Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-146

Az országgyűlés képviselőházának, 11 rossz és a felsőházé még rosszabb, akkor tilta­koznunk kell az ellen, hogy a felsőház ezt a rossz javaslatot annyira megnyomorítsa, mint amennyire megnyomorította. (Buchinger Manó: Elvégzi a Nep. maga is!) Először is meg kell állapítanom, hogy bár az ilyen mélyreható módosításokat a kormány­nak meg kellett volna indokolnia, ezt nem tette a kormány. Itt az előadó úrtól most hallottunk egyes olyan szempontokat, amelyek nem is tűn­nek ki még az itt körülírt módosításokból sem. Lehetetlen állapot, hogy a Ház így tárgyalja a kérdést. A kormánynak kötelessége lett volna, hogy kimutassa a képviselőház által elfogadott szakaszokkal szemben a felsőház álláspontját és megokolja, hogy a kormány miért fogadta el a felsőház által kívánt indokolást. 'Előfordult már az is, hogy a kormány itt nem járult hozzá egy módosításhoz sem, ellenben a felsőházban azért, mert a földesuraik, a nagybirtokos urak kívánták, a t. kormány hozzájárult olyan mó­dosításokhoz, amelyekkel a saját rossz törvé­nyét is még jobban megnyomorította. Ha azt nézzük, hogy mit jelent ez a javas­lat, akkor látjuk, 'hogy a javaslat eddig sem jelentett sokat. (Rassay Károly: Az igaz!) Szégyene lesz a magyar törvénytárnak az, hogy ebben a mostani korszakban, ebben a forrongó, változó világban ilyen törvényt hozunk. Ez tisztán porhintés a nép szemébe, becsapás, visz­szaélés a törvényhozói joggal, a^ nép türelmé­vel. Lehetetlen állapot, hogy még ezt a rossz törvényt is megnyomorítják. Mit akarnak az urak a magyar néppel? (Darányi Kálmán föld­mívelésügyi miniszter, helyettes miniszterelnök: Nem azt, amit ön!) Mi a nép? A földbirtok az úr? A földbirtok a nemzet ebben az országban, vagy pedig az ittlakó népesség összesége? Azt vegyék komolyan és azt nézzék, hogy kik véd­ték meg a hazát. Hát a nagybirtokosok vérez­ték, azok lettek rokkantak, nyomorékok? Nem! Azokért vérzett és védte ennek az országnak területét az ország dolgozó népe, a parasztság és ezt a parasztságot mindig kinullázzák. Lehetetlen dolog van például mindjárt az 1. §-nál is, amely a haszonbérletről szól és amely az örökhaszonbérletet megszünteti. Meg­szünteti azt, hogy időiközben még visszavehes­sek a földet azoktól a kisbirtokosoktól, akiknek a nagybirtokosok földjelből haszonbérbe adnak. (Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Éppen ellenkezőleg! Tulajdonba vehetik!) Igen, v tulajdonba vehetik, de a haszonbérlet azt je­lenti, hogy ha az örökbérlet nem áll fenn, akikor igenis a birtokos vagy az állam valami­lyen körülmény miatt... (Krüger Aladár elő­adó : A 20. §!) Láttuk, hogy a földbirtokrende­zésnél is az történik, hogy kitelepítik az embe­reket és másnak adják át a területet. Nyilván­való dolog, hogy ez helytelen intézkedés. A házhelyek kérdésében tett módosítás még csak jó volna, de mi van a Faksz.-szal? Hogyan építik fel a házakat? Házhelyeket adnak, de azokat is drágán adják, olyan drágán, amilyen drágán nem volna szabad adni. A házhelyeket úgy kellene adni, hogy a nagybirtokosnak kötelessége legyen olyan mini­mális áron adni a házhelyet, amennyi adó esik arra a kis földre r és nem volna szabad érte többet kérnie. Miért kell éppen a nagybirto­kosnak keresnie itt, miért akarnak itten a ház­helyeknél sokat keresni, amikor nagybirtokai­kat nem tudják eladni? Nyilvánvaló, hogy itt olyan intézkedéseket kellene tenni, amelyek al­kalmasak volnának arra, hogy a házhelyhez ?. ülése 1936 június 15-én, hétfőn. 167 való jutást lehetővé tegyék. (Rassay Károly: Hol van a reformnemzedék? Programm] áb an benn van az örökhaszonbérlet! — Friedrich István: Kinyomatták! Megkapta! Az elnöki tanács utasítása!) Az 1. "§> rendelkezésével ellentétben a felső­ház elfogadott rendelkezése szerint a földbir­tokosok megint kevezőbb helyzetbe jutnak, holott az eredeti, a képviselőház által elfoga­dott törvényjavaslat sem (juttat a nincstelenek­nek semmit. Most a helyzet az lesz, hogy míg eddig csak bizonyos részt kellett készpénzzel fizetni, most még többet kell majd készpénzzel fizetni. A szegényebb nincstelen népesség tehát egyáltalában nem jut földhöz, egyáltalában nem részesül a telepítési javaslat alapján sem­minemű földhözjuttatásban. Kétségtelen, hogy ezt nem volna szabad a törvényhozásnak el­fogadnia. Azt mondják: reformkorszakban élünk, re­formokat hajtanak végre. Az volt a jelszó: az új ezredév megindulását földreformmal kezdik meg és a magyar répet egy nagy, fellendülő, új világba vezetik el. Most pedig íme, amikor ez a rossz törvényjavaslat megjárta a két Házat, kitűnik, hogy itt is rossz volt, de a felsőház­ban még jobban elrontották, mert a földesurak nem akarnak földet adni a magyar népinek, azt gondolják, hogy a magyar paraszt a leve­gőből is meg tud élni, csak olcsó napszám le­gyen, mint ahogy látjuk most az aratásnál is. Elnök: A házhelyről méltóztassék beszélni,, képviselő úr! Farkas István: A házhelyeknél szintén az a helyzet, ami általában. Mert nagyon jól tud­juk, hogy azok a nincstelenek, akiknek nincs pénzük és nem tudnak fizetni, nem juthatnak földhöz. Házhelyhez sem juthatnak, nemhogy földhöz juthatnának. Nyilvánvaló tehát, hogy ha a kormány komolyan veszi a maga szavait, a niaga elgondolásait, a maga hirdetett szociális vonatkozásait, akkor arra kellene súlyt he­lyeznie^ hogy a magyar parasztság széles ré­tegei házhelyhez jussanak. Hiszen, uraim, ha szétnéznek a vidéken, tudnék citálni adatokat, hogy milyen a magyar falu, milyenek azok a bizonyos gócpontok, ahova mindig elviszik az idegeneket és ahol mutogatják az idegeneknek a magyarokat. Mennyi ott a tüdővész, a tra­choma és a különböző betegségek és mennyi baj van ott. De a kormány ezen a téren az alapvető intézkedéseket mindig elmulasztja, ami ifelé pedig az első lépés az volna, hogy ezek az emberek házhelyekhez és azután föld­höz jussanak olcsón és kedvező feltételek mel­lett, hogy abból azután nyugodtan meg is él­hessenek. A szakaszt nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik Eupert Rezső képviselő úr. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Tisztelettel kérem, hogy az idő előrehaladott voltára való tekintettel, méltóztassék megengedni, hogy fel­szólalásomat holnap mondhassam el. (Helyes­lés.) Elnök: Méltóztatnak a halasztáshoz hozzá­járulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzá' járul. T. Ház! A napirend tárgyalására megálla­pított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítotm'. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap délután négy órakor tartsuk és annak napirendjére tűzze !ki a Ház: a ma tárgyalt törvényjavaslat harmad­szori olvasását; a telepítésről és más földbir­23*

Next

/
Oldalképek
Tartalom