Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-147

Az országgyűlés képviselőházának 1&7. ülése 19

S6 június 16-án, kedden. 179 két Ház között, mert a másik oldalon bizonyos elbizakodottságot, (Egy hang a baloldalon: Étvágyat!) bizonyos (bátorságot és bizonyos könynyedséget fog előidézni, amellyel esetleg -az ottan felmerült, sokszor incidentaliter felmerült ötleteket a képviselőház szövegébe bele fogják módosítani, és aneg fog történni, hogy a demarkációs vonalat egyszerűen átlépik és igen lényegbe vágó, nam. ilyen, — mondjuk — csak a jövőben hatással biró rendelkezésnél fogják ezt a módosítást* keresztülvinni, ahol a képviselőház — nem akarva kénytelen lesz az összeütközést teljes egészében felidézni. (Rakó vszky Tibor: Mi lesz a titkos választójoggal?!) En tehát kérem az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy ossza ketté ezt a felsőházi módosítást. Az egyik megállapítást, úgy, ahogyan azt a képviselőház megszavazta, mint a jövőre való (biztosítékot fogadjuk el úgy, ahogyan azt a képviselőház megszavazta, a másik tekintetben honoráljuk a felsőház módosítását. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Kenyeres János jegyző: Nincs senki följegyezve ! i Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, Az előadó úr kíván szólni. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy az elhangzott igen érdekes fejtegetések után néhány szóval kizárólag jogi szempontból világítsam meg a felmerült kérdéseket. Elsősorban ami a felsőházzal való úgynevezett összeütközést illeti, százszázalékban alánom Rassay Károly t. képviselőtársamnak azt ?

yes megállapítását, hogy a felsőház „törjogkörében járt el és hogy a felsőház àvasolt módosításokat nekünk igenis ér„i komoly megfontolás tárgyává tennünk, , mint ahogy a kormány a bizottsági táralás alkalmával is a minden oldalról jövő komoly megfontolást érdemlő indítványot mérlegelés tárgyává tette és az eredetileg íyujtott javaslaton igen lényeges módosítást tett már a képviselőház bízottsági tárolása alkalmával is. Most is, a felsőház ré.... íről újabb módosítások vannak, amely módosításoknál sine ira et studio meg kell állapítanunk, vájjon azok a javaslatok a lényeget érintik-e, megváltoztatják-e, vagy sem! Maga Kassay Karoly t. képviselőtársam is elismerte, — és azt hiszem, az egész Ház elismeri .— hogj* a javaslaton a felsőház olyaii módosításokat is tett, amelyekhez Eassay Károly t. képviselőtársam is hozzájárult. (Rassay Károly: A házhelyhez!) A különbség köztünk csak az, hog*y én valamennyi módosítást elfogadom, (Zaj a baloldalon.) Rassay Károly t. képviselőtársamnak pedig (Zaj a baloldalon.) kifogása van az örökhaszonbérlet kihagyása és egyes más intézkedések ellen. Ami az örökhaszonbérlet kérdését és a többi észrevételt illeti, csak röviden akarom hangsúlyozni azt, hogy a felsőház semmivel sem tette kevésbbé radikálissá ezt a javaslatot, mint amilyen volt. (Derültség és felkiáltások a baloldalon: Ez igaz! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Krüger Aladár előadó: Egyetlen katasztrális holddal sem fogunk kevesebbet megváltani a tulajdonosoktól. (Felkiáltások a baloldalon: Dehogy nem! — Rassay Károly: Ez már nem táll!) Ez az első megállapítás. (Klein Antal: Egészen téves!) A második megállapítás az, hogy kifogásolták, hogy a 8. § értelmében egyes birtokosok száz százalékos, teljes kártalanítást kapnak. (Rassay Károly: Még nem tartunk ott!) Legyen szabad emlékeztetnem arra, hogy a javaslat képviselőházi bizottsági tárgyalása alkalmával éppen ellenzéki oldalról hangsúlyozták azt, , hogy a törvényjavaslat nem eléggé valósítja meg a kisajátítási törvény szellemét, amely teljes kártalanítást ír elő. A felsőház most a kisajátítási törvény alapelveit fogja alkalmazni egyes birtokkategóriákra nézve. Ez ellen nem lehet semmiféle kifogást emelni, annál kevésbbé, mert a földhözjuttatandókra ez egyetlen fillér megterhelést sem jelent, az illetők semmivel sem jutnak I kedvezőtlenebb fizetési feltételek közé, mint az eredeti javaslat értelmében. (Rassay Károly: Csak csökkenti a területet! — Rupert Rezső: Ezt az álláspontot a miniszter úr sem osztja!) Mindazok az észrevételek tehát, amelyek úgy állítják be a felsőház módosításait, mintha ez a javaslat most konzervatív irányban erősen eltolódott volna, helyt nem állók. Ezt általánosságban kénytelen vagyok megállapítani. Méltóztassanak megengedni, hogy egy különleges jogi kérdéssel, az örökhaszonbérlet jogi kérdéséivel foglalkozzam, mert ezt a kérdést szinte jelszóvá tették. Legyünk tisztában egy kissé azzal, hogy az örökhaszonbérlet jogi szempontból mit jelent. (Felkiáltások a baloldalon: Miért fogadták el a múltkor?) Ezt ne tőlem méltóztassanak kérdezni, mert én előadói beszédemben is leszögeztem, hogy az örökhaszonbérletnek a javaslatba való bevételéhez nem sok reménységet fűsök. Az örökhaszonbérlet az osztott tulajdonnak egy különleges formája, amely a colonatusi intéizménnyel kapcsolatban a római jogba is a görög jogból került. Maga a^ név is: »emphyteusis«, a görög jogból ment át a római jogba, és több termelést, illetőleg a földnek termővétételét jelenti. Az »emphyteuein« szóból származott. Az emphyteusis a római .birodalom görög részéin keletkezett, nevezetesen Ázsiában, Pontusban és Mezopotámiáiban, ahol a császári patrimoniális birtokokat örökhaszonbérletbe adták. Később Itáliában is alakultak ilyen örökhaszonbérletek az ius in agro vectigali alapján, amikor a községek az ager publicushoz tartozó telkeiket meghatározott haszonbérért egyeseknek örökhaszonbérletbe _ adták. Ez tehát inkább görög eredetű római jogi intézmény, amely a római jognak nem klasszikus, hanem későbbi korszakáiban _ alakult ki, és amely azután a német, germán^ jogban érte el fejlődésének csúcspontját a hűbéri rendszerben. Mi is átvettük. A jobbágybirtok tulajdonképpen nem más volt, mint örökhaszonbérlet, 1848-ban ez megszűnt. Be akarták hozni Magyarországra az örökhaszonbérletet az önkényuralom alatt és pedig az osztrák polgári törvénykönyv 1123. §-ában. Ezt azonban az országbírói értekezlet hatályon kívül helyezte, különben is az osztrák polgári törvénykönyv 1123. §-a alapján örökhaszonbérlet Magyarországon nem létesült. Ha tehát a legközelebbi történelmi nyomát

f keressük az örökhaszonbérletnek Magyarországon, azt 'bizony az osztrák polgári törvénykönyvben találjuk meg. De a német jogban sem állottak meg az örökhaszonbérletnek ennél az alakjánál, amely a középkorban és az újkor kezdetén kialakult, mert az egyes tagállamokban, Mecklenburgiban stb. volt ugyan örökhaszonbérlet, de a német polgári törvénykönyv, a Bürgerliches Ge25*