Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-146
Az országgyűlés képviselőházának 146. ülése 1936 június 15-én, hétfőn. 157 törvény és a jog érvényesül. Ha az ember a miniszter urakkal beszél, ha törvényes tényezőkkel áll szemben, akkor mindig: megnyugvással látja, hogy az országban mégis csak a legnagyobb erő és legnagyobb hatalom a törvény. Ha azonban az ember kimegy az országba, akkor sajnos, mást kell látnia. Ott már egészen más tüneteket látunk (Ügy van! Ügy van! balfelöl. — Mozgás a jobboldalon.) és ez kényszerit és ez íkésztet bennünket arra, hogy bizalmatlanok legyünk. Ide tartozik az a szervezkedési módszer, amelyről a múltkoriban, a költségvetési vita során egyik t. szembenülő r képviselőtársam büszkén jegyezte meg, hogy végre-valahára sikerült a magyar középosztályt is belekapcsolni a. politikai életbe, megtalálni, a kontaktust a középosztály és a nép között és sikerült most már végre-valahára a közigazgatási apparátust kikapcsolni. Igen t. felszólaló képviselőtársam azt is beismerte, hogy amig ez a nagyobbarányú szervezkedés meg nem történt, a tulajdonképpeni bázis, a fix pont a főszolgabíró volt, ehhez fordultak, ez hajtotta végre a pártszervezkedést jegyzőinek (segédletével. (Mozgás.) Annakidején, amikor ez a szervezkedés megindult, akármilyen furcsán hangzik is, örömmel üdvözöltük ezt a szervezkedést, mert azt hittük, hogy ennek az állapotnak vége lesz, azt hittük, hogy a kormányzópárt is ugyanazokkal a módszerekkel és eszközökké] fog szervezkedni, amelyekkel mi próbáltuk megszervezni a magunk híveit... Elnök: Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról, illetőleg a felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslathoz szólni. (Rassay Károly: A felhatalmazás hizalmi kérdés!) Dulin Jenő: Azért voltam bátor ezekre kitérni, mert beszédem elején utaltam arra, hogy miután a 33-as bizottság működésének meghoszszabbítására vonatkozó javaslat megszavazásába erősen belejátszik a bizalmi kérdés, mert hiszen ez olyan meghatalmazást ad a kormánynak, amely meghaladja a költségvetésben! és az appropriációban lévő meghatalmazást és ha ezeknél felvethetjük a bizalmi kérdést, akkor ennél a témánál szintén felvethető a bizalom kérdése — éppen azt szeretném megindokolni, bogy miért vagyunk bizalmatlanok a kormányzattal szemben. Elnök: Éppen az igen t. képviselő úr fejtegette az előbb, hogy az appropriációs vitában és az egyes tárcák költségvetésénél igen tüzetesen méltóztatik a bizalom [kérdését megtárgyalni. (Rassay Károly: Most még nagyobb felhatalmazást kér a kormány, tehát még tüzetesebben kell megindokolni a bizalmatlanság kérdését. — Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Rupert Rezső: A kormány minden gazdasági vonatkozású törvényt eltörölhet ennek a felhatalmazásnak alapján! Azt is kimondhatja, hogy a Lebosz. nem köteles fizetni! — Dinnyés Lajos: Akkor miről beszéljünk? Meséket mondjunk? — Friedrich István: Lehet itt tüzetesen megvitatni valamit? A halál ez! — Zaj a jobb- és a baloldalon, — Friedrich István: Hagyjuk abba! Hazamegyünk mi szívesen! — Rupert Rezső: Az öszszes törvényeket és az összes kérdéseket felöleli ez a javaslat. — Zaj és felkiáltások a baloldalon: Hagyjuk abba!) Csendet, kérek, képviselő urak! KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IX. Dulin Jenő: T. Képviselőház! Rá szerettem volna mutatni részleteiben is, hogy lényegében mi az indoka a mi bizalmatlanságunknak, miután azonban az elnök úr figyelmeztetett, hogy erről a kérdésről ezúttal már ne ibeszéljek, imieghajlok az elnöki figyelmeztetés előtt. Méltóztassék azonban megengedni, hogy néhány szóval még a 33-as bizottság feleslegességéről beszélhessek. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A 33-as bizottság egy olyan (bizottsága a Háznak, amely nemcsak egyszerűen véleményező fórum', illetőleg ha véleményező fóruma, oly természetű véleményező fórum, amellyel nem tartozik a kormány törődni. Ez á bizottság előterjesztést tehet a kormánynak, _ illetőleg megbeszélheti a kormány által előterjesztett rendeletek gazdasági vagy más vonatkozásait. A miniszter nem tartozik a bizottság álláspontját akceptálni, viszont amennyiben a 33-as bizottság akceptálja az eleje terjesztett rendeleteket, az esetben a .miniszter eljárása teljesen alkotmányszerű és parlamentáris színezetet nyer. Éppen ezért ennek a bizottságnak természetében veszedelmet látok, tudniillik azért, miért iha a bizottság valamit meg akar opponálni, semmiféle garancia nincsen arra, hogy az oppozíció sikerüljön, ha valamit ellenez, ezt hiába teszi, viszont pedig, ha a miniszter úrnak valamilyen előterjesztését tudomásulveszi, ez teljes erejű szankcionálás. Ennek a bizottságnak hatásköre sántikál és veszedelmes látszatot kelt, tudniillik annak látszatával bír, mintha ez tényleg valamilyen alkotmányos szerv volna, holott kétségtelenül csak: palástul szolgál, nevezetesen arra, hogy adott esetben a kormány vállára teríthesse és az alkotmányosság látszatával adhasson ki olyan rendeleteket, amelyek tulajdonképpen az alaptörvény értelmében, annak indokolása szerint nem is tartoznának a jelen törvényjavaslat keretei közé. Azt láttuk a gyakorlatban, hogy cl UrJ-ciS bizottságba hoztak olyan rendeleteket, amelyeket semmiféle sürgősség a világon nem indokol, (Gr. Sigray Antal: De mennyire hoztak!) mert a legelső az lenne, hogy a 33-as bizottság elé csak olyan rendeleteket hozhassanak, amelyek sürgősek s amelyek éppen azért kerülnek a r 33-as bizottságba, mert sürgős természetüknél fogva lehetetlenség azokat a Ház plénuma elé hozni. Sajnos, a 33-as bizottság működésénél ezt eddig nem tapasztaltuk és miután a 33-as bizottság működését alkotmányba ütközőnek találom, miután a 33-as bizottságot szükségtelennek ós veszedelmesnek találom, éppen azért ezt a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk!) Lázár Andor igazságügy miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ennek a javaslatnak előzőit a képviselőház több éven keresztül tárgyalta. (Rupert Rezső: Elég hiba!) A mai tárgyalás bizonyos politikai csendben folyik, aminek Rassay Károly igen t. képviselőtársam adott kifejezést azzal a megjegyzésével, hogy a miniszterelnök úr betegsége mindenesetre indokul szolgál arra, hogy a politikai ellentétek r kiélezésétől tartózkodjunk. Én ezt a kijelentését nemcsak örömmel veszem tudomásul, hanem lojálisán konstatálom azt is, hogy a hang a miniszterelnök úr betegsége óta az 22