Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-147
Az országgyűlés képviselőházának 1 hatásfokát és az igénybevehető földek mennyiségét kétségtelenül csökkenteni fogja, ha a törvényt ezzel a módosítással léptetik életbe. Ennél a kérdésnél vissza kell térnem a képviselőház előtt folyt vitára, amikor egyesi képviselőtársaim kifogásolták a kötvénnyel való kiegyenlítés, kártalanítás módját. En ezt nem kifogásoltam; nem kifogásoltam attól a perctől kezdve, amikor a bizottságban indítványomra és más képviselőtársaim indítványára is bevétetett a törvénybe, hogy ezek a kötvények a közszolgáltatások kiegyenlítésére felhasználhatók. Attól a perctől kezdve, őszintén megvallva, nem láttam a gyakorlati megkülönböztetést a készpénzkiegyenlítés és a kötvénynyel való kiegyenlítés módozata között, mert olyan nagyságú ingatlanoknál történik itt az igénybevétel, hogy ott a részleges kiegyenlítés kötvény formájában majdnem készpénzkiegyenlítést jelent, hiszen adó formájában, adófizetésre és közszolgáltatások teljesítésére felhasználható. En tehát magábanvéve már azt a megoldást, hogy a felsőház elvetette az egyharmad kötvénnyel való kiegyenlítés lehetőségét, és a birtokkategóriák egy részére — ez a másik dolog, amit súlyosan kifogásolok — kimondotta teljes összegben a pénzbeli kártalanítást, őszintén megvallva, bizonyos egoisztikus szempont érvényesülésének tekintem. De az a körülmény, hogy a felsőház, amikor a kártalanításnál eldobta a kötvénnyel való kiegyenlítés módját és csak a birtoknak egy bizonyos kategóriájára mondotta ki, szerintem azt jelenti, hogy a felsőháznak ez a módosítása elvesztette még azt az eleinte jogos •beállítottságát is, mintha itt tulajdoniképpen a teljes kártalanítást kereste volna a felsőház. Ha ugyanis a kötvénnyel való kiegyenlítés nem teljes.kártalanítás, akkor szerintem nem lett volna joga és módja annak, aki komoly és teljes kártalanítást kívánja birtokkategóriák között különbséget tenni és azt mondani, hogy a tS. § alá eső ingatlanoknál a teljes készpénzbeli kártalanítást követeli, a 10. § alá eső ingatlanoknál pedig, amelyeknél a tulajdonjog éppen olyan védett, éppen olyan szent, — hogy ezzel 41 kifejezéssel éljek — mint a 8. i§ alá eső ingatlanoknál, a kötvénnyel való kielégítés további lehetőségét fenntartani. Ezzel a módosítással a felsőház tulaj dómképpen azt deklarálta, hogy a kötvénnyel való kiegyenlítést nem tekinti teljes kártalanításnak. De ha ez igaz, akkor véleményem szerint semmi megkülönböztetésnek joga nincs. Végét kell vetni annak a játéknak, amely — megvallom — az alaptörvénybe is 'bekerült, s amely itt az 1914 után szerzett ingatlanok tekintetében különbséget kíván tenni. Az 1920. évi földbirtokpolitikai törvényben nem olyan gyenge módon nyúlt a törvényhozás ehhez a kérdéshez, hogy csak 1914 július 28-ig ment vissza, hanem ötven évre visszament és mélegelte már a szerzés jogcímét és módot adott a nagyobb igénybevételre; ezeknél a földbirtokoknál módot nyújtott arra, hogy a vagyoni előny megoszlása címén nagyon súlyos és igazságtalan terheket rójon ezekre az ingatlanokra. Semmi jogosultság sincs tehát arra, hogy 1936 után újra megingassák a földtulajdonba, a telekkönyvbe vetett bizalmat, újra visszanyúljunk oda és az 1914 után szerzett ingatlanoknál különbséget tegyünk. Ez az első rendelkezés az, amely ellen a magam részéről óvást emelek s amelyet nem fogadok el. De nemcsak ez ellen van kifogásom, hanem '. ülése 1936 június 16-án, kedden. 187 rá kell mutatnom arra is, hogy ez a módosítás nemcsak financiális lebonyolítás kérdése; ez érinti az igénybevehető földek mennyiségének kérdését is. Nemcsak azért, mert az állam természetesen nehezebb helyzetben lesz akkor, ha az egyharmadkötvény helyett is a rendelkezésre alio pénzügyi eszközök keretén belül készpénzzel kell a megváltást eszközölnie, hanem, azon további rendelkezések miatt is, amelyek itt a törvényben benn vannak. Azt gondolná ugyanis az ember, hogy amikor a felsőház módosítása kijelenti, hogy az elsőosztályú földbirtok tekintetében ragaszkodik a teljes készpénzben történő kártalanításhoz, a maga részéről ezzel elintézte a kérdést. Pedig korántsem így van. A felsőház r módosítása további rendelkezéseiben lehetőséget nyújt arra is, hogy az illető mégis kötvényben fogadja el a kártalanítást. A földbirtokosnak ebbe nem olyan nehéz belemenni. Ismétlem, kötvény teljes értékű azáltal, hogy közadóknak, kincstári tartozásoknak a fizetésére felhasználható. Es mit jelent a felsőház módosítása tovább? Azok számára, akik elfogadják a kötvényben való egyharmad kielégítést, módot nyújt arra, hogy a törvény szerint általában megszabott igénylendő föld területét csökkenthessék. Ez nem méltó játék, véleményem szerint ez méltatlan játék. Vagy teljes kártalanítás a kötvénnyel való kártalanítás is, és akkor tessék fenntartani ezt a rendelkezést egyformán minden birtokkategóriára, vagy igaza van a felsőháznak abban, hogy a kártalanítás fogalmat csak úgy tudja elképzelni, hogy: készpénzben történő teljes kártalanítás és akkor tes»ék úgy rendelkezni, hogy minden igénybevett földért készpénzben történjék a kártalanítás. De ne tessék egy privilegizált földbirtokkategóriára kimondani azt, hogy a birtokosnak joga van alkudozni és vagy elfogadja a közadók fedezésére alkalmas kötvény helyett a készpénzteljesítést, vagy pedig amennyiben mégis a kötvényeket fogadja el, akkor módjában van — és itt visszatérek az első vitákra — a tartós haszonbérleteknél igénybevehető 50%-ot 25%-ra leszállítani; de joga van nemcsak a haszonbérleteknél, hanem általában az igénybevehető földeknél ?.® mindig alacsonyabb kategóriát átengedni. Ez, véleményem szerint, méltatlan játék és alapjában véve valóban nagymértékben csökkenteni fogja földbirtokpolitikai elgondolásunk hatását. Csökkenteni fogja vagy azáltal, hogy kényszerít', a kormányt, hogy kötvény helyett készpénzben fizessen, vagy pedig kegyesen elfogadja az illető a kötvényt, de ugyanakkor az igénybevehető földmennyiséget 50%-ról 25%;ra, egyharmadról egynegyedre, egyötödre, sőt bizonyos esetben egyhatodra fogja lecsökkenteni. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a módosítást elfogadjam, az eredeti szöveghez ragaszkodom. (Helyeslés balfelőt) Elnök: Kíván még valaki szólni? vitéz Kenyíelres János jegyző: Csoór Lajos! Osoór Lajos: T. Képviselőház! Kassay Károly .'gen t. képviselőtársamnak meggyőző erővel és ékesszólással előadott fejtegetése után ehhez a szakaszhoz nincs módomban többet mondani. Teljes mértékben azonosítom magamat az általa felhozott érvekkel, csupán még egy színnel akarom alátámasztani indokolását. Ha összevetjük ezt a paragrafust a 17. §-sal, amely megállapítja az igénybevehető föld sorrendjét, akkor kitűnik, hogy itt a 8. §-ban érintett terület csak végső sorban igé26*
