Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-144

?0 Az országgyűlés képviselőházának totta a költség-vetést 20 millió pengővel anélkül, hogy egyetlenegy alkalmazottat el kellett vona bocsátani e anélkül, 'hogy egyetlenegy közmunkával kevesebbet kellett volna csinálni. Bocsánatot kérek ezért a közbevetésért, csak azért emlékeztettem erre az igen t. túloldalt, hogy rámutassak arra, hogy igenis az autonómia maga is akar takarékoskodni, maga is akar javítani a főváros ügyvezetésén, de éppen ezt a rettenetes módját a szanálásnak nem helyeselte és valószínűleg ez volt az oka annak, hogy egyetlenegy városi párt vezetője, még a Nemzeti Egység Pártjának vezetői sem voltak hajlandók a belügyminiszter úr előtt ezért a felelősséget vállalni. A belügyminiszter úr azt remélte, hogy a fővárosnál 11 millió pengőt

r fog megtakaríthatni a kiadott intézkedések által. Ezzel szemben azon szerény véleményemnek vagyok bátor kifejezést adni, hogy az egész tényleges megtakarítás sem fogja elérni ezt az összeget, sőt talán csak ennek a felét, ellenben a rendeletek által okozott erkölcsi és an'yagi károk sokszorosan nagyobb károsodást fognak a város háztartásában előidézni. A múltkoriban a belügyi tárca költségvetésének tárgyalása során, sajnos, csak néhány perc állott rendelkezésemre ahhoz, hogy adatokkal próbáljam meg igazolni ezt a véleményemet. Akkoriban bátor voltam rámutatni arra, hogy egy fővárosi nagyüzem vezérigazgatója számára a belügyminiszter úr által elrendelt szanálási rendelet — tehát az elektromosművek, a gázművek és a vízművek vezérigazgatói számára — maximálisan 1000, illetőleg 1200 pengő havi fizetést állapít meg, ennyit érhetnek el. (Rátz Kálmán: Ezt csak helyeselni lehet!) Akkor voltam bátor arra hivatkozni, hogy kérdezze meg a belügyminiszter úr az ő kollegáját, jaz iparügyi miniszter urat, vájjon elképzelhető-e az, hogy 1000 pengő havi fizetésért egy nagyüzem részére kapnak megfelelő, O'davaló, alkalmas, szakképzett embert. (Petainek József: Tizennégyezer pengő évi pótlékátalánya van!) A belügyminiszter úr akkor azt mondotta, hogy nem szabad ilyen adatokká] félrevezetni a közvéleményt. Tisztelettel vagyok bátor a belügyminiszter úr által aláírt rendeletet, amelyért ő vállalta a felelősséget itt a Házban, letenni a Ház asztalára» amelynek egyik mellékletéből kiderül, iho^y az üzemi tisztviselők csoportja részére 11 fizetési osztály van és az I. fizetési osztályban a havi fizetés 1200 pengő, a II. fizetési osztályban 1000 pengő és ide tartoznak az elektroimosművek, a gázművek és a vízművek vezérigazgatói. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Vannak jutalékok is!) Bocsánatot kérek, a jutalékok és az egyéb járandóságok más elbírálás alá esnek. Különben már (akkoriban hangsúlyoztam, hogy ez a státus nem vonatkozik a mostani vezérigazgatókra, — de jutalékra senkinek nincs joga. (Petainek József: De^ megvan! — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: A szerződés szerint!) Ez lehet a főváros ajándéka, de a főváros nem kötelezhető arra, hogy olyan szerződést adjon, amelyben ez ibenne legyen. (Dinnyés Lajos: Ez a szanálás! — Petainek József: Az 5000 pengőt megkeresik!) Ugyanakkor rá akartam mutatni arra, hogy mennyire feleslegesnek tartom a Bszkrt.-nál a tarifák emelését, hangsúlyozva azt, hogy a Bszkrt. tulajdonképpeni deficitje egy évben 800.000 pengő. Akkor a belügyminiszter úr meglehetősen haragosan — ha szabad ezt a szót használom — és élesen közbeszólt, mondván: 14-4. ülése 1936 június 9-én, kedden. hogy havonként 300.000 pengőt tesz ki a tulajdonképpeni deficit. Nem volt módomban adataimat, mivel beszédidőm lejárt, akkor itt előterjeszteni, a belügyminiszter úr azonban megígérte, hogy ő másnapi beszéde során állítását adatokkal fogja igazolni. Méltóztassanak megengedni, hogy ugyancsak a szanálási rendeletből elmondjam és bebizonyítsam, hogy kinek volt igaza kettőnk közül. Azt állítottam, hogy a Bszkrt. tulajdonképpeni deficitje 800.000 P, ezzel szemben a belügyminiszter úr havonkénti 300.000, tehát évi 3'5 millió pengő deficitet állapított meg. Nézzük meg, miből tevődik össze a Bszkrt. deficitje, melyet a szanálási rendelet ki akar küszöbölni. A Bszkrt. deficitje összetevődik először is a nyugdíjjárulék százalékának felemeléséből, ami 1,200.000 pengőt tesz ki. Nem akarok ennél a tételnél hosszasabban időzni, azonban meg kell állapítanom, hogy a Bszkrt.nál, illetve különösen a Hév.-nél fiatal tisztviselőket nyugdíjaztak — 45 ilyen fiatal tisztviselőt nyugdíjaztak, köztük sok főtisztvíselöt — és emiatt emelkedtek a nyugdíj terhek, emiatt van szükség arra, hogy a többi tisztviselő magasabb összeget fizessen be a nyugdíjalapba. Ez a tétel mindenesetre nem a Bszkrt. előirányzott deficitjénél szerepel, hanem, amint mondom, a Hév.-nél. A deficit összetevődik továbbá az újítási tartalékalap megfelelőbb javadalmazásából, ami 3 millió pengőt tesz ki, továbbá elő van irányozva 5 évi újítási és beruházási program végrehajtására 2,600.000 pengő és végül a jelenleg végrehajtott beruházásoknak eddig figyelembe nem vett tőketörlesztési részlete, 148.000 pengő. Ehhez járul — mondja a szanálási javaslat — a költségvetésben eredetileg előirányzott 800.000 pengős hiány. Ez Összesen kitesz pontosan 8 millió pengőt. Amiint tehát méltóztatnak látni, a Bszkrt tulajdonképpeni üzemi deficitje 800.000 pengő, ehhez jön 1,200-000 pengő hiány a nyugdíjalapnál és 6 millió pengő, ami a tulajdonképpeni beruházásokhoz szükségelt összeg. Igaz, hogy a Bszkrt.-nál mindenre azt mondják, hogy beruházás, pedig a még el nem végzett beruházásokat sehol a világon nem lehet deficitnek feltüntetni és sehol a világon nem ^opportunus dolog azt táskapénzekből, vagy a napi bevételekből fedezni (Rátz Kálmán: Valahonnan kell fçdezni!) A Bszkrt. az újítási alapot 3 millió pengőre emelte fel, amire azonban semmi szükség nincsen. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: A nyugdíjalap sem volt elég:!) Azt ki is kapcsoltam. (Zaj. — Elnök csenget.) Méltóztatnak tehát látni, hogy itt van egy. a jövőben felmerülő 8 millió pengős hiány, amely azonban — ismételten mondom — nem deficit, mert még ki nemi adták és nem is üzemi hiány. Ezt a 8 millió pengős hiányt a szanálási rendelet részben belső takarékossági intézkedések segíts égével akarja pótolni, s ezért az adótérítés (megszüntetésével megtakarít 320.000 pengőt, 300.000 pengővel csökkenti az illetményeket, a 300 pengőn felüli havi jövedelmet élvező alkalmazottak személyi pótlékát 93.700 pengővel csökkenti, a kalauzok és kocsi vezetők táppénzét 195.000 pengővel csökkenti. Ezenkívül vannak még különböző megtakarítások. A tisztviselő-alkalmazottaknál 60.000 pengőt, a kalauzoknál és koesivezetőknél 291.000 pengőt takarítanak meg, a vállalati nyugdíjalapok külön javadalmazásánál 661.000 pengőt,