Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-146
166 Az országgyűlés képviselőházának A 19. § arról szól, hogy a mezőgazdasági ingatlan birtokosa köteles tűrni, hogy a földmívelésügyi miniszter közegei a törvény céljára alkalmasság megállapítása és a felhasználás előkészítése érdekében szükséges munkálatokat elvégezzék. Az új 16. § értelmében a 10. és 8. §-ok alá eső birtokok tekintetében a földmívelésügyi miniszter három éven belül köteles !az átengedendő terület kijelölésére vonatkozólag dönteni. Döntése előtt ezeken a birtokokon is a 19. § alapján munkálatokat végeztet. A felsőház indokoltnak látta kimondani azt, hogy a 16. § 1. és 6—8. bekezdése alá eső határozat meghozatala előtt végzett munkálatok eredményének ellenőrzése, illetőleg módosítása érdekében az átengedési eljárás megindítása előtt, vagy valamelyik érdekelt fél kérelmére új vizsgálat tarttassék. A 20. §-ban a jelen törvény alapján a tulajdonul átengedés elhalasztása mellett alakított kishaszonbérletekről van szó. A régi szöveg szerint, ha a haszonbérleti viszony 10 évnél hosszabb idő óta áll fenn, a haszonbérletbe átengedett ingatlanok tulajdonul átengedését az átengedésre kötelezett kívánságára, ennek a kívánságának előterjesztésétől számított 5 éven belül lehetőleg el kell rendelni. Ezt a felsőház a következő rendelkezéssel egészíti ki. Ha a földmívelésügyi 'miniszter a tulajdonba átvételt az 5 évi határidő elteltéig nem rendeli el, az átengedésre kötelezett a földmívelésügyi minisztertől kérhet^ a haszonbérleti feltételek, illetőleg a haszonbér újbóli megállapítását. Ha a haszonbérletig viszony ezen 5 évi határidő eltelte után további 10 éven át fennállott, a haszonbérletbe átengedett ingatlanok tulajdonul átengedését az átengedésre kötelezett újabb kérelmére el kell rendelni. Ez novum az új rendelkezésben. A 22. § 2. bekezdése arról szól, hogy,az átengedésre kerülő ingatlanokat a tulajdonos kívánságának lehető figyelembevételével úgy kell kijelölni, hogy az okszerű gazdálkodás továbbfolytatható legyen. Ezt a rendelkezést a felsőház az új 16. §-ba vitte át, így a 22. §-nál csak erre kellett utalni. A 29. !§-nál igen lényeges változás az, hogy a 8. §-on alapuló átengedésre kötelezés esetében az egész kártalanítási összeget az ingatlan tulaj donbavétele és a tényleges birtokbavétel előtt készpénzben meg kell fizetni. Egyéb ingatlanoknál, tehát a 8. § alá nem eső ingatlanoknál fennmarad az eredeti rendelkezés, amely szerint a kártalanítási ár kétharmad része készpénzbeli fizetendő ki, egyhamad rész ipedig 25 év alatt egyenlő részletekben három és fél százalékos évi kamatozással törlesztendő'. A 8. §-ban említett birtokok azok, amelyek nemzeti szempontból a legmesszebbmenő kíméletre joggal számot tarthatnak. Erre a régi szöveg is módot adott, mert a földmívelésügyi miniszter úr a képviselőházi tárgyalás alkalmával kijelentette, hogy az alapítványi jellegű birtokoknál lehetőleg^ száz százalékban ki fogja fizetni a kártalanítási összeget és ezzel módot ad arra, hogy a tulajdonos imás ingatlant szerezhessen. A felsőház parancsolóan elő kívánja írni ezt az elbánást a 8. § alá eső összes ingatlanokra. Ezzel szemben azonban méltóztassanak a következőket is figyelembe venni. Az átengedésre kötelezettnek a felsőház által elfogadott módosítás szerint módjában áll hozzájárulnia ahhoz, hogy a kártalanítási összeg egyharmada 25 év alatt törtlesztessék úgy, amint egyéb ingatlanoknál történik. {Friedrich István; A tulajdoVU6. ülése 1936 június 15-én, hétfőn. nos járul hozzá?) Ha a tulajdonos ehhez hozzájárul Ha ezt a földmívelésügyi miniszter is elfogadj átengedésre kijelölhető területnek egynegyedrésze adatik kishaszonbérletbe. Ha ellenben a tulajdonos száz százalékos kártalanítást kíván, akkor az átengedésre kijelölhető területnek fele adható kishaszonbérletbe. Ez a mérleg két serpenyőjének tartalma. A 35. § arról rendelkezik, hogy ha az átengedésre kijelölt ingatlan haszonbérbe van adva, a haszonbérleti jog a birtokbavételt akkor sem akadályozhatja meg, ha telekkönyvileg be van jegyezve. Szabályozza ez a szakasz az ebben az esetben követendő eljárást és az igénybevétel következményeit. Egyik lényeges következmény a fennálló haszonbérlet felmondása, amelyre vonatkozó szabályokat a felsőház részben kiegészíti. A régi 100., új 99. § a végrehajtási szabályok megállapítására hatalmazza fel a minisztert azzal, hogy e szabályok szükség esetéiben a fennálló szabályoktól eltérően is megállapíthatók. (Friedrich István: Ezt is elfogadjuk 1 ?) Eljárási szabályokról volt szó, tehát telekkönyvi és egyéb alaki jogszabályokról, nem pedig anyagi jogszabályokról. Kétféle szempontból lehet ezt a kérdést vizsgálni: egyrészt célszerűségi, másrészt törvényszerűségi szempontból. A célszerűség szempontjából megtörténhetett és ez volt az eredeti szöveg álláspontja, hogy bizonyos gyorsítási és egyszerűsítési eljárási szabályok alkalmazása célszerűnek nyilvánult volna. Erre kívántunk az eredeti szöveggel a földmívelésügyi és igazságügyminiszter uraknak felhatalmazást adni, hogy ezeket ad hoc, pusztán a telepítési törvény keretében, a törvénynek megfelelően módosítsák. A felsőház azonban- a szigorú törvényszerűség elvéhez ragaszkodott, a célszerűségtől, az egyszerűsítéstői eltekintett. En, mint jogász, ezt a rendelkezést természetesen készséggel elfogadom és örömmel üdvözlöm. {Friedrich István: Mindent elfogadunk?) T. Képviselőház! A javaslat tárgyalása során az igazságügyi, földmívelésügyi és pénzügyi bizottság meggyőződött arról, hogy a felsőház által elfogadott módosítások a javaslat lényegét, alapgondolatát y alapelveit, célzatát és rendszerét nem érintik, sőt egyes rendelkezések módosításával és kiegészítésével megerősítik és kidomborítják. Mindezeknek a szempontoknak figyelembe vételével az együttes bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a felsőház által a törvényjavaslaton eszközölt imódosításokat elfogadni méltóztassék. {Helyeslés jobb felől. —- Friedrich István: Es ha nem fogadjuk el?) Elnök: Kíván valaki szólni? (Farkas 1st <uán szólásra jelentkezik.) Farkas István képviselő úr kíván szólni. (Friedrich István: Egészen új törvény, testvérek! — Derültség.) Farkas Istvém: T. Képviselőház! Tekintettel az idő előrehaladottságára ... Elnök: Háromnegyed nyolc lesz öt perc múlva, méltóztassék beszélni! (Györki Imre: Rosszul jár az óra!) Farkas István: T. Képviselőház! Ennek a kérdésnek tárgyalása ilyen módon, ahogyan tárgyaljuk, egészen furcsa. Mielőtt azonban beszédemhez hozzáfognék, egy elvi kijelentést kell tennem. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Mi, mint a demokrácia hívei, nem vagyunk hívei :a kétkamarás rendszernek, az egykamarás rendszert valljuk helyesnek. Ha azt nézzük, hogy ennek a kamarának összetételei is milyen
