Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-142
Az országgyűlés képviselőházának 14 ben és hónapokban szereztünk. (Br. Vay Miklós: Szolnok!) Ezek a tapasztalatok arra késztették a kormányt, hogy kérlelhetetlenül üldözze azokat a visszaéléseket, .amelyeknek áldozatául esett az adózó közönség: verejtékesen keresett adófillére. (Ügy van! jobbfelöl.) nagyon igaza volt Eckhardt Tibornak, amikor azt mondotta» hogy intézményes megelőzésre van szükség és az ő szavát kapom fel, amikor azt mondom, hogy ilyen intézményes megelőzés az, ha a törvény statuálni fogja, hogy egy szakértő, elfogulatlan és független, a városi képviselőtestületektől teljesen független fórum foglalkozzék a zárószámadásokkal, amelyeket a városok készítenek. {Helyeslés a baloldalon.) Ezzel azután meg lehet előzni és észre lehet venni azokat a hibákat, amelyeket magukról megfeledkezett tisztviselők az ország szégyenére elkövettek. Annál is inkább szükség van erre, mert a mai büntetőtörvénykönyvben nincsen elég súlyos büntetés, amellyel ezeket sújtani lehetne. . , , Reformra szorul a Közigazgatási Bíróság is. (Farkas István: Pláne, amikor a törvénytéten választásokat megsemmisíti!) Nem szabad egy ilyen nagy és köztiszteletben álló intézményt —« vétünk a tekintélytisztelet ellen — a támadások és dicséretek pergőtüze fényénél megvilágítani, (Farkas István: Az igaz, de a kormány kezdte, a kormánylapok kezdték ezt!) ennéli a fénynél látni és mindenben politikumot keresni. Elég annyit mondanom, hogy félszabados már az a törvény is, amely ezt az intézményt életbelépitette, azonkívül 68 jogforrás terjesztette ki a. hatáskörét. Azt mondotta ennek a bíróságnak egyik kiváló bírája, Bíró Balázs, hogy nem lehet a pénzügyi és a közigazgatási igazságot delizsánszon szállítani. Én tovább megyek: különösen nem léhát; olyan delizsánszon szállítani, amely hátrafelé megy, merít hiszen a hátralékok száma 39 bíró mellett a kis Magyarországon ma már 41.000 és eddig évről-évre csak növekedett. 1914-ben Nagymagyarországon még csak 14.000 hátralék volt, de azi is már csökkenő szám; volt az előző évekkel szemben. Ezek a számok mindennél többet mondanak. Reformra szorul ez a bíróság, de természetesen toldás-f/oldással nem leheffc segíteni; nem lehet azt mondani, hogy egyesbírói eljárás útján fogjuk aiz. ügyeket szétosztani és az eljárást gyorsítani. Nem lehet ai tanácstagok f számát csökkenteni^ illetve lehet, de nem értünk el vele gyökeres eredményt. Nem lehet a tanácsok kisebbítésével, nem lehelt a tanácsok szaporításával sem az ügyek elintézését siettetni. Itt csak arra a gyökeres megoldásra lehet gondolni, hogy végre hozzunk 'áldozatot arra,, hogy azi alsófokú közigazgatási bíróságokat megteremtsük, leheltőleg táblai székhelyeken. Hallottam azt is, hogy 10O pengőn aluli ügyeket egyáltalában ki kell venni a közigazgatási bíróság hatásköréből és meg kell a dolgot hagyini úgy, amint azelőtt volt, rá kell bízni a közigazgatási hatóságokra» Bocsánatot kérek, ezi nem lehet olyan irányzat, amely ebbe az atmoszférába való. Az a. kormány, amely a néppel törődik, amely igazán a nép kormánya,! nem lehet, hogyaz ügyek 40% át kivegye a közigazgatási bíróság hatásköréből. Ismétlem tehát, az az, egy megoldás lehetséges, hogy az alsófokú közigazgatáísi bíróiságokat végre felállítjuk, Annáik a szegény embernek olyan sok az a csekély összeg, mint amilyen sok a gazdagnak az a nagy összeg, amellyel a közigazgatási bíróság elé megy. '. ülése 1986 június 6-án, szombaton. 551 T. Képviselőház! Itt a. személyi kiadások összege 14.000 pengft emelkedést mutat feli Ezt az indokolja, hogy a kezelőszemélyzetet szaporítani kellett, tekintettel airra az öt új bírói állásra, amelyet a múlt évi költségvetésben rendszeresítettünk. A dblogi kiadásoknál 30-200 pengő emelkedés mutatkozik, amely több tételre ostzlik Igen lényeges tétel a hivatali helyiség hiányának pótléka. Az új házban a bevétel 15.800 pengő, mivel a, közigazgatási bíróság a saját házában van és ez- a hevét el onnan származik, hogy az üzlethelyiségek és lakások után bért kap. A miniszterelnökség tárcája a statisztikai hivatalt és a Vitézi Rendet is magáiban foglalja. Itt az idő rövidségére tekintettel csak a Vitézli rend főszéktartóságáról kívánok valamivel részletesebben megemlékezni. Ennek egész költségvetési volumen je 70.800 pengő, tehát 500 pengővel kevesebb, mint a múlt évben. Ez az 500 pengő is személyi járandóságokra esik. Fizetést kizárólag csak a széktartó, egy-két kezelőtiszt és altiszt kap, a többi vitéz, aki itt működik, teljesen díjtalanul látja el hivatali kötelességét. Itt van a kezemben egy kimutatás a vitézi telkekről s ezt ismertetni aka,rom a mélyen t. Képviselőházzal. (Halljuk! Halljuk!) Telekkel ellátott tiszt van 419, telekkel ellátott legénységi állománybeli egyén pedig 3421. Az összes vitézi telkek területe 63.506 katasztrális hold. Saját alapítású tiszti telek van 53 darab, saját alapítású legénységi telek pedig 30 darab. Ingyenes tiszti telek van 108 darab, ingyenes legénységi telek pedig 731. Az Ofb. által juttatott tiszti telek van 286, az Ofb. 'által juttatott legénységi telek pedig 2716. A legnagyobb saját alapítású tiszti telek József főhercegé, 992 katasztrális hold, 1379 öl. Az Ofb. által juttatott legnagyobb területű telek 257 katasztrális hold és a legnagyobb saját alapítású vitézi telek 15 katasztrális hold. A legnagyobb adományozott legénységi telek 31 katasztrális hold, 581 négyszögöl. Ezek a telkes vitézek — különösen azok, akik megváltásos földből kaptak — nyomorognak, (Kun Béla: Ez az! Ml van a, terheikkeU Elég szégyen, hogy még ma is ilyen állapot van!) amit tovább tűrni nem lehet. Szemben a régi 'birtokosokkal, ezeknek felszereléséről is kellett gondoskodniuk, sok pénzbe került a felszerelés is, a földért még használati díjat is kellett fizetni. Hiába van a fŐszéktartóság, ezen nem tud kellőképpen segíteni, (Kun Béla: Hol a pénzügyminiszter?) pedig minden atyai gondját kiterjeszti ezeknek a vitézeknek sorsára. Azonkívül a pénzügyminiszter úr az 1928. évi XLI. te. keretében igyekezett segíteni, ahogy tudott, ezeknek a vitézeknek a sorsán. En a gazdavédelemnél többet kérek a vitézek részére, (Kun Béla: Helyes!) mert hiszen a kormányzó úr teremtette ezt a rendet azért, hogy oltára- legyen a nemzeti erényeknek. Es ahogy a hősi halottak meghaltak a hazáért, hogy halálukkal példát mutassanak, éppen úgy ezek a vitézek kell, hogy vitézi értékükkel, r nemzeti erényeikkel, hazafiasságiukkal, vallásosságukkal példát mutassanak arra: hogyan kell élni és dolgozni a hazáért. (Kun Béla: Es telkeiken nyomorognak! Tessék változtatni rajta! — Propper Sándor: A rokkantaknak is tessék többet kérni! — Kun Béla: Ugyanaz az álláspontunk! — Br. Vay Miklós: Eltévesztette a házszámot!) 76*