Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-146

Az országgyűlés képviselőházának 1$6. ülése 1936 június 15-én, hétfőn. 161 sági élet rendjének biztosítása, megóvása vagy előmozdítása céljából szükségesnek tartja, hogy ezek vagy azok a •törvényes rendelkezések hatályon kívül helyeztessenek. Ennek a tör­vénynek alapján ezt megteheti. Bocsánatot kérek, a bizalomban nem me­hetünk el addig, hogy arra a reményre bíz­zuk magunkat, hogy a kormány nem fog élni ezzel a felhatalmazással, mert hiszen élhet vele. A törvény kezelése laza, méltóztassanak ebben a tekintetben a múltban kibocsátott ren­deletekre visszatekinteni. Nagyon sok rende­letben tiszta önkény, tiszta abszolútizmus nyi­latkozott meg. De még'olyan rendeletek is lát­tak napvilágot, amelyek nem tartoznak ebbe a felhatalmazásba, mert, — mint tudjuk^ — az államháztartás rendjének biztosítása céljából csak a kiadások csökkentésére ad felhatalma; zást vagy a szolgáltatások emelésére vagy új szolgáltatások behozatalára. Ennek a törvény­nek az alapján láttunk rendeleteket, amelyek a közszolgáltatásokat csökkentik, pedig a tör­vény csak a közszolgáltatások emelésére szol­gál. Ezt nem veszem rossznéven a kormánytól, mert kívánnám, hogy bárcsak minden közszol­gáltatást csökkentené. Ezzel csak arra akarok rámutatni, hogy maguk sem veszik komolyan a felhatalmazási törvényt, mert olyan rendel­kezésekre is ragadtatják magukat, amelyekre ezen az alapon felhatalmazás nincs. Például az adóhátralékok kezelése és az adókivetések kér­désében dicséretes könnyítések is vannak. Ma­gukat a 'rendeleteket nem hibáztatom, csak megállapítom, hogy ezeknek a rendeleteknek a kibocsátására a t. kormánynak e törvény alap­ján nem volt joga. Más kérdés az . . . igen t. Pesthy képviselőtársam megint békétlenkedik. (Pesthy Pál: Ez nem hélkétlenség!) Önre nézve kedvelő rendeletet hozott és hozhat a kormány, /" ennek a felhatalmazásnak r alapján. Ami a Lebosz.-pénzek visszatartását illeti, ezt nem támadom meg, de rossznak tartom. Nem abból a szempontból beszélek itt, hogy én a kormányt­el akarnám ítélni azért, mert felhasználta ezt a felhatalmazást arra, hogy annak szavai és \__. intenciói ellenére még könnyítéseket is csi­nált. Ami pedig Pesthy Pál t. képviselőtársa­mat illeti, sajnos, nem 'támadhatom meg, mert a törvény arra felhatalmazást ad, hogy bizo­nyos kedvezmények biztosíttassanak a- Lebosz.­nak. Ennek a Háznak és^ az országnak nem ér­deke a magánjogi törvények olyan mértékű hatályon kívül helyezése, hogy amellett t. kép­viselőtársam húzhassa a maga 80 vagy nein tudom hányezer pengő jövedelmét. Követelik a pénzüket a hitelezők, a földtulajdonosok, sőt sokszor igen kis, nyomorban tengődő, exiszten­ciák is, de kénytelenek tűrni, hogy a földjük , árát nem kapják meg. Elhiszem azt, hogy t. képviselőtársamnak tetszik az ilyen felhatalma­zás, amelynek alapján ezt meg lőhet tenni. (Pesthy Pál: Nem az én pénzem, szerencsét­len flótás! — Derültség jobbfelől.) Sokat beszélünk itt az ifjúság elhelyezésé­ről. Ez ártörvény ezt meghiusítja, mert ha van egy törvény, amelynek alapján minden ma­gánjogi és gazdasági törvényt, az egész jog­rendet hatályon kívül lehet helyezni, minden vállalkozást meg lehet szüntetni, vagy mono­polizálni lehet, minden üzletet, minden iparos­boltot be lehet szüntetni, vagy ezeket .is össze­sítni, kollektivizálni lehet, szóval mindent le­het,* ez bizonytalanná teszi a nemzet egész. gazdasági életét. Ha van egy törvény, amely­nek alapján lehetséges az, amit megcsináltak, hogy egy-két kézbe juttatták az ország keres­kedelmét, akkor m,it akarnak az urak, miért panaszkodnak, hogy az ifjúságot nem^ lehet elhelyezni, hiszen csak ezer, tízezer és százezer vállalkozás szabad versenyében van elég hely, ahol az ifjúság is elfér. Ha azonban itt min­den a Hangya szövetkezeté, a Futuráé, a Me­zőgazdák Szövetkezetéé, Mecsér Andrásé és társaié, egy-két csoporté, amikor ilyen átko­zottan kegyetlenül racionalizálják a mi gazda­sági, kereskedelmi életünket, akkor nem csoda, hogy emellett exisztenciák, az önálló vállalko­zások tízezrei buknak el. Elnök: T. képviselőtársam szavai félreért­hetőek, mintha egyénileg méltóztatott volna mondani ezt a kitételt Mecsér Andrásra és tár­saira. Rupert Rezső: A Mecsér-féle vállalkozá­sokra értettem. Elnök: Nem személyileg méltóztatott ér­tenie « Rupert Rezső: Nem! M-ecsér áll ennek a mozgalomnak élén. Elnök: Ügy értettem, mintha személyileg méltóztatott volna Mecsér képviselő úrra cé­lozni. Rupert Rezső: Ezek az export-ügyek Me­csér névvel vannak márkázva. így értem. (Fel­kiáltások a baloldalon: Ro$sz márka!) Mind­ezek alapján, .amelyeket bátor voltam elmon­dani, ki kell jelentenem, hogy a törvényjavas­latnak ezt a szakaszát nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik Farkas István képviselő úr! Farkas István: T. Ház! Már szerdán, az ál­talános vitánál tartott felszólalásomhan rámu­tattam arra, hogy a bizottság és a kormány még ezt a messzemenő felhatalmazási jogkörét is túl­lépte, mert hozzányúlt az általános munkás­biztosítás,^ illetőleg a Társadalombiztosító In­tézet kérdésének rendezéséhez. Vártam, hogy a miniszter úr majd* körülhatárolja a mai fel­szólalások és az én felszólalásom eredménye­képpen azt, hogy melyek azok az államháztar­tási ügyek és közgazdasági problémák, amelyek •szükségessé tették ennek a külön felhatalma­zási törvénynek meghozatalát. A miniszter úr azonban ezt nem tette. En éppen azért vagyok kénytelen felszólalni, mert ezt nem tette meg ; a miniszter úr. Felkérem a kormányt arra, hogy semminemű olyan szociálpolitikai kér­déshez, amelyre felhatalmazást nem adtunk, ne nyúljon hozzá, ne folytassa azt az önké­nyes diktatórikus rendszert, amelyet folytatott eddig a Társadalombiztosítóval szemben, ha­nem tartsa meg azt a rendszert, hogy ha terve van ezen a területen, akkor tessék a Ház elé törvényjavaslatot terjeszteni. Ha erről részletesen beszélhetnék, ki tud­nám mutatni, hogy a kormánynak egyes ren­deletei, amelyeket a 33-as bizottságon keresz­tül adott ki, szembenállanak a társadalombiz­tosításról alkotott törvénnyel és 'szembenálla­nak ennek a törvénynek az intencióival. Lehe­tetlen álláspont az, hogy a 33-as bizottságon keresztül meghozott törvényekkel ellentétes rendeleteket adhasson- ki a kormány. Erre nincs felhatalmazása a kormánynak, eddig sem volt felhatalmazása. Ezt mondottam szer­dán is, ezt mondom ma is és tiltakozom pár­tom részéről az ellen, hogy a kormány rende­leti úton nyúljon hozzá bármilyen szociálpo­litikai kérdéshez, jogokhoz és beneficiumokhoz, amelyeket törvény szabályoz, törvény hozott létre és törvény ad meg. Ami ezen a területen

Next

/
Oldalképek
Tartalom