Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-147

Az országgyűlés képviselőházának 1U7. ülése 1936 június 16-án, kedden. 195 az aradi vértanuk emlékezetére pedig a fájdalmas Funérailles-1 szerezte. Szent Erzsébetről legendát komponált, a koronázásira ünnepi misét, megírta a Csatadalt, Mosonyi halálára a Lamento^ e trionf o-t, Reményi esküvőjére ünnepi zenét. Az Operaház megnyitásának öirömünnepére 1884-ben írt Királyhimnuszát pedig a magyar király jelenlétében nem merték emadni az ünnepi! estén, mert abba a Bákócziindulót és a szabadságharc néhány dallamát is belekomponálta. Köteteket tenne ki Liszt zeneműveinek és átiratainak pusztán a felsorolása is. Természetszerűleg ezek nem mindegyike áll ilyen szoros összeköttetésben a magyar élettel, de az a szellem, amely valamennyit eltölti, Liszt Ferenc szelleme, tehát magyar. Azoknak pedig, akik ezt a letagadhatatlan világos tényt netán mégis kétségbevonnák, a Trois Odes Funèbres címlapjára írt sorokat idézem feleletül. Az Örök Bíró elé készülő vallásos keresztény aggastyán sajátkezű végrendelkezése ezek a sorok, amelyekben azzal az indokolással kívánja utolsó útjára kísérőzenéül a La Nőtte című gyászindulóját, mert annak néhány motívuma magyaros kadenciájú. T, Képviselőház! Azért tartottam szükségesnek, hogy Liszt Ferenc hazafiúi érdemeire és hazafiúi hűségére kissé részletesebben mutassak rá, mert a közelmúltban is történtek kísérletek, amelyek a magyar nemzet nagy fiát számtalan saját kétségbevonhatatlanul világos nyilatkozatának ellenére is elkívánják a magyar nemzettől és olyan nemzetek közösségébe óhajtanák besorozni, amelyekkel ő soha semmiféle közösséget nem vállalt. Liszt Ferenc művészi érdemeit, az egyete,me& zenekultúrában való jelentőségét immár senki sem vonja kétségbe és éppen az ő nemzeti bovatartozandóságáért folytatott küzdelem bizonyítja ezt legjobban. E tekintetben tehát 'bizonyítékok felsorolására nincs szükség. Csupán a kép teljessége kedvért említem meg egyéniségének azt a hármas irányát, amelyben korlátozást nem tűrő szabadságszerteté. határozottsága és példátlan gazdagsága megnyilvánult, amikor Liszt Ferencről, mint zeneszerzőről, mint zongoraművészről és mint pedagógusról megemlékezem. Lángelméjének e hármas megnyilatkozásává,! kétségtelenül dicsőséget r szerzett ő világszerte. E dicsőség regyogásából bőven kijut nemzetének is, mert művészetének pompás virága becsültté teszi azt a törzset is, amelyből kisarjadt. Művészi nagyságán kívül azonban Liszt Ferenc élete számunkra^ magyarok számára olyan külön ajándékot is adott, amelynek örömében semmiféle más nemzet nem osztozik velünk. Ez lelkes, munkás és áldozatkész hazafiúi hűsége, amellyel önként és szívesen vállalta nemzetével a, sorsközösséget és amelylvel haláláig eredménnyel munkálta annak boldogulását. Példaadás ez az ő hazafiúi hűsége minden magyar lángész számára, aki ^zsenialitásának nagysága révén túlnőtt hazája szűk határain. Hitem szerint ezt a hazafiúi hűséget is jutalmazni kívánta a nemzeti kegyelet ak

: kor, amikor Liszt Ferenc-emlékévnek szentelte fel az 1936. esztendőt, születésének 125., halálának 50. évfordulóját. Liszt Ferencnek ez az egymást kölcsönösen növelő kettős érdeme: nemzetközi nagysága és nemzeti hűsége a magyar törvényhozás részéről is indokolttá teszi azt a tiszteletadást, amelynek méltó kifejezéseképpen a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat a nemzet nagy fiának emlékezetét 200 ezer darab 2 pengős ezüstéirime veretesével örökíti rneg. Valóban nagy tisztesség ez, hiszen ahhoz a tisztelethez hasonlatos, amelyben a mindenkori legelső magyar ember részesül! Bátor vagyok jelenteni, hogy az 1929. évi XXVI. te. rendelkezései módot adnak ennek a 400.000 pengő névértékű ezüstpénznek forgalomba bocsátására. Ezért a javaslatot tisztelettel elfogadásra ajánlom, még pedig Vörösmartynak Liszt Ferenchez írt ódájából idézett azzal az óhajtással, amelyet a nemzetközi viszályokkal terhes korszakunk ismét időszerűvé tett, hogy »... a nemzet, mint egy férfi álljon, Ere karokkal győzni a viszályon.« Vörösmarty ezt a csodát Liszt Ferenc varázslatos művészetétől várta, magam pedig annak a példaadásnak általános követésétől reménylem, amelyet önzetlen, áldozatkész, bátor és munkás hazafiságában és életében Liszt Ferenc ránk örökül hagyott. Ünnepi érzéssel kérem a t. Házat, hogy a javaslatot elfogadni szíveskedjék. {Elénk helyeslés, éljenzés és taps a Ház jobb és a baloldalán.) Elnök: Kíván valaki szólni 1 (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás^ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, 1. és 2. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Harmads'zori olvasása iránt napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. T. Ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát félbeszakítom s előterjesztést teszek a t. Háznak a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután 4 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki: a ma letárgyalt törvény javaslat harmadszori olvasását; a mai napirenden szereplő, de még le nem tárgyalt ügyeket, továbbá az egészségügyi és egyéb közcélokra szolgáló méréseknél használatos mértékeik, mérőeszközök és készülékek hitelesítéséről; a hadrákelt seregeik sebesültjei és betegei helyzetének javítása és a hadifoglyokkal való bánásmód tárgyában Genfben 1929. évi július 27. napján kelt egyezmények becikkelyezéséiről; egyes Ikoromauradalmi ingatlanoknak a. koronajavak állományából való kibocsátásáról, a koronajavak állományának más ingatlanokkal való kiegészítéséről és egyes államkincstári ingatlanok elidegenítéséhez való hozzájárulásáról szóló .törvényjavaslatok s végül »Murakeresztur község határrendezésével kapcsolatos terület átcsatolásáról« szóló 240. számú magyar királyi belügyminiszteri jelentés tárgyalását. 27*