Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-147
Í86 Àz országgyűlés képviselőházának î%f. ülése 1936 június 16-án, kedden. Ami azt a kérdést illeti, hogy milyen megfontolások voltak azok, amelyek ennek a javasolt módosításnak beiktatását célszerűvé tették, erre nézve Rassay igen t. képviselőtársamnak vagyok bátor a figyelmét felhívni arra, hogy amint a bizottságban is rámutattam, — de t. képviselőtársam is rámutatott erre — elsősorban a termelési biztonság kérdése volt az, amely felvetette ezt az ideát, másodsorban a birtokos szempontjából a hitelszerzés lehetősége. Ezt nem kell itt ibővebben kifejtenem. Egy másik ilyen szempont az, hogyha építkezni akar valakti. a birtokán, akkor tudnia kell azt, hogy birtokának melyik része az, amelyet le kell^adnia, amelyet át kell engednie, tehát nem célszerű, ha ott építkezik. Ez nem célszerű az átvétel szempontjából sem, mert akkor építkezési költségekkel megterhelve kell esetleg olyan épületeket átvenni, amelyekre a kisgazdáknak, akik odakerülnek, semmi szükségük nem lesz. Praktikus szempont lehet még az is, hogy például, ha valaki végrendelkezni akar, legyen tisztában vele, hogy milyen terület az, amelyet neki át kell adnia is ezt előre tudja, nehogy az átadandó területet olyan utódra hagyja, aki éppen gazdálikodni akarna, vagy akinek ő is azzal akarná átadni, hogy ott gazdálkodjék, — teszem azt: az egyetlen fiára — és esetleg a leányaira hagyjon olyan területet, amely nem kerül átvételre. Mindezek olyan szempontok, amelyeket komolyan kell mérlegelni. Ami azt a kérdést illeti,- hoigy vájjon nem következhetik-e be az, hogy a taljajt esetleg kizsarolhatják, erre nézve meg kell nyugtatnom ia Házat, mert hiszen a tanúsítvány kérdése szabályozva van; 12 évre adhat tanúsítványt a f öldmívelésügyi miniszter. Ha pedig nem (adja ki a tanúsítványt, akkor valószínű, hogy olyan gyorsan fog igénybevétetni a föld, hogy nem lesz mód és idő arra, hogy a föld termőképességét és termőerejét* valaki szándékosan megronthassa, nem is szólva arról, hogy a becslésnél ez mindenesetre kifejezésre fog jutni. Aimi azt iá kérdést illeti, amelyet Rassay Károly igen t. képviselőtársam, nézetem szerint, igen helyesen vetett fel, hogy vájjon (három év alatt be fog-e következni az, hogy a f öldmívelésügyi miniszter megjelöli azokat az ingatlanokat), amelyeket átvenni kíván, erre nézve azt válaszolhatom, hogy a 8. § alapján 79, a 10. § alapján 24 birok, tehát összesen 103 birtokos van érintve és három év alatt igenis abban a helyzetben lesz a földmívelésügyi miniszter, hogy kijelölheti ezeket» az ingatlanrészeket. (Rassay Károly: Ei is kell jelölni!) Amint laz előbb is voltam bátor már mondani, ez a megjelölés nem érinti a 21. §-ban biztosított jogokat. Kérem tehát, méltóztassék a felsőház által tett módosításokat elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást 'befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést méltóztatik-e a felsőház által új 16. §-ként beiktatott szöveget elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen! Nem!) Kérem azokiait a képviselő urakat, akik az új 16. §-t elfogadják, méltóztassanak felállni! {Megtörténik.) Többségi A Ház az új 16. H a felsőház szövegezése szerint elfogadta. Következik a régi 16., új 17. §. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa a tör^npjavmslatnúk a felsőház szövegezése szerinti régi 16., most 17., új 18., azonkívül 19. %-át, amelyeket a Há hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 20. §-t): Csoór Lajos! Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó! Csoór Lajos TL Képviselőház! Csak egy percre veszem igényibe a mélyen & Képviselőnáz figyelmét és olyan módosítást fogok indítványozni, amelyet el lehet fogadni. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Ez a szakasz azt kontemplálja, hogy tíz évnél tovább tartó haszonbérletnél a bérbeadó újabb bérmegállapítást kérhessen, valószínűleg azért, mert a bért esetleg kevésnek tartja. Azt hiszem, hogy a jog és kötelezettség kétoldalúságánál fogva a bérlőnek is meg kell adni azt a lehetőséget, hogy esetleg bérleszállítást kérhessen arra az esetre, ha sokalja azt a haszonbért, amely megállapíttatik. (Helyeslés a baloldalon.) Nem látom értelmét annak, hogy csak a bérbeadó élhessen azzal az egyoldalú joggal, hogy felemeltesse a haszonbért, mert végeredményben ő leszállíttatni nem fogja. Ezért tehát a bérbevevőnek is lehetővé kell tenni, — akiken segíteni akarunk legalább ebben a nagyon szerény formában — hogy bérleszállítást kérhessen abban az esetben, ha tíz év múlva a tizenötödik vagy huszadik esztendőben a viszonyok úgy változnak, hogy nem tudja megfizetni a megállapított haszonbért. Kérem a földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék ennél a- szakasznál ilyen irányú módosítást felvenni. Elnök: Kíván még valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni! Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: T. Ház! Ez a szakasz azt szabályozza, hogy a földtulajdonos ós az állam között hogyan alakul a bérleti szerződés változtathatásának a kérdése; viszont az a kérdés, amelyet Csoór igen t. képviselőtársam érintett, tulajdonképpen a bérlő és az altruista bank közötti kérdés. Ezt nem szükséges itt szabályozni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. * Felteszem a kérdést, móltóztatik-e a 20. §-t a felsőház szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A Ház a 20-ik §-t a felsőház szövegezése szerint fogadta el. Következik a 22. §. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa a törvényjavaslatnak a felsőház szövegezése szerinti 22. §-át, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Az itt elfogadott módosításnak megfelelően a 30., illetőleg 41. és 46. §-ban előforduló hivatkozási szakasz, — illetve bekezdés — számok is módosíttatnak. Következik a 29. §. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa a törvényjavaslatnak a felsőház szövegezése szerinti 29 §-át). Elnök Rassay Károly képviselő urat illeti, a szól Rassay Károly: T. Ház! A felsőházi módosítások közül ez a módosítás^ az, amely a legnagyobb gyakorlati jelentőséggel bír; éz a módosítás az, amelyre én előző felszólalásomban mint olyanra utaltam, amely a szociális
