Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-143

4 Az országgyűlés képviselőházának akikor lesz tekintélye!) A pártok (közti viszonyra vonatkozólag azt kell mondanom, hogy a többségi párt és a .többségi pártnak nem egy vezetője úgy fogja fel a helyzetet, hogy megfélemlíti a többi pártokat. (Egy hang jobbfelől: Inkább mi érezzük a megfélemlítést szándékot!) Taeitusban látóim,, hogy volt egy korszak, amidőn azt »mondták, hogy »Terrere dum metuant, ubi comtiruerint* impune con­temni!« Megfélemlíteni míg megijednek és ha megijedtek, akkor lehet őket megvetni. En lát­tam azt a korszakot Magyarországon, amely ezekre az alapokra volt fektetve. En láttam Magyarországon előkelő, századokra szóló el­méket, akik ebben a felfogásban megőrlődtek és elpusztultak, most pedig hasonló törekvéseket látok olyan körülmények között, amikor erre semminami^ ők nincs. Most is látom ezt, s ez nyugtalanítja rendkívül azokat az embereket» akik más pártokban vannak és akiknek esetleg egyes kérdésekben más meggyőződésük van, rendkívüli nyugtalanság súlya alatt szenvednek. A többség úgyis óriási előnyben van, én ezeket az előnyöket nem, irigylem, mert mindig azok közé a politikusok közé tartoztam, akik Ma­gyarországnak mindig erős kormányt ikíván­tak. Ha valaha volt erre szükség, akkor meg vagyok győződve róla, hogy különösen ilyen körülmények között, aminőkben mi élünik je­lenleg a világon, főképpen szükség van erre. De miután ennyi mindenféle előnye van a többségnek, a többség^ 'könnyen megenged­hetné már az atmoszféra miatt is, melyre szükség van, hogy a többi pártok, különösen a gondos és ^lelkiismeretes pártok,' melyeik valóban rendikívül nehéz körülmények kö­zött működnek ebben az országiban, könnyen és szépen elvégezhessék a maguk dolgait. En azt látom, hogy az országban ezidősze­rint mindenfelé nyugalom van. Ezt a nyugal­mat én rendkívül sokra taksálom, én igenis nagyon saülkségasnek tartom, hogy Magyar­országon rend, csend és nyugalom legyen (Gr. Festetics Domonkos: Erre garancia a belügy­miniszter!) és erre feltétlenül szükség van, s ebiből a szempontból soha hozzánk hasonlók ellenmondással találkozni nem fognak. Mi semmiképpen sem akarjuk a nehézségeket fo­kozni ott, ahol nem szabad a nehézségeket fo­kozni, de ott, ahol arról van szó, hogy a ma­gyar közélet fejlődhessék, nyugodtan és féle­lem nélkül, azt mégis kérnünk kell, hogy erre különös tekintettel legyenek ebben azi ország­ban. Ami az ország és a társadalom nyugalmát illeti, óriási kérdések és óriási probléimák előtt vagyunk, a politikai átalakulás, a sze­münk; előtt folyik, mi azt látjuk, hogy egészen új világ van keletkezőben, átalakul a társa­dalom és átalakulnak a nemzetek egymás­után. Mi azt látjuk, hogy sok minden szorítja _az emberiséget a kollektivizmus felé. Mi azt látjuk, hogy^ a gazdasági okok, amelyek itt működnék és hatnak, olyan 'rendkívüliek, annyira egészen mások, mint a régi világban, hogy abszolúte nem lehet a mával a multat összehasonlítani. Mi azt látjuk, hogy a nemzet­közi élet és a nemzetközi kereskedelem meny­nyire összezsugorodik. A nemzetközi keres­kedelem 90%-kai .zsugorodott össze és szállott le, szemben a világháború előtti esztendőkkel. (Sárkány Ernő: Autarchia!) Ha a népeik, a régi időktől ennyire különböző körülmények között élnek, ha azt látjuk, hogy az organize mus egyes szervei ennyire szenvednek és ösz­143. ülése 1936 június 8-án, hétfőn. szezsugorodnak, akkor nagyon természetes, hogy mindent tekintetbe kell venni az új ha­ladás szempontjából. Mi látjuk, hogy milyen a pénzforgalom ebben a világiban és; ezek között a körülmények között. Voltak sokan, akik új teóriákkal jöt­tek és tanácsokat adtaik a pénzembereknek és vezető embereknek. Ez©<k a tanácsok részint megfontolatlanok, részint pedig olyanok, ame­lyek teljesen sötétbeugrást jelentenek. Lát­juk, hogy az államok és nemzetek vezetői ilyen útra egykönnyen térni nem fognalk. Mi látjuk, hogy a hitelviszonyok éppen a gazdasági viszonyok és (körülmények miatt teljesen ^ megromlottak. Mi látjuk, hogy poli­tikai zűrzavarok vannak: mindenfelé és min­den nap új nemzetközi politikai kérdés kelet­kezik. Látjuk, hogy a Népszövetség maga, mint a nemzetek areopágja, amely sok tekin­tetben rendkívül értékes és sok tekintetben már a régi világban is foglalkoztatta a leg­nagyobb elméket, nem sikerült alkotás. Mi látjuk, hogy a Népszövetség mellett külön­böző régiókban ellentétek keletkeznek s ezek folyton óriási háborúval fenyegetik magát Európát s napról-napra közelebb jutunk ehhez a veszedelemhez. A szerződéseket meg­kötik és nem tártjaik meg. Uj erők keletkeznek mindenfelé, új erők és hatalaimsiságok a társadalomban, amelyek­nek erejét teljesen és tökéletesen kiszámítani senkinek sem sikerül. 'Most itt van a nagy fé­lelem az embereik között mindenütt. A hajlam ennek következtében az emberi nemiben egé­szen megváltozott. Maga az; emberi nem azo­kat az értékeket, amelyeik a múltban értékek voltak, most már alig ibeosüli. Es különösen, a fiatal réteg az, amely mindenütt a legerősebb, a legsúlyosabb és a legborzasztóbb ^ kritikával illeti a multat és a múltnak fejlődés^-íí. leg­utóbbi évtizedeik fejlődését is; Nem gondolja meg ez a kritika, hogy az is csak egy fázis volt, amely az emberi nemnek mégis csak ha­ladását jelentette és abban is rendikívüli érték volt. Es ha voltak némely részletek, amelyek magját jelentették a rossz fejlődésnek s ké­sőbb az idők folyamán ez a rossz mag tovább hajtott, megerősödött és solk kritikára adott alkalmat, akkor ezeket a negatív dolgokat le kellene számítani a múltnak értékes dolgai­ból és semmiképpen sem. volna szabad a .múlt­tal úgy bánni, mint ahogy jelenleg teszik. Maguk a népek roppant bizalmatlanság­gal vannak az egyes tényekikel szemben, r ame­dyek a múltból valók, különösen magával a szabadság gondolatával szemben. A jövő egé­szen ködös, biztosan senki^sem lát és mégis roppant sokan ebben reménykednek; ahelyett, hogy az emberek folyton arra gondolnának, hogy a meglevőt ikell fejleszteni és ezen ha­ladni, ehelyett mindent elvetnek, sötétbe ug­ranalk, új dolgokat keze. nek, és semminek sem tudják az értékét. Küzdelem van .minden,élé, küzdelem van a produkcióban is. A nagytőkét nagyon különböző­iképpen lehet felfogni. {Halljuk! Halljuk!) Hogy vájjon van-e most a valóságban nagy­tőke és ha van, merre van, azt kutatni kell. Némely országokban, például Magyarországon e tekintetben nagyon is Jkutatni ikell. Nagy tőke azonban van és ha a legutóbbi francia választási kampányban 200 családot emleget­tek, amelynek állítólag 120 milliárd frankra menő vagyona volna, ennek gondolkodóba kell ejtenie az emberiséget, mert ez a nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom