Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-146
160 Az országgyűlés képviselőházának tette elő. Most ez a kormány, amely tőlünk teljhatalmat követel, hogy ezeket a kiadási tételeket csökkenthesse, az 1935/36. évi költségvetésbe ugyanerre a célra 770.000 pengőt állít be. (Dulin Jenő: 300.000 pengővel több! — Buchinger Manó: Kinek adják a többletet? — Farkas István: Az Uj Magyarságnak és a Függetlenségnek!) Csak a miniszterelnökséget néztem meg, mert nem volt időm többet megnézni. Itt van az érdemlieresztek költsége. Ez 1931/32-ben 17.500 pengő volt, most pedig 35.000 pengő. (Gr. Sigray Antal: A duplája!) Ugylátszik, ez alatt az idő alatt az érdemek annyira megszaporodtak Magyarországon, hogy a f költségeket feltétlenül emelni kellett. (Derültség a baloldalon.) De nemcsak a miniszterelnökségen van így, hanem a belügyminisztériumnál is. A belügyminisztérium rendelkezési alapja 1931/32-ben 163.000 pengő volt, ma pedig 245.000 pengő; sajtóalapja akkor 500.000 pengő volt, most pedig 550.000 pengő. Megértem, t. Ház, hogy a miniszter úr az államháztartásra vonatkozó nagy felhatalmazás indokolására nem tért ki, mert valóban komikumba fullad az egész, hogy mi itt felhatalmazást adunk azzal az utasítással, hogy az 1931/32. .' évi költségvetési tételeket csökkentse a kormány, s közben öt év alatt a most néhány héttel ezelőtt megszavazott új költségvetésben felemeltük ezeket a tételeket. A címhez szólaltam fel, hogy talán ebből logikusan vonjuk le azt a következtetést, hogy ha már a miniszter úr a gazdasági és hitelélet rendje _ szempontjából okvetlenül (Szükségesnek is tartja, de az államháztartás rendje szempontjából nem tudja megvédeni ezt a javaslatot, hagyjuk M a címből is az államháztartásra vonatkozó rendelkezést — higyje el a miniszter úr, ezt még ilyen általánossággal sem lehet védeni — és hagyjuk ki ezt magából a szövegből is. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Mózes Sándor képviselő urat .illeti a szó. Mózes Sándor: T. Képviselőház! Az igazságügyminiszter úr azt mondotta, hogy az e törvényjavaslattal a kormánynak adandó felhatalmazással a kormányzat nagyon ritkán szokott élni és a múlt esztendőben csak két esetben élt. Ha végigtekintünk a gazdasági és hiteléleten, megállapíthatjuk^ hogy nagyon súlyos problémák vannak. , Elnök: A képviselő úr a címhez óhajt szólni? Mózes Sándor: A címhez szólok. Mondom, nagyon sok olyan probléma van, amelyet a gazdasági és hitelélet rendjének biztosítása céljából meg^ kellene oldani. Ha azt látnók, hogy a kormány ezt a felhatalmazást valóban ezeknek a súlyos gazdasági és hitelproblémáknak megoldására használja fel, akkor természetesen mi is a legnagyobb készséggel járulnánk hozzá ehhez a javaslathoz és szavaznók meg ezt. Amikor azonban azt látjuk, hogy a kormány ennek a nagy felhatalmazásnak a birtokában nem .intézkedik és a legsúlyosabb problémákat megoldás nélkül hagyja, ' akkor feltétlenül bizalmatlansággal kell viseltetnünk a kormánnyal szemben. Itt van többek között a gazdasági élet legsúlyosabb problémája, a munkanélküliség kérdése. A munkanélküliség kérdésének megoldását ... Elnök: Nem a címhez méltóztatik szólni, képviselő úr! Tessék a címhez szólni! 1^6. ülése 1936 június 15-én, hétfőn, Mózes Sándor: A gazdasági és hitelélet rendjének biztosítását csak úgy tudjuk elérni, ha a súlyos problémákat megoldjuk azzal, hogy a kormány pénzügyi politikáját olyan módon változtatják meg, hogy a hiteléletbe feltétlenül belekapcsolódhatik a gazdaközönség is. A Nemzeti Bank pénzügyi politikája teljesen elhibázott; alapszabályait feltétlenül meg kellene változtatni olyanformán, hogy necsak a kereskedők és a nagyiparosság, hanem a gazdatársadaom is megfelelő hitelhez jussoiri. Felszólalásomat majd az 1. § tárgyalásakor folytatom. Elnök: Kíván még valaki a címhez szólni? (Néni!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát Ser zárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, a t. Házat, méltóztatik a törvényjavaslat címét elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslat címét elfogadja. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. § szövegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (felolvassa az 1. §-t). Elnök: Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Ház Az 1. § teljesen megismétli egész tartalmában az 1931:XXVI. tc.-et, így tehát az 1931:"XXVI. te. egész tartalmáról szólanom kell ennél a szakasznál. Kimutattuk az előző felszólalásokban'; hogy milyen veszedelmes ez a törvény, veszedelmes magára a kormányra nézve is. Most azt hallottuk az igazságügyminiszter úr replikájából, hogy bízik önmagában és bízik a kormányban, hogy nem él vissza ezzel a törvénnyel. Bocsánatot kérek, mi nem ebből a szempontból tárgyaljuk a törvényeket,, nem csak abból a s'z< i inpontból, hogy az illető kormány bízi-e önmagában vagy nem vagy mi is bízunk-e benne, hanem abból a szempontból is tárgyaljuk, hogy ha más kormány, más rendszer jön, mit tehet ennek a törvénynek a segítségével. Hiába bízik önmagában az igazságügyminiszter úr és a kormány, abban a tekintetben, hogy ezzel messzebbmenően nem él és nem viszi végbe azo>kat a rombolásokat, amelyek e törvény alapján végbevihetők, majdnem addig, hogy az egész alkotmány félretehető. Mi gondolunk arra is, hogy jöhet egy másik rendszer, amely azután ezt a törvényt a lehetőségek. végső határáig kihasználja. Méltóztassanak megnézni ezt a törvényt és a rendelkezéseket, milyen messze mentek ennek a törvénynek a végrehajtásában. Azt kell mondanom, hogy ha jön egy bo.lseviki rendszer, annak nem kellene semmi mást tennie, mint csupán élni e törvényiadta összes lehetőségekkel. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Mindenki, aki olvasni tud, aki a dolgokhoz ért — sajnos, ez a legnagyobb kritikája ennek a javaslatnak — az megállapíthatja, hogy akármilyen romboló rendszer, akármilyen diktatúra jöjjön ide, nem kell semmi mást tennie, mint egyszerűen e javaslatból készült törvényre hivatkozni és akkor ráfoghatja, rámondhatja, hogy alkotmányosan járt el. Senki sem tagadba t ja. ugyanis, hogy e törvényes fclhatalm alapján minden gazdasági törvényt meg lehet változtatni, a miniszter mindent módosíthat, kiegészíthet, hatályon kívül helyezbet, más átmeneti intézkedésekkel pótolhat. Meghozhatjuk a telepítési törvényt és más-törvényt, a t. kormány egyszerűen azt mondja, hogy a gazda-
