Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-146

146 Az országgyűlés képviselőházának 146. ülése 1936 június 15-én, hétfőn. megint csak a formai joggal való játék, ha azt mondják, hogy hiszen módjában volna a 33-as bizottságnak összehivatni a parlamentet és a parlament dönthetne azután a felett, hogy helyesli-e, vagy nem helyesli a kormány rendeleteit. Hiszen a parlament működésében nemcsak a szavazás aktusa a fontos, (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) hanem a parlament működésében sokkal fontosabb az a dialektikai folyamat, amely kitermeli a végső határozatot, (Úgy van! Ügy van! balfeíől.) amely a közvélemény ellenőrzése előtt folyik le. Bocsánatot kérek, 'hogyan pótolhassa ezt egy 33-as bizottság, amely egy délelőtt 10—15 rendkívül fontos, előzetesen nem is ismert tárgy, egy zsúfolt tárgysorozat felett kell hogy döntsön, amelynek tárgyalásáról a nagy közvélemény nem is értesül, hanem végeredményben a rendeleteket olvashatja a hivatalos lapban. Micsoda formális felfogása •RZ

1 ci parlamentnek, ha valaki azt hiszi, hogy a 33-as bizottság működése pótolhatj a a parlamentnek, az ellen- I őrző parlamentnek diktáló szerepét és hatáskörét? T. Ház! A magam részről ezek miatt az okok miatt nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a javaslatot megszavazzam. Csak sajnálom azt, hogy ez a javaslat ötéves jubileumát ilyen csendes háziünnepség keretében üli meg és hogy ez ellen a javaslat ellen nemcsak erről az oldalról, hanem a túlsó oldalról is, nem hangzanak el aggodalmak. Mert az a parlament, amely önmaga lemond a maga jogairól, t. Ház, megalkothatj általános titkos választójogot, de az a parlament elpusztult és elveszett (Ügy van! Ügy van! balfelŐl) és annak a parlamentnek nincsen jogosultsága. És ha az ellenzék a imaga részéről alkotmányvédelmet hangoztat s azért küzd, akkor meg vagyok győződve arról, hogy éhben az alkotmányvédelemben első helyen kell felállítani azt a követelést, hogy az ilyen rendeleti úton való kormányzásnak; vége vettessék, hogy a parlament a maga jogkörét újra megkapja. Mert ha mi csak az általános titkos választójogot fogjuk kiharcolni megfelelő közszellem, megfelelő parlamenti jogkör nélkül, ha mi bele fogunk,, szó nélkül nyugodni abba, hogy évrőlévre a felhatalmazási törvénnyel elvegyük a képviselőháznak, sőt tovább megyek, ; a felsőháznak, sőt az államfőnek is a törvényhozásban törvényeink által (biztosított szerepét, akkor í_i fi cl titkos választójog alapján összeülő parlament is, ha ezt az utat fogja követni, csak egy drága statisztériája lesz a nemzetnek. (Igaz! Ügy van! Helyelés a baloldaton.) . Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Csoór Lajos! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Kíván még valaki szólni! Ha szólni senki sem kíván... (Rupert Rezső: Dehogynem! Fel vagyok iratkozva! — Zaj a baloldalon.) Nincs feliratkozva a képviselő úr! Esztergályos János jegyző: Bocsánatot kérek, a képviselő úr jelentkezett, azonban egy másik javaslathoz írtuk fel. Elnök: Akkor kérem a képviselő urat, mél-. tóztassék beszédét megkezdeni. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Nekem is azzal kell kezdenem, hogy egy ilyen fontos javaslat -tárgyalásánál szomorú látvány nemcsak az, hogy kevesen vagyunk a parlamentben, hanem ennél még szomorúbb, hogy á t. túloldalon nem látunk senkit, aki velünk együtt felállana és aggodalmait kifejtené ezzel a javaslattal szemben. Igenis, ha valaha egy törvényhozási tárgy megérdemelte a vitát, ha valaha egy törvényjavaslat ellen harcnak kellett keletkeznie, akkor ez az a javaslat és a mostani törvényhozási korszakban az egész parlamentnek fel kellene sorakoznia éts kétségbeesett harcot kellene vívnia, hogy most már vége legyen annak a diktatúrának, amelyet az 1931 : XXVI. te. képvisel. T. Ház! Itt komoly, nagy vita folyt a költségvetésről, a túlsó oldalról is értékes felszólalások hangzottak el. De ez mind üres beszéd, imind komolytalanság abban a pillanat ban, mihelyt nem veszik észre azt a szörnyű nagy veszélyt, amely ebben az előttünk fekvő törvényjavaslatban van. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Ez a javaslat — nyilván mindenki előtt, de különösen a parlament embereinek kell ezt látniok —eltörlése a parlament lényegének, ez egyszerűen kiveszi a költségvetési jogot a parlament kezéből. (Rassay Károly: Illuzóriussá teszi egészen!) Illuzóriussá válik. Itt heteken, hónapokon át harcoltunk a költségvetés ellen, nagykomolyan vitatkoztunk, nagykomolyan kifogásoltunk kiadásokat, nagykomolyán számonkértünk elmaradt beruházásokat, nagykomolyan hibáztattunk kiadásokat és az adók ellen pattogtunk, a táladóztatás ellen keltünk ki. Ez unind üres heszéd, ez mind semmi, mert még ha a t. kormány hajlandó is lett volna megszívlelni javaslatainkat, kritikáinkat és hajlandó is lett volna leszállítani egyes közszolgáltatási terheket vagy kiadásokat, akkor is, ha megszavaztuk ma a költségvetési törvényt, holnap ennek a most tárgyait javaslatnak alapján, az 1931 : XXVI. te. hatályának^ meghosszabbításáról szóló törvény alapján előjöhet azzal: nem érvényes az.,, egész^ költségvetés, hiába dolgoztatok, inert hiába írja elő a költségvetési törvény vagy más törvény ennek vagy annak a közszolgáltatásnak mértékét, én ezt nem respektálom, hanem mától fogva felemelem ennek a közszolgáltatásnak a mértékét annyira, amennyire akarom, vagy leszállítom a kiadási tételeket és esetleg még jobban leszállítom a nyugdíjakat, a fizetéseket s új adókat hozok be. (Mózes Sándor; Ahogy történt is!) _ Miért vitatkoztunk, miért harcoltunk, miért vettük komolyan a költségvetési vitát, ha ez mind így, ilyen egyszerűen elintézhető í (Rassay Károly: Kinek kell ez?) A t. iga/, ságügyminiszter úr, aki olyan szépen beszéli legutóbb Deák Ferenccel kapcsolatban a nemzet leikéről, mit gondol: mi az a nemzetlélek, van iránta megnyilatkozó tisztelet vagy a nemzet értelme iránt van tisztelet, ha ide lehet jönni ezzel a javaslattal, amely szerint legyen egy olyan törvény, amelyet a parla ment elfogadott s amely törvény minden más törvényt feleslegessé teszi Mert hiába vannak itt nagyszerű érvek, hiába az, hogy a túloldal is elfogad egyes módosításokat vagy hiába kezdeményeznek a túloldalról üdvös jogszabályokat, amelyeket azután törvényerőre emelünk, ha ennek a törvénynek alapján másnap mindent ki lehet sarkaiból fordítani. Fel kell említenem azt is, amit Rassay Károly t. barátom is szóvátett, hogy tudniillik az indokolás szerint a kormány azért kéri újra ennek a törvénynek életrekeltését, illetőleg érvényességének meghosszabbítását, mert mindazok a körülmények, amelyek annakidején az 1931:XXVI. tcikket életrehívták, most is fénnállanak. Vájjon ez is deákferenei