Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-147

Az országgyűlés képviselőházának 147. ülése 1936. évi június hó 16-án, kedden, Sztranyavszky Sándor és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A földmívelésügyi és pénzügyi bizottság beterjesztette együttes jelentését az egyes koronauradalmi ingatlanoknak a koronajavak állományából való kibocsátásáról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag — A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931 : XXVI. t.-c.-ben a minisztériumnak adott felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslaton a Felsőház által eszközölt és alkotmányos hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett módosítások. Hozzászóltak : Rupert Eezső, Osoór Lajos, Rakovszky Tibor, Mózes Sándor, Bárczay János, Rassay Károly, Krüger Aladár előadó, Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter. — Am. kir. miniszterelnök jelentése az 1936/37. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában. Hozzászóltak : Krüger Aladár előadó, Kertész Miklós, Müller Antal, Tahy László államtitkár. — A Liszt Ferenc emlékét megörökítő kétpengős ezüstérmék veréséről szóló törvényjavaslat. Ismertette : Zsindely Ferenc előadó. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Személyes kérdésben felszólalt vitéz Hadnagy Domokos. — Az interpellációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt : Darányi Kálmán. (As ülés kezdődik délután 4 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés „ogyzőkönyvének vezetésére Vásárhelyi Sándor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére vitéz Kenyeres János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Esztergályos János jegyző urakat kérem fel. vitéz Kenyeres János képviselő úr, mint a földmívelésügyi és pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. vitéz Kenyeres János: T. Képviselőház! Van szerencsém benyújtani a képviselőház, földmívelésügyi ós pénzügyi bizottságának együttes jelentését az egyes koronauradalmi ingatlanoknak a koronajavak állományából való kibocsátásáról, a koronajavak állományának más ingatlanokkal való kiegészítéséről ée egyes államkincstári ingatlanok elidegenítéséhez való hozzájárulásról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem, méltóztassék a jelentés kinyomatását, szétosztását elrendelni, tárgyalására nézve pedig a sürgősséget kimondani. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja; napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Minthogy az előadó úr a jelentés tárgyalására nézve a sürgősség kimondását is kérte, kérdezem, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Napirend szerint következik a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931 : XXVI. tcikkben a minisztériumnak adott felhatalmazás további meghosszabbítáKÉPVI8ELÖHÁZI NAPLÓ. IX. «áréi szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövetgét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat felsőházi tárgyalása során a felsőház által módosított s tárgyalás és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett szakaszoknak tárgyalása. (írom. 255, 275.) | Soron van az 1. §, amelyhez szólásra következik Eupert Rezső képviselő úr. Rupert Rezső: T. Ház! A Felsőház tehát ezt a szerény reformkísérletet is elgáncsolta. Tanulságos bizonyíték ez arra, hogy a Felsőházra mennyire nincs szükség, sőt az menynyire káros. A nemzet fenntart egy felesleges intézményt csak azért, hogy az az érdekeit szolgáló reformjavaslatokat, akármilyen kisjelen feőségűek vagy szerények legyenek is, elgáncsolja. Azok közé tartozom, akik az 1922— 1926-os nemzetgyűlésen hevesen elleneztük a Felsőház visszaállítását. Nincs is szükség a népképviseleti rendszer mellett ilyen felsőházra. Ez a Felsőház régi alkotmányunkban is tulajdonképpen alkotmányellenesen fejlődött az una eademque nobilitas elve ellenére. Most tanulságos bizonyíték ez a javaslat, hogy mennyire igazuk volt azoknak, akik a kétkamarás rendszer visszaállítását annakidején ellenezték. T. Ház! Mit várhatunk a felsőháztól, ha 24