Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-146

Az országgyűlés képviselőházának 1Â6. ülése 19S6 június 15-én, hétfőn. 165 házban a részletes vita alapján el is fogadtatott. (Rassay Károly: Benne van a reformifjúság programmjában!) Már előadói beszédemben bátor voltam rámutatni arra, hogy nem fűzök vérmes reményeket, 'ha ez törvénybe iktattatik, mert az örökbérlet magánjogi rendszerünkben ismeretlen, amellett a magyar nép gondolkodásától, jogi meggyőződésétől is távol áll. Rámutattam már akkor arra, hogy különféle magánjogi és pénzügyi nehézségekkel kellene számolnunk és miután ezeket az egyesített bizottság is látta, a törvényben annakidején külön szakasz fogadtatott el, amely szerint külön törvényben kell szabályozni az örökbérletet. A felsőház olyan nyomósoknak tartotta az örök haszonbérlet intézményével szemben felhozható érveket, hogy azt az 1. $-iból kihagyta. Ennekfolytán el kellett maradnia az eredeti javaslatból a 98, §-nak is. A második módosítás az h % 3. bekezdésében van, ahol eredetileg a következő szöveg volt (olvassa): »A jelen törvény végrehajtása 'keretében törekedni kell arra is, hogy a falusi lakosság családi otthon létesítésére alkalmas házhelyet szerezhessen.« Ezt a bekezdést a felsőház törölte, ellenben az 1. § 1. bekezdésébe foglalta bele a házhelyrendezésre vonatkozó intézkedést a törvény kötelező célkitűzései közé. A kettő között a különbség az, hogy a földbirtokrendezésnél kitűnően bevált házhelyrendezési akció folytatása most már parancsolóan van előírva, míg a régi szöveg a lehetőség fenntartását célozza. A parancsoló előírás folytán a felsőház a 73. §-hoz egy új bekezdést kapcsolt, amely szerint az állami költségvetésben a jelen törvény céljaira előirányzandó összegnek legalább egynegyedrészét, tehát évi félmillió_ pengőt, házhelyrendezésre, azonfelül pedig a juttatott házhelyeken a szükséges építkezéseknek kölcsön nyújtásával való támogatására kell felhasználni. A 15. •§ után a felsőház egy új, 16, §-t vett fel, amely szerint a földművelésügyi miniszter a törvény hatálybalépésétől számított három éven belül a 10. és 8. § alá eső valamennyi birtokra megállapítja, hogy melyikből mennyi kataszteri tiszta jövedelmű területre nézve van átengedésre kötelezésnek 'helye és ezt a határozatát a tulajdonossal, haszonélvezővel, illetőleg javadalmassal közli. Az új szakasz részletesen szabályozza^ az itt beiktatott rendelkezéssel kapcsolatos eljárást, a törvény jogorvoslati rendszerét alkalmazva itt is. Ki kell emelni, hogy az új rendelkezés csak a 10. §-ban említett ingatlanokra, tehát az 1914 július 28. és 1936 január l-e közti időben szerzett 1000 katasztrális holdat meghaladó ingatlanokra és a 8. Vban említett 3000 katasztrális holdat meghaladó ingatlanokra vonatkozik; az első csoportban egyharmadrész, a második csoportban pedig egynegyedrész átengedésre kötelezésnek van helye. Nem terjed ki tehát az új 16. § az egyéb ingatlanokra, amelyeket a törvény a 4., 5., 6. és 7. Vokban említ. Ilyenek a vagyonváltságföldekből fennmaradt és fel nem használt ingatlanok, továbbá a teherrendezés, adóhátralék, elővásárlás folytán a jelen törvény céljaira felhasználható^ ingatlanok, továbbá a hitelintézetek által árverésen szerzett ingatlanok ^^^^» A felsőházat meggyőződésem szerint a kö kintettel kívánt lenni a termelés biztonságára. Mindjárt máskép gazdálkodik a gazda, a .földtulajdonos, ha tudja, mégpedig három éven belül megtudhatja azt, hogy melyik ingatlant és milyen mértékben fogják átengedésre kötelezni. További szempont az is, hogy a felsőház elkerülendőnek látja azt, hogy valaki éppen azon a területen építkezzék, amelynek átengedésére később köteleztetni fog. Minthogy ez a törvény 25 esztendőre van tervezve, az egész törvény 25 esztendő alatt fog lebonyolódni, ez alatt a 25 esztendő alatt bizony megtörténhetik, hogy itt-ott épít valahol a tulajdonos, a gazdálkodás majd intenzívebbé lesz és később azután kiderül, hogy éppen azt a« földet fogják igénybe venni, ahol az építkezés történt. Helyes tehát, hogy minél hamarabb tisztában legyen vele a tulajdonos, de tisztában legyen az állam és minden érdekelt is azzal, hogy ezekből a nagyobb birtokokból mely területeket hol'fognak igénybe venni. Ha ilyen építkezéseket megengednénk

; akkor ez^ megnehezítené a megváltási eljárást és az építkezések következtében annak a földnek a megváltási ára is megdrágulna. De figyelembe kellett venni bizonyos örökösödési szempontokat is. Ha például valakinek egy fia és két lánya van és ingatlanát ágy akarja megosztani, 'hogy a gazdálkodással foglalkozó fiának jusson az a terület, amely semmi esetre sem lesz. megváltás tárgya, akkor minél előbb tisztában kell lennie neki azzal, hogy melyik az az ingatlan, ahol az a gazdálkodás tovább fog folytatódni. (Friedrich István: Ez új törvény!) Ami a gyakorlati lebonyolítását illeti, utalok arra, hogy a 10. és 8. §-ok alapján igénybevehető ingatlanok száma mindössze 103. Ennek a 103 ingatlannak kérdését három év alatt el lehet dönteni, ez a kérdés ennyi idő alatt technikailag minden nagyobb nehézség nélkül lebonyolítható, ezzel Szemben pedig olyan előnyök mutatkoznak, amely előnyök honorálása indokolt. (Rassay Károly: Később meg lehet változtatni!) A régi 16. § értelmében az érdekelt tulajdonos a földmívelésügyi minisztertől háromféle tanúsítványt kérhet, (Halljuk! Halljuk!) nevezetesen először arról, hogy az átengedésre kötelezés törvényes előfeltételei nem állanak fenn, másodszor arról, hogy a kérelmezőt legfeljebb milyen nagyságú terület átengedésére lehet kötelezni és harmadszor arról, hogy az átengedésre kötelezés meghatározott időn belül, amely 12 évet meg nem haladhat, nem fog bekövetkezni. A régi 16. § most 17. '§ megjelölést nyer. Ebből a régi 16. §-ból a felsőház kihagyta a második pontot, (Rassay Károly: Teljesen helytelenül!) amelynek értelmében tanúsítványt lehet kérni arról, hogy a kérelmezőt legfeljebb milyen nagyságú terület átengedésére lehet kö,telezni (Rassay Károly: Indokolatlanul, helytelenül hagyta ki!) és pedig azért, mert a 10. és 8. §-ok alá eső birtokoknál a miniszter 3 éven belàl az új 16. § értelmében úgyis köteles megállapítani az igénybeveendő terület nagyságát, a többi ingatlanoknál pedig ilyen különleges és előzetes megállapítás lehetősége nem Is forog fenn, mert azok egész terjedelmükben igénybevehetők. iiigittiaiiu-ü.. A felsőházat meggyőződésem szerint a kö- A régi 17. és 18. §-ok egy szakaszba vonatvetkező szempontok vezették arra, hogy ezt az tak össze, (Friedrich István: Egészen új törúj 16. §-t beiktassa. A felsőház elsősorban te- ! vény!) így a további számozás marad a regi. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IX. 23