Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-143

Az országgyűlés képviselőházának 1 mára biztosítsák és az autonómiák védelméért a vidéki autonómiák sora, mint az alkotmány bástyái álltak helyt az úgynevezett bécsi Burg önkénye ellen. T. Ház! Mit látunk, 'ha a mai korszakot nézzük? Hova jutottunk? A bécsi Burg önkényétől eljutottunk a kartoték-rendszer" Esterházy-uteai önkényéig. T. Ház! Autonómia, becsületes titkos választó jogon épült parlament és alkotmányosság a népies politika követelményének alfája. Két évvel ezelőtt, amint emiitettem, a miniszterelnök úr azt mondotta, bogy népies politikára van szükség. Nos, tessék hát a népies politikának legalább az ábc-jét, az első két-három betűjét megvalósítani. A csonka haza csonka jogával szemben az ideál a teljes jog éis az integer ország. A Duna-medencében ismét helyreállított Nagy-Magyarország az, ami bennünket kell, hogy mindenben vezessen, a területében, jogában, erkölcsében és közéleti tisztaságában felragyogó ezeresztendős alkotmány alapján álló Nagy-Magyarország. Ma a Dunamedence r minden állama természetellenes és rokkant állam. Természetellenes, mert a határokat tisztán az elméletek alapján szabták ki, minden gyakorlati tudás nélkül, olyan módon, hogy nem ismerték azokat a községeket, amelyeiket kettévágtak, azokat a városokat, amelyeket a középükön törtek szét, színmagyar területeket csatoltak idegen területekhez és ezáltal teljesen tönkretették az ország gazdasági prosperitási lehetőségét. De ez csak az egyik ok, ami miatt nincs meg a gazdasági prosperitás. A másik ok aza helytelen vámpolitika és .mesterségesen kiépített politika, amely minden egyes utódállamban egyaránt megnyilvánul. Az egyik állam, amely par excellence ipari állam, mesterséges agrárállammá akar fejlődni, a másik állam, amely par excellence agrárállam, mesterséges ipari állammá akar fejlődni, pedig csak ha ezek az államok ismét egységes vámterületet képeznének, ha ismét egységes gazdasági szervet alkotnának, akkor tudná a törtémelem az önellátás tökéletes kiépítésével ezeknek az államoknak a gazdasági prosperitását ismét helyreállítani. A Duna-medence számára, nézetem szerint, az egyetlen megoldás, az egyetlen védelem., az egyetlen lehetőség, a régi monarchiának valamilyen formában való feltámasztása lehet, gazdasági szempontból azért, amiért azt megindokolni az előbbiekben csak néhány szóval voltam bátor, hiszen a rendelkezésemre álló idő nem ad lehetőséget arra, hogy részletesen indokol jam, politikailag pedig azért, mert imiint egykoron a régi monarchia volt a védelem a kelet kultúrálatlan támadásával szemben a nyugat kultúrája számára is, most is csak ez az egyetlen állam, mint Pufferstaat volna alkalmas arra, hogy védelmet adjon az egyik oldalon a kelet, a másik oldalon a nyugat részéről jövő kultúrálatlanság ellen, védelmet adjon minden felforgatás, minden olyan tendenciával szeonlben, amely nemzeti létünknek, nemzetig önérzetünknek és függetlenségünknek letörésére irányul. Ennek alapja pedig csak a nemzeti függetlenségben, teljes jogában élő ezeréves Magyarország lehet. Ez a reménység kell, hogy éltessen valamennyiünket, az a reménység, amikor ismét a Szent Korona fénye ragyog a Kárpátoktól az Adriáig, az a reménység, amikor iskoláinkban gyermekeink ismét azt tanulhatják, hogy a Duna Dévénynél jön be az országba és Orsovánál hagyja el a határunkat. Ez a reménység, kell, hogy valamennyiünket éltessen és '. ülése 1936 június 8-án, hétfőn. 45 ennek a reménységnek jegyében kell, hogy valamennyien dolgozzunk. Különböző pártokhaz, ha úgy tetszik, világnézetekhez, különböző foglalkozási ágakhoz, felekezetekhez, vagy ha így tetszik: fajhoz is tartozzunk, ebben az egyben, mint a magyar imádságban, mindenkor egyeknek kell lennünk. Ezért kell élnünk, erre kell nevelnünk utódainkat. De ehhez a lehetőséghez, nézetem szerint, csak a nemzeti demokrácia vezethet, a megértés, a jogegyenlőség szelleme, az ezeréves alkotmány védelme és miután mindezzel szemben áll az a rendszer, amelyet a többségi párt és a kormányzat képvisel, azzal szemben bizalmatlan lévén, az appropriációs javaslatot nem fogadom el. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Ember Sándor képviselő urat illeti a szó. Ember Sándor: T. Ház! Eendkívül kellemetlenül érzem magam, amikor az előttem szólott igen t. képviselőtársamat mindenekelőtt arra vagyok kénytelen figyelmeztetni, hogy velünk barátságban élő és a magyar külpolitika szempontjából ezidőszerint különös jelentőséggel bíró hatalmas nagy nemzet kormányával szemben olyan nyilatkozatokra ragadtatta itt magát, (Vázsonyi János: Idéztem az osztrák katolicizmus hivatalos lapjából!) amelyeket tőle, akit én mint fegyelmezett szónokot ismertem, igazán nem vártam volna. (Vázsonyi János: Az osztrák katolicizmus hivatalos lapjából idéztem!) Nem vártam volna ezt azért, mert valamennyien tudjuk nagyon jól, hogy Németországban az a rendszer, amelyet ő kritizál, ma nem egy csekély töredékre alapítja az uralmát, nem egy kisebbségi diktatúrát jelent» hanem — ahogyan a jegn+olp:' választások eredménye mutatja — a hatalmas német nemzet nagy többsége áll mögötte. (Vázsonyi János: Az osztrák katolicizmus hivatalos lapjából idéztem!) A parlamenti illem azt kívánja és ezt mi valamennyien a régi parlamenti illem idejében tudtuk és megkívántuk és megkívánjuk mai parlamenti berendezkedésünk mellett is, hogy sem a mi belügyeinkbe ne avatkozzék senki, de éppen úgy mi sem arrogáljuk magunknak azt a jogot, hogy a német népet kormányformájának megváltoztatására, sőt^ kormányformájának mikénti megváltoztatására bölcseségben megtanítsuk. Nekünk a tényekhez kell alkalmazkodnunk és ha a német nép bármilyen kormányforma mellett velünk szemben barátságosan viselkedik és úgy a gazdasági tárgyalásoknál, mint pedig különösen külpolitikai fellépéseinél mindig érezteti azt, hogy ahogyan a bajokban együtt voltunk a világháborúban, úgy most a világháború bajaiból kivezető utat is együtt akarja megtenni velünk, akkor ezt nem szabad azzal honorálnunk, hogy ilyen meggondolatlan kritikával illetjük. (Dinnyés Lajos: Idézett! — Vázsonyi János: Az osztrák katolicizmus hivatalos lapjából!) Akármennyire méltóztatott idézni, méltóztassék a Házon kívül idézni, ne méltóztassék itt benn idézni- (Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Dinnyés Lajos: Ne bántsuk, szűzbeszéd!) Ember Sándor: Az előbb mondottam, t. képviselőtársam, hogy ön tud a szüzesség és a tapasztaltság közt különböztetni. Én nem arrogálhatom ezt, beszédem lehet szűz, de tapasztaltságomra való hivatkozással megengedem, hogy t. képviselőtársam bármilyen tapasztalatlan közbeszólással tarkítsa azt. (Dulin Jenő: Haragos