Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-146

Az országgyűlés képviselőházának 146. ülése 1936 június 15-én, hétfőn. 157 törvény és a jog érvényesül. Ha az ember a miniszter urakkal beszél, ha törvényes ténye­zőkkel áll szemben, akkor mindig: megnyugvás­sal látja, hogy az országban mégis csak a leg­nagyobb erő és legnagyobb hatalom a törvény. Ha azonban az ember kimegy az országba, ak­kor sajnos, mást kell látnia. Ott már egészen más tüneteket látunk (Ügy van! Ügy van! balfelöl. — Mozgás a jobboldalon.) és ez kény­szerit és ez íkésztet bennünket arra, hogy bi­zalmatlanok legyünk. Ide tartozik az a szervezkedési módszer, amelyről a múltkoriban, a költségvetési vita során egyik t. szembenülő r képviselőtársam büszkén jegyezte meg, hogy végre-valahára si­került a magyar középosztályt is belekapcsolni a. politikai életbe, megtalálni, a kontaktust a középosztály és a nép között és sikerült most már végre-valahára a közigazgatási appará­tust kikapcsolni. Igen t. felszólaló képviselő­társam azt is beismerte, hogy amig ez a na­gyobbarányú szervezkedés meg nem történt, a tulajdonképpeni bázis, a fix pont a főszolga­bíró volt, ehhez fordultak, ez hajtotta végre a pártszervezkedést jegyzőinek (segédletével. (Mozgás.) Annakidején, amikor ez a szervez­kedés megindult, akármilyen furcsán hangzik is, örömmel üdvözöltük ezt a szervezkedést, mert azt hittük, hogy ennek az állapotnak vége lesz, azt hittük, hogy a kormányzópárt is ugyanazokkal a módszerekkel és eszközökké] fog szervezkedni, amelyekkel mi próbáltuk megszervezni a magunk híveit... Elnök: Kérem a t. képviselő urat, méltóz­tassék a gazdasági és hitelélet rendjének, to­vábbá az államháztartás egyensúlyának bizto­sításáról, illetőleg a felhatalmazás meghosszab­bításáról szóló törvényjavaslathoz szólni. (Rassay Károly: A felhatalmazás hizalmi kérdés!) Dulin Jenő: Azért voltam bátor ezekre ki­térni, mert beszédem elején utaltam arra, hogy miután a 33-as bizottság működésének meghosz­szabbítására vonatkozó javaslat megszavazá­sába erősen belejátszik a bizalmi kérdés, mert hiszen ez olyan meghatalmazást ad a kormány­nak, amely meghaladja a költségvetésben! és az appropriációban lévő meghatalmazást és ha ezeknél felvethetjük a bizalmi kérdést, akkor ennél a témánál szintén felvethető a bizalom kérdése — éppen azt szeretném megindokolni, bogy miért vagyunk bizalmatlanok a kormány­zattal szemben. Elnök: Éppen az igen t. képviselő úr fej­tegette az előbb, hogy az appropriációs vitá­ban és az egyes tárcák költségvetésénél igen tüzetesen méltóztatik a bizalom [kérdését meg­tárgyalni. (Rassay Károly: Most még na­gyobb felhatalmazást kér a kormány, tehát még tüzetesebben kell megindokolni a bizal­matlanság kérdését. — Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Rupert Rezső: A kormány minden gazdasági vonatkozású tör­vényt eltörölhet ennek a felhatalmazásnak alap­ján! Azt is kimondhatja, hogy a Lebosz. nem köteles fizetni! — Dinnyés Lajos: Akkor mi­ről beszéljünk? Meséket mondjunk? — Fried­rich István: Lehet itt tüzetesen megvitatni va­lamit? A halál ez! — Zaj a jobb- és a balolda­lon, — Friedrich István: Hagyjuk abba! Haza­megyünk mi szívesen! — Rupert Rezső: Az ösz­szes törvényeket és az összes kérdéseket fel­öleli ez a javaslat. — Zaj és felkiáltások a bal­oldalon: Hagyjuk abba!) Csendet, kérek, kép­viselő urak! KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IX. Dulin Jenő: T. Képviselőház! Rá szerettem volna mutatni részleteiben is, hogy lényegében mi az indoka a mi bizalmatlanságunknak, mi­után azonban az elnök úr figyelmeztetett, hogy erről a kérdésről ezúttal már ne ibeszéljek, imieghajlok az elnöki figyelmeztetés előtt. Mél­tóztassék azonban megengedni, hogy néhány szóval még a 33-as bizottság feleslegességéről beszélhessek. (Helyeslés a bal- és a szélsőbal­oldalon.) A 33-as bizottság egy olyan (bizottsága a Háznak, amely nemcsak egyszerűen vélemé­nyező fórum', illetőleg ha véleményező fóruma, oly természetű véleményező fórum, amellyel nem tartozik a kormány törődni. Ez á bizott­ság előterjesztést tehet a kormánynak, _ illető­leg megbeszélheti a kormány által előterjesztett rendeletek gazdasági vagy más vonatkozásait. A miniszter nem tartozik a bizottság állás­pontját akceptálni, viszont amennyiben a 33-as bizottság akceptálja az eleje terjesztett rende­leteket, az esetben a .miniszter eljárása telje­sen alkotmányszerű és parlamentáris színeze­tet nyer. Éppen ezért ennek a bizottságnak ter­mészetében veszedelmet látok, tudniillik azért, miért iha a bizottság valamit meg akar oppo­nálni, semmiféle garancia nincsen arra, hogy az oppozíció sikerüljön, ha valamit ellenez, ezt hiába teszi, viszont pedig, ha a miniszter úrnak valamilyen előterjesztését tudomásul­veszi, ez teljes erejű szankcionálás. Ennek a bizottságnak hatásköre sántikál és veszedelmes látszatot kelt, tudniillik annak látszatával bír, mintha ez tényleg valamilyen alkotmányos szerv volna, holott kétségtelenül csak: palástul szolgál, nevezetesen arra, hogy adott esetben a kormány vállára teríthesse és az alkotmányosság látszatával adhasson ki olyan rendeleteket, amelyek tulajdonképpen az alaptörvény értelmében, annak indokolása sze­rint nem is tartoznának a jelen törvényjavas­lat keretei közé. Azt láttuk a gyakorlatban, hogy cl UrJ-ciS bizottságba hoztak olyan rendeleteket, amelye­ket semmiféle sürgősség a világon nem indo­kol, (Gr. Sigray Antal: De mennyire hoztak!) mert a legelső az lenne, hogy a 33-as bizottság elé csak olyan rendeleteket hozhassanak, ame­lyek sürgősek s amelyek éppen azért kerülnek a r 33-as bizottságba, mert sürgős természetük­nél fogva lehetetlenség azokat a Ház plénuma elé hozni. Sajnos, a 33-as bizottság működésénél ezt eddig nem tapasztaltuk és miután a 33-as bi­zottság működését alkotmányba ütközőnek ta­lálom, miután a 33-as bizottságot szükségtelen­nek ós veszedelmesnek találom, éppen azért ezt a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk!) Lázár Andor igazságügy miniszter: T. Kép­viselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ennek a javas­latnak előzőit a képviselőház több éven keresz­tül tárgyalta. (Rupert Rezső: Elég hiba!) A mai tárgyalás bizonyos politikai csendben fo­lyik, aminek Rassay Károly igen t. képviselő­társam adott kifejezést azzal a megjegyzésével, hogy a miniszterelnök úr betegsége minden­esetre indokul szolgál arra, hogy a politikai ellentétek r kiélezésétől tartózkodjunk. Én ezt a kijelentését nemcsak örömmel veszem tudomá­sul, hanem lojálisán konstatálom azt is, hogy a hang a miniszterelnök úr betegsége óta az 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom