Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-147
172 Az országgyűlés képviselőházának katasztrális hold hitbizományi birtoka volt és ebből ellenségeink elvettek; 13 milliót, tehát ez ia 13 millió hitbizományi birtok idegeneknek, cseheknek, románoknak, szerbeknek és másoknak jutott ahelyett, hogy ezt annakidején magyar emberek kezébe juttatták volna, lami talán imás trianoni békét hozott volna ránk, mint így. Pedig akkor sem hiányoztak a nemzet nagyjai. Ott volt élükön különösen Wesselényi Miklós báró, aki követelte akkor is az egészséges földbirtokreformot, de nem hallgattak' szavára és a vége az lett, hogy csak a hitbizományi birtokokból 13 imillió katasztrális hold idegenek kezére jutott. T. Képviselőház! Ha ezen; ja múlton nem okulunk, nem tudóim, hogy az; ország jövendőjéből mi lesz, de mindenesetre fontos elvi szempontnak tartóim, hogy megálljunk határozatunk mellett és kérem is a földmívelésügyi (miniszter urat, méltóztassék itt felállni és javaslatot tenni arra, hogy az alsóház tartsa fenn eredeti határozatát. (Elénk ihelyeslés balfelől. T Efftá hang a jobboldalon: Miért álljon fel? Ülve is szavazhatunk! — Friedrich István: Csak ülni akartok? Már fel sem akartok állni? — Derültség.) Elnök: Csoór Lajos t. képviselőtársunkat illeti a szó. ' Osoór Lajos: T. Képviselőház! Az előttem szólott t. képviselőtársamnak azokról a szavairól, amelyekben a felsőházzal foglalkozott, nem kívánok szólni, hanem kizárólag ennek cl >SZicl~ kasznak tárgykörében kívánom megindokolni állásfoglalásomat. Állásfoglalásom pedig az, hogy (méltóztassék a törvénynek eredeti szövegét fenntartani és a felsőháznak azt a törlését, amely az örökbérletéket ki akarja venni ebből a' rendelkezésből, nem elfogadni, hanem elvetni. (Helyeslés balfelől.) Ezen az 1. §-on kétféle módosítás van. Az egyik a falusi lakosság részére családi otthon létesítésére alkalmas ingatlan szerzésével kapcsolatos, ami benne volt az eredeti javaslatban is, de a felsőház talán még szigorúbban fogalmazta ezt a rendelkezést, azért azt a magam részéről helyesnek tartom, annál is linkább, mert a hoizzáfüződő 72. §-ban utalás van arra* hogy a pénzeknek egynegyedrészét családi otthon létesítésére alkalmas házhelyek szerzésének előmozdítására, valamint építkezések támogatására kell fordítani. (Rakovsizky Tibor: Ez nem helyes!) En azt helyesnek^tartom, hogy kislakások és falusi házak, házhelyek szerzése.lehetővé tétessék. (Rakovsaky Tibor: Erre külön pénzt kellett volna kihasítani!) Miután i'tt rendelkezésre állott két és félmillió pengő és ebből van 600.000 pengő elvéve, ezt a rendelkezésre álló keretek között még elfogadhatónak tartom, (Rupert Rezső: De ez csökkenti a telepítést!) Ezzel szemben az örökbérletek törléséhez semmiképpen sem . járulhatok hozzá. (Rajiniss Ferenc: Csak ez fájhat! — Mósöes Sájidor: Azért kell benthagyni a törvényben és nem kitörölni!) Azért kérem, méltóztassék úgy határozni, hogy ez a rendelkezés benne maradjon a törvényjavaslat eredeti szövegében. Éppen ezért a legnagyobb csodálkozással kell megállapítanom, hogy^ a bizottságok jelentése nem fedi a törvényjavaslat változtatásának tényleges tendenciáját, amennyiben azt mondja: hogy alapelveivel, célzatával nem ellenkezik ez a változtatás. Ennek a törvényjavaslatnak az én szerény megítélésem szerint két célzata volt. Az egyik az, hogy akinek ,47. ülése 1936 június 16-án, kedden. van egy kis pénze, az vásárolhasson még egy kis földet, a második az, hogy akinek csak annyi pénze van, hogy a haszonbérleti díjat tudja egy évre letenni, az haszonbérlet formájában juthasson ingatlanokhoz. Végeredményben mindenképpen telepítési vagy a kisbérletek szaporítása volt a cél. Már most a felsőház módosításának két rendelkezése, egyrészt az örökbérleti rendelkezés törlése, másrészt a később tárgyalandó birtokpolitikai rendelkezés teljesen r kivette ennek a törvényjavaslatnak lényegét és egyáltalán lehetetlenné tette a módosítások útján, hogy kisemberek földhöz juthassanak. Egyelőre csak a bérleti kérdéssel kívánok foglalkozni. Az örökbérletek kivétele után benne van a törvényjavaslatban az, hogy »tartós« haszonbérleteket kell alakítani. (Rakovsizky Tibor: Mi az.?) Nagyon helyesen méltóztatik kérdezni t. képviselőtársamnak, meddig tarthat ez a tartós haszonbérlet? A törvényjavaslatnak egyetlen pontjában sincs megállapítva .az, hogy meddig tart ez a tartós haszonbérlet. Vannak ugyan rendelkezések arról, hogy eltarthat 10 évig, a 10 év után még 5 évig, de kötelezően nincs megállapítva az, hogy ennek a tartós haszonbérletnek meddig kell tartania. Nagyon örülnék, ha r méltóztatnék rámutatni arra a pontra, amely megmondja, hogy ezeknek a haszonbérleteknek meddig kell tartaniuk. Ennek azért van jelentősége, mert — mint méltóztatnak tudni — a 20. § szerint ezeknek az igénybevehető birtokrészeknek csak a felét lehet bérletté alakítani, sőt a 29. § ezt megváltoztatta úgy, hogy a birtoknak csak negyedrészét lehessen haszonbérletté alakítani, ha a birtokos nagy kegyesen hozzájárul ahhoz, hogy ne az egész vételárat, hanem csak kétharmadrészét fizessék ki készpénzben, szóval a lehetőség a bérletalakításra még meg van szorítva. Ha ezt összevetjük azzal az 55. ^-sal, amely kimondja azt, hogy a kimoizdítás lehetősége, egy évi haszonbér fizetésének elmulasztása miatt vagy egy évi adóhátralék esetén fennáll, y^ a 62. % pedig azt mondja, hogy ha valakit kimozdítanak, .akkor a földet vissza kell adni a birtokosnak: akkor végeredményben olyan konstrukció előtt állunk, hogy hosszantartó., szóval 60—90 évig tartó haszonbérleteket nem lehet létesíteni, ellenben lehet iétesítni 3—~% vagy, 10 évig tartó haszonbérleteket, de ezeknek a^k*>i'ete meg van szűkítve az igénybe vehető földnek felére, vagy esetleg egy negyedrészére, azonkívül a ki mozdítás! lehetőség a legnagyobb mértékben fennáll, a kimozdított haszonbérlő földjét visszaadják a birtokosnak. Végeredményben tehát aa örökbérletnek a konstrukciója nélkül ezek . az úgynevezett tartós haszonbérletek nem fogják a népet földhöz juttatni, márpedig — amint voltam bátor említeni — a javaslat lényege az volt, hogy azok a szegény emberek juttatandók földhöz, akikkel kapcsolatban általános közgazdasági, nemzetgazdasági és társadalompolitikai érdek az, hogy bizonyos mértékben földhöz jussanak. Éppen ezek a szegény emberek nem fognak tudni egyáltalában földhöz jutni, mert azt az egyharmadrészt, illetve kétharmadrésat, amelyet le kellene nekik fi- / zetniök, nem fogják tudni megfizetni, bérletek J formájában pedig az itt említett rendelkezések j folytán hiába jutnának földhöz, mert onnan | egy-két esztendő múlva egyszerűen ki fogják l őket mozdítani, \
