Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-143
2 Az országgyűlés képviselőházának a hitelátruházási jog alkotmányos ellenőrzésére, a törvényhozás a szabatosságában >>zigorúbib 1897. évi XX. te. 15. §-án alapuló gyakorlat helyébe azt az újabb gyakorlatot léptette, hogy a kormánynak általánosságban adott felhatalmazást a költségvetési törvényben arra, hogy (minisztertanácsban a'pénzügyminiszter előzetes >zzáj árulása mellett állapíthassa, meg a hitelátruházási eseteket. Ez a gyakorlat az 1924/25. évi költségvetéssel kezdődött és az 19,31/32. évi költségvetéssel fejeződött be. Azóta a törvényhozás azt a legújabb gyakorlatot követi, hogy egyrészt a költségvetési törvényben felsorolja mindazokat az eseteket, amelyekben a kormánynak hitelátruházási jogot engedélyez, másrészt azonban ennek az elvileg engedélyezett jognak gyakorlását függővé teszi a minisztertanács határozatától, amelyre pedig megint csak a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulása alapján van mód. Ez a módszer tehát, amelyet az előző évek nyomán a mostani költségvetési törvény is követ, egyesíti mind a két rendszernek előnyeit és alkotmánybiztosíték tekintetében megfelelőnek mondható. A törvényjavaslatnak 6. §-a szabályozza a hitelátvitel kérdését, még pedig iáz előző évek gyakorlatának megfelelően olyan imódon, hogy a beruházások tekintetében sem engedi meg a költségvetési éven túl való felhasználást. A gyakorlat tehát ebben a tekintetben is a szigorúbb álláspont felé hajlik, mert az 1915. évi XXII. tcikk, amely először tilalmazott bizonyos hitelátviteleket, e tilalom: alól a beruházási kiadásokat rnég kivette. A 7.. 4 a törvény életbeléptetésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, így bővebb magyarázatra nem szorul. Jelentenem kell még a t. Háznak, hogy ' a kormány ezúttal is csatolta a törvényjavaslathoz az előző költségvetési törvényjavaslat benyújtása óta történt, vagy azóta megkezdett állami ingatlan-elidegenítések jegyzékét. A kimutatás olyan részletességgel sorolja fel ezeket az ingatlanokat, aimely részletezés azok elbírálását lehetővé teszi. Ennek a kimutatásnak évről-évre való beterjesztésére 1880-ban kötelezte a kormányt a képviselőház határozata s azóta ennek a kötelezettségének a mindenkori kormányok eleget is tettek. Az 1929/30. évi költségvetési törvény óta a kormány ezt ia jelentését a törvényjavaslat indokolásához csatolja s ezzel visszatért a háborúelőtti'gyakorlathoz azzal az eltéréssel, hogy^ miután az ingatlan-elidegenítések nem' csupán a földmívelésügyi tárcát érdekelhetik, ezért nem a földművelésügyi tárca költségvetésének Indokolásálhoz csatolja, mint előzőleg, hanem a költségvetési törvény indokolásához. T. Képviselőház! Ezzel be is fejeztem a költségvetési törvényjavaslat ismertetését, amelyet tárgyilagosan iparkodtam előadni és azzal a gondos lelkiismeretességgel, amellyel a költségvetési jognak teljes érvényesítése érdekében szerény nézetem szerint a t. Ház valamennyi tagja, pártállásra való tekintet nélkül tartozik. Miután azonban kétségtelenül megállapítható, hogy az 1936/37. évi költségvetési törvényjavaslat csupán azokat a költségvetési és felhatalmazási rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a költségvetésnek természetes folyományai és annak végrehajtását teszik lehetővé, miután továbbá a törvényjavaslat mindenben megfelel az e tekintetben kialakult alkotmányjogi gyakorlatnak és a törvényes rendelkezéseknek, tisz1U3. ülése 1936 június 8-án, hétfőn. telettel kérem a Házat, hogy azt általánosságban és részleteiben is elfogadni szíveskedjék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik Ernszt Sándor képviselő úr. Ernszt Sándor: T, Képviselőház! Kendkívüli dolog, hogy az ember felszólaljon akkor, amidőn a miniszterenlök úr betegsége miatt távol van, én azonban részint azért, mert hoszszabb ideig nem volt alkalmaim, felszólalni, részint azért, mert előreláthatólag ismét nem lesz hosszabb ideig alkalom itt. felszólalni, felhasználom ezt az alkalmat, hogy a jelenlegi állapotokra .néhány megjegyzést tegyek. T. Kép viselőiház! Mindenekelőtt én is rá akarok térni és egy pillantást akarok vetni a jelenlegi gazdasági helyzetre. A pénzügyminiszter úr a költségvetés tárgyalása alkalmával rendkívül* kedvező képet nyújtott a helyzetről és bizonyos optimizmusnak kellett tulajdonítanom, amit mind a pénzügyi, mind a gazdasági helyzetre vonatkozóan mondott volt. Ha végignézem a jelenlegi helyzetet, valóban némi javulást lehet látni a földkerekség legtöbb államában. Oka ennek az, hogy semminő válság nem szokott a végtelenségig tartani és mindenféle válságban sok kifogyás szokott jelentkezni, amely később feltétlenül rászorítja a nefmzeteket, hogy pótolják a kifogyásokat és kimerüléseket, s ennek következtében némileg javul a gazdasági helyzet. Azonkívül azt is lehet látni, hogy az ujabb időkben politikai téren történt dolgok, nevezetesen a háborúk, részint amelyek Ázsiában folynak, részint amely Afrikában folyt, a termelésre kedvezően hatottak, a borús felek rá voltak utalva az európai termelésre és ennek következtében az európai, termelésben emiatt is némi javulás mutatkozott. Ezen kívül a termés viszony ok a mv*H. esztendői; er roppant kedvezőtlenek lévén, ennek „kövei h /. tében a termésárak ebben az' esztendőben""ifémileg emelkedőben voltak, ami természetes folyománya a rossz termésnek. Azt is láthatjuk viszont, (hogy a mi gazdasági összeköti s tisztán gazdasági szempontból nem te] tökéletes értékűek. Például az olasz, nw~ met összeköttetés elég intenzív, de nem teljes értékű. Azonkívü a produkció, amely Magyarországon folyik, különösen az ipari produkció, olcsóbb, 'mint másutt. Ennek oka az, hog> ipari produkció, különösen a nagyipari produkció nagy mértékben védve van Magyarországon és olcsóbb munkaerőkkel dolgozik, mint amilyenekkel másutt dolgoznak. így azután természetesen előnyben részesül a többi államok produkciójával szemben. Amikor azt látjuk, hogy bizonyos tekintetben mi mégis előnyösebb helyzetben vagyunk, akkor ezeket az okokat analizálnunk^ kell és látni fogjuk, hogy ez a b nem egészen biztató és a helyzetnek még D árnyoldalai is vannakHa pedig magát a kormánytevékenységet nézem, így a gazdaadósságok iszanálásának kérdését, a hitbizományi törvényt és a telepítési törvényjavaslatot, akkor én ezekben a kérdéseikben a kormánynak teljesen igazat adok. Tökéletesen elismerem és appreciálom, hogy a kormány helyesen cselekszik, amidőn nagy kérdésekhez' .nyúl. G^alk egy dolog van, amely iram különös benyomást tesz, tudniillik én azt látom, -hogy ezek az mieiatívák, amelyekkel a. kormány jött, egy kissé félénkek, nem képviselnek és nem. mutatnak teljes, organikus és tökél ete-s képet. Amikor arról beszélek, hogy valamiképpen javult Ma-