a két mondatnak alapján, amelyet a miniszterelnök úr tegnapi programmjában mondott, azt ké­rem, hogy mindenkor, mindenkivel szemben őrizze meg a rendet és a nyugalmat, és min­denkor, mindenkivel szemben szerezzen védel­met a magyar törvény • számára. (Ügy van! balfelöl.) amely az izgatást tiltja, amely izga­tásnál egészen mindegy, hogy osztály, foglal­kozási ág, vagy hitfelekezet ellen irányul-e, azt mindenkor csak a börtönnek a szigorával és a törvénynek szigorúan értelmezett szavaival szabad kezelni. T. Ház! Nincs különbség e Ház tagjai kö­zött abban, amit a miniszterelnök úr mondott, hogy valláserkölcsi és nemzeti alapon kell, hogy álljon e nemzet és valláserkölcsi és nem­zeti alapon kell, hogy annak a politikája fel­épüljön, (vitéz Mecsér András: Keresztény ala­pon! — Zaj.) Hozzátette a miniszterelnök úr ehhez a felekezeti békének szükségességét. En­gedje meg a miniszterelnök úr, hogy én ehhez hozzáfűzzem még azt, amit az appropriációs javaslat vitájánál voltam bátor indítványozni és kérni: nem elég magában csupán a feleke­zetek közötti béke, nem elegendő magában csupán a rend. és nyugalom fenntartása;.'.-•• ülése 1936 október 22-én, cM ^Kkön. ál Tisztelettel kérek 10 percig meghosszab­bítást. Eiiök: Méltóztatnak, t. Ház, a kért meg­hosszabbítást megadni? (Felkiáltások: Megad­juk!) A f Ház a kért meghosszabbítást megadja. Vázsonyi János: ...mindez nem elég,hanem szükség volna a kultúregyházak egységfront­jára minden szélsőséggel szemben, minden olyan irányzattal szemben, amely a valláser­kölcsi és nemzeti eszmény ellen támad, legyen az akár a szélső baloldal istentagadása, akár a szélsőjobboldalnak pogánysága. T. Ház! A miniszterelnök úr elődjének, Gömbös Gyulának politikai végrendeletét vette át az alkotmányjogi javaslatok területén. A három javaslat, amelyet tegnap a miniszter­elnök úr megemlített, összefügg egymással, mert a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a felsőház reformjáról szóló törvényjavaslatok tulajdonképpen a harmadiknak: a titkos vá­lasztói jognak korrektívumát jelentik ós az állami rend stabilitásának biztosítására .szol­gálnak. De én arra kérem a miniszterelnök urat, hogy ha a titkos választójog kérdését komolyan meg akarja oldani, akkor nem ele­gendő egyedül a titkos választójognak a vidé­ken való bevezetése is, hanem ugyanolyan fontossággal bír a becsületes választási eljá­rásnak megteremtése (Ügy van! Ügy van! bal­felől.), annak az aránytalan kerületi beosztás­nak megszüntetése, amely már a békében is ! és ina is fennállóan, meghamisítja a választá­sok eredményét, az ajánlási rendszernek és a bplettarendszernek, — amely többszörösen úgy e Házban pártokra való tekintet nélkül, mint a magyar királyi közigazgatási bíróság ítéle­teiben megbélyegeztetett — a megszüntetése és végül szigorú büntetőjogi felelőssége mind­azoknak, akik, az összeírásban és a választás­ban magában részt vesznek (Dinnyés Lajos: Csalnak!), és akik abban a nyugodt tudatban követtek el eddig visszaéléseket, hogy végül úgyis amnesztiában részesülnek, és végezetül, de nem utolsó sorban, az összeférhetetlenség kérdésének újból szigorú alapon való szabá­lyozása, nem csupán az igazgatósági tagságok |éiB a kijárások miatt, hanem azért is, hogy tör­vényhozó-tisztjét a képviselő szigorúan, füg­getlenül teljesíthesse és védelemben részesül­hessen minden illetéktelen befolyással szem­ben. T- Ház! A miniszterelnök úr hozzátette a titkos választójog kérdésének bejelentéséhez, hogy ezt úgy kívánja megoldani, hogy a nem­izet maradandó értékei átmentessenek a jövőre. Ez helyes, t. Ház, csak tisztáznunk kell azt a kérdést, hogy mit értünk a nemzet maradandó értékei alatt. Én a magam részéről a nemzet maradandó értékeinek tartom a múlt század nagyjainak gondolatait, igazi reformcseleke­deteit, törvényalkotásait. Én a nemzet mara­dandó értékének tartom a szabadságjogokat, a nemzet maradandó értékének tartom a szabad sajtót, szemben a szubvencionált sajtó intéz­ményével. A nemzet maradandó értékének tar­tom az egyesülési és gyülekezési szabadságot, szemben a gyűléstilalmi rendeletekkel, a kivé­teles hatalom alapján való kormányzással, a közigazgatásnak az egypárt-rendszerbe való belehelyezésével, szolgaságba való hajtásával, & főispánnak pártelnökké való kinevezésével. A nemzet maradandó értékének tartom a gaz­dasági igazságot, szemben a mindent elsöprő és felhabzsoló »Hangya«-szorgalmú totalitás­sal. A nemzet maradandó értékének tartom a

Next

/
Oldalképek
Tartalom