Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-145
112 Az országgyűlés képviselőházának miniszter urat ném tudom mindenért felelőssé tenni, csak azért, amit közvetlenül maga intéz. Minden tárcának megvan a maga gazdája, nem tudom ellenőrizni és megállapítani, hogy ki miért felelős, nagy általánosságban azonban azt mondhatom, hogy igenis minden miniszternek feladata és kötelessége a legteljesebb mértékben ellenőrizni ezt a gazdálkodást és ezt a sáfárkodást. Azért mondom, hogy az alapszerü kezeié; seknek nincs semmi értelme, nincs semmi célja, mert lehetetlenné teszi az ellenőrzést, már pedig bennünket, törvényhozókat, igenis abba a helyzetbe kell hozni, hogy minden egyes krajcárnak, amit az állam kiad, utána tudjunk nézni és el tudjunk számolni éppen úgy, mint a költségvetésben. Méltóztassanak megnézni a költségvetést. Abban a legapróbb tételek is benne vannak, egészen jelentéktelen, egészen minociózus kérdések szerepelnek. Itt van a zárszámadásban — amint erre előttem szólott mélyen t. képviselőtársam rámutatott — 20 imillió pengő a mezőgazdasági termények értékesítésére szolgáló alapnál. Engedelmet kérek, nekem ezt a tételt fel kell bontanom, meg kell néznem, hogy mire adták ki ezt a 20 milliót, mennyi ebből a személyi kiadás, mennyi ebből kiküldetési költség, napidíj és mennyi a dologi kiadás. (Rassay Károly: Mennyi az alkalmi szövetkezeti támogatás!) Így nem lehet eligazodni. (Horváth Ferenc: A német expor tőr pontosan tudja, hogy valamely cikk után kapott például 24%-os támogatást!) Méltóztassanak csak végigmenni ezeken a tételeken. Itt vannak például a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap bevételi tételei, amelyek szintén nem ismeretesek a képviselőház előtt. Itt van a textilgyárak által értékesített áruk ellenértékéből és a gyárak hozzájárulásából: 3,965.000 pengő bevétel. A textiláruk forgalmiadóváltságának emeléséből származó bevétel 14,879.000 pengő. A kartelilletékből származó bevétel 1,563.000 pengő, a társulati adó alá eső vállalatok külön hozzájárulása 4,794.000 pengő. Ez mind a városi lakosság súlyos megterheltetését jelenti, mert a textilárak felemelése, a gyarmatáruk és fűszerek forgalmiadóyáltságának emeléséből származó bevétel, az élesztő fogyasztási adójának emeléséből származó bevétel mind azt jelenti, hogy a városi polgárságnak kell keservesen megfizetni azt a bevételt, amely az államnak ilyen módon bejön. A gazdaadósságok rendezésével kapcsolat; ban három alap létesült: kamathozzájárulási alap, tőketörlesztési alap és teherrendezési alap. Méltóztassanak most megnézni ennek a teherrendezési alapnak a kiadási tételét — majdnem egymillió ez. A következő kiadásokat látom itt: a helyi bizottságok tagjainak tiszteletdíja és egyéb kültségek 303.119 pengő, továbbá a 14.000/1933. M. E. számú rendelet végrehajtása következtében szükséges átmeneti hitelműveletek lebonyolításával, az egyességi eljárások előmozdításával és a rendelet végrehajtásával felmerülő költségek 600.000 pengő. Ez összesen 903.000 pengő. Lehet, hogy ezek mind olyan kiadások, amelyeket szó nélkül elfogad; nék, azonban ebből a jelentésből nem derül ki és nem világosodik meg az, hogy tényleg mire mit adtak ki. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Kun Béla: Csupa homály!) Én tehát jogosan kérhetem azt, pártállásomra való tekintet nélkül, hogy méltóztassék a pénzügyminiszter úr és a magyar államháztartás érdekében intézkedni az iránt, hogy mi ilyen kifogásokat ne tehessünk, mert az államháztartás vitelében Ü5. ülése 1936 június lö-én, szerdán. igenis be kell állania annak az állapotnak, hogy a költségvetés tartalmazzon minden bevételt és minden kiadást és csak rendkívüli, vis major esetekben legyen túlkiadás vagy előirányzat nélküli kiadás; az alapok pedig egyenesen beolvasztandók a költségvetésbe, (Helyeslés balfelöl.) hogy minden törvényhozónak módja és alkalma legyen a bevételi és kiadási egyenleget összehasonlítani. így nincs is alkalmunk összehasonlítani, bár ezek az alapok a költségvetésben - elő vannak irányozva; sőt nem is mindegyik van előirányzva, mert például a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap jövő évi költségvetését szorgos kutatásaim ellönére sem találtam sehol. A vagyonváltság-alap költségvetését megtaláltam — többek között — ebből sem látok azonban tisztán, mert egészen más a költségvetés, mint amit a zárszámadás mutat. Az ugyanis, amit Esterházy gróf mélyen t. képviselőtársam kiásott a zárszámadásból, a költségvetésben egyáltalában nem szerepel. Ezeknek a dolgoknak a természete tehát olyan, hogy ebből tisztán nem láthatunk, én pedig szeretnék tisztán látni és azért nem fogadom el ezt a jelentest. (Elénk helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik 1! Szeder János jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Faöinyi Tihamér penzügymmüszter: T. Képviselőház! Köszönetet mondva az előadó úrnak tartalmas előadásáért és a tárgyilagos felszólalásokért, méltóztassék megengedni, hogy röviden válaszoljak az észrevételekre. Esterházy, Móric gróf úr helyesen emelte ki, hogy örvendetes szokássá vált az, hogy a zárszámadásokat nem évek múltával, hanem a költségvetéssel egyidejűleg terjesztjük be, ami által módot adunk arra, hogy idejekorán éspedig olyan időpontban, amikor az események még nem haladták túl az illető zárszámadási tételeket, produktív kritika legyen gyakorolható a beterjesztett zárszámadások felett. Esterházy Móric gróf úr helyeselte a helyszíni ellenőrzésnek az állami számvevőszék által bevezetett új rendszerét, amelyet én is helyesnek és továbbfejlesztendőnek tartok. Teljesen egyetértek a felszólalókkal abban, — amit különben egyik költségvetési beszédemben is hangsúlyoztam — hogy a zárszámadások összetétele meglehetősen szövevénye,s, nehezen áttekinthető és egyszerűsítésre kell törekednünk. Bizonyos egyszerűsítéseket már eszközöltünk, de azt hiszem, hogy talán az állami számviteli törvény novelláris módosításával (Helyeslés.) kell megadnunk a lehetőséget arra, hogy a számadások még áttekinthetőbbek és könnyebben kezelhetők legyenek. Azt hiszem ugyanis, pártkülönbség nélkül mindnyájan egyetértünk abban, hogy a zárszámadási felülvizsgálati jog helyes és beható gyakorlása alkotmánybiztosíték jellegé veil bír (Ügy van! Ügy van!) és nincs kisebb fontossága, mint a budget jognak, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) mert hiszen ez a kettő korrespondál egymással. Minden olyan törekvést tehát, amely ennek a jognak gyakorlását előmozdítja, a kormány szimpátiájával találkozik és ennek a törekvésnek előmozdítását készséggel megígérhetem. De egy különbségtételre van szükség. Vannak dolgok, amelyek a budgetben foglalnak he-