Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-164

Az országgyűlés képviselőházának 16 gyilagos és elfogulatlan legyen, mert hiszen, aki abban résztvett, az ismeri azokat a küzdelmeket és harcokat, amelyeket a múltban az ügyvédi kar kifejtett. • En magam is, eltekintve a felterjesztések tömegétől, ismételten résztvettem az igazságügyminisztériumban ankétokon ós azt láttam, hogy ott az ügyvédi karnak egyik legnagyobb sérelme a közpályáról az ügyvédi pályára való átözönlés volt. Ennek a panasznak orvoslását most elérték. Olyan keskeny rés maradt meg a közpályáról az ügyvédi pályára való áttérés lehetőségére, hogy az ügyvédi kar küzdelmeinek és harcainak ezt a célját, mint eredményt, a törvényjavaslattal teljes mértékben elérte. Ezzel szemben egyesek azt vallják, hogy mit ér ez most, amikor már nem jönnek a közpályáról, ^mert _ nincsen konjunktúra. De jöhet megint konjunktúra. Ha pedig a jövőre nézünk, — ímert minden törvényalkotás, kell, hogy a jövőibe tekintsen r

—-ajkkor ennek az eredménynek a lekicsinylése véleményem szerint az ügyvédi kar hosszú időn át kitartóan, szívósan folytatott küzdelmének is lebecsülése. A lényege mindennek az, hogy hiába kívánta az ügyvédi kar majdnem két évtizeden át -az ügyvédi rendtartás reformját, mert ma neipa szükséges a reform és amikor itt van, akkor nem kell. Nem kell pedig azért, mert először a kenyérkérdóst oldjuk meg, vagyis, a imunkaalkalmák teremtésének kérdését. Én magam is a legegyszerűbbnek és a legsürgősebb elintézésnek az ügyvédség anyagi helyzetének megjavítása szempontjából a munkaalkalmak teremtését tartanám. Elfogadom azonban azt a felfogást is, hogy az erkölcsi súlyában és tekintélyében megerősödött ügyvéd egyszersmind az anyagi erősödésnek is már automatikusan útjára lépett. Ez a törvényjavaslat elsődlegesen ezt a feltételt, az ügyvédi kar tekintélyének és erkölcsi súlyának biztosítását kívánja megvalósítani. Meggyőződésem, hogy ha a törvényjavaslat törvénnyé válik és ezt a célját a törvény megvalósítja, de egyszersmind a felvétel korlátozásával az ügyvédi kamarák számára megnyitja annak útját, hogy a mai túlzsúfolt ügyvédi létszám ellen védekezzenek, — elsősorban tehát maga az ügyvédi kar orvosolja a túlzsúfoltság súlyos következményeit, — akkor az ügyvédi kar jogosan számíthat arra, hogy az igazságügyi kormányzat a^ gazdasági élet lehetőségei között a jogtalanság és a jogszolgáltatás érdekében szükséges munkaalkalmak megteremtésével az ügyvédi karnak anyagi téren is segítségére lesz. E tekintetben megvan a segítés lehetősége. Van olyan álláspont, amely azt mondja, hogy ezzel a törvényjavaslattal junktimban, egyidejűleg kellene tárgyalni az ügyvédség anyagi helyzetének megjavítására szolgáló munkaalkalmak megteremtésének a kérdését. Véleményem szerint ez technikailag is lehetetlen, mert hiszen nem lehet egy ügyvédi ciklust csinálni a képviselőházban, nem lehet, hogy egy ciklus kizárólag ügyvédi kérdésekkel foglalkozzék. Mindenben bizonyos egymásutánt kell megállapítani és logikusan követni. Ezen a téren anélkül, hogy a részletekbe beleimennék, tisztán és kizárólag csak jelszavakkal juttatom kifejezésre az ügyvédi karnak azokat a kívánságait, amelyek, ismétlem, ' nem kizárólag ügyvédi érdekeket és anyagi erdeket szolgálnak, hanem a jogfejlődést, a jogbiztonságot, a jogkereső közönségerdekét is szolgálják. Ilyen kívánság a jogi kontárkodás szigorú és intézményes eltiltása i. ülése 1936 december 1-én, kedden. 283 az egész vonalon, másodszor a kötelező ügyvédi képviselet eseteinek kiterjesztése. Erre nézve itt van a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény, amely a szerződés érvényességéhez közjegyzői, illetőleg ügyvédi ellenjegyzést kíván és amelynek nyomán a kereskedelmi élet forgalmának biztonsága szempontjából az ilyen ügyvédi, illetve közjegyzői közreműködés kötelezővé tételét először is megbírják az Összes kereskedelmi társaságok, másodszor pedig ez az intézkedés a kereskedelmi élet terén a közérdeket szolgálná. A harmadik kívánság a hosszabb időn át kifogástalanul működő ügyvédek feljogosítása olyan munkálatok végzésére, amelyek jelenleg közjegyzői, illetőleg bírói hatáskörbe tartoznak, amelyek azonban tulajdonképpen nem bírói funkciók. Ilyenek a hitelesítések, a fizetési meghagyások, stb. A negyedik kívánság az újabb igazságszolgáltatási törvények revízió alá vételére, az ötödik a középfokú közigazgatási bíróság felállítására irányul. Mélyen t. Ház! Meggyőződésem, hogy az általános titkos választói jog törvényben való megvalósítása megszünteti a politikai részét annak a kérdésnek, amely a jegyzők magánmunkálataival függ össze és amelyre vonatkozóan a múlt idők igazságügyminiszterei, mind Pesthy Pál, mind Zsitvay Tibor volt igazságügyminiszter urak ismételten kijelentették, hogy a jegyzők magánmunkálatainak megszüntetése kívánatos. Meggyőződésem az, hogy a közéleti tisztaság és a közfunkionáriusok összeférhetlensége és a községi közigazgatás közvetlenül küszöbön álló reformja elodázhatatlanná teszi ennek a kérdésnek rendezését. En a jegyzőkkel szemben nemcsak, hogy animozitást nem érzek, hanem: munkájuk iránt, amely szinte felülmúlja az emberi képesség határát, _ a legnagyobb tisztelettel is viseltetem és a jegyzőket valóban a nemzet legtúlterheltebb t napszámosainak tartom. A jegyzőknél a magánmunkálatok megszüntetése kell hogy maga után vonja a. magasabb fizetési osztályokba való beosztásukat, ami nemcsak megélhetésüket, hanem gyermekeiknek megfelelő városi iskolai neveltetését is biztosítani képes lesz. Ha tehát az én meggyződésem szerint ennek az ügyvédi kar által szintén éivtizedek óta hangoztatott kívánságnak megvalósítása feltartóztathatatlanul küszöbön áll, -akkor minden különösebb nyomás vagy minden különösebb kívánság nélkül ímeg kell érnie az ügyvédi kar számára azon munkaalkalmak megteermtésének, amelyek az eddigi elég sok hibás jogi rendezés jogi vitáinak megszüntetósé| vei több jogi biztosítékot nyújtanak a falu néj péinek is jogügyletek kötésénél. Ez ellen a törvényjavaslat ellen a budapesti ügyvédi kamara ünnepélyes tiltakozását fejezte ki s itt a Házban ismételten hallottam azt, hogy felesleges ez a javaslat, -maradjon -a régi törvény. Ebben én, mélyen t. Ház, egy olyan negatív szellem megnyilatkozását látom, amely évtizedekre nyúlik vissza és amelynek következiményeit ma is szenvedjük és nyögjük, ímert ez nem más, mint a megmerevítés ós mozdulatlanság álláspontjára helyezkedés ahelyett,^ hogy egyszer már megindulnánk az ügyvédség helyzetének gyógyítása terén. Rámutatok ugyancsak saját tapasztalatomból a múltra. Zsitvay Tibor igazságügyminisztersége alatt megfordítva azon sorrend alapján indult meg az ügyvédség helyzetével való törvényhozási foglalkozás, hogy először imunka-