Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-142

Az országgyűlés képviselőházának 14 ben és hónapokban szereztünk. (Br. Vay Miklós: Szolnok!) Ezek a tapasztalatok arra késztették a kormányt, hogy kérlelhetetlenül üldözze azokat a visszaéléseket, .amelyeknek áldozatául esett az adózó közönség: verejtéke­sen keresett adófillére. (Ügy van! jobbfelöl.) nagyon igaza volt Eckhardt Tibornak, amikor azt mondotta» hogy intézményes megelőzésre van szükség és az ő szavát kapom fel, amikor azt mondom, hogy ilyen intézményes megelő­zés az, ha a törvény statuálni fogja, hogy egy szakértő, elfogulatlan és független, a városi képviselőtestületektől teljesen független fórum foglalkozzék a zárószámadásokkal, amelyeket a városok készítenek. {Helyeslés a baloldalon.) Ezzel azután meg lehet előzni és észre lehet venni azokat a hibákat, amelyeket magukról megfeledkezett tisztviselők az ország szégye­nére elkövettek. Annál is inkább szükség van erre, mert a mai büntetőtörvénykönyvben nin­csen elég súlyos büntetés, amellyel ezeket súj­tani lehetne. . , , Reformra szorul a Közigazgatási Bíróság is. (Farkas István: Pláne, amikor a törvény­téten választásokat megsemmisíti!) Nem sza­bad egy ilyen nagy és köztiszteletben álló in­tézményt —« vétünk a tekintélytisztelet ellen — a támadások és dicséretek pergőtüze fényénél megvilágítani, (Farkas István: Az igaz, de a kormány kezdte, a kormánylapok kezdték ezt!) ennéli a fénynél látni és mindenben politiku­mot keresni. Elég annyit mondanom, hogy fél­szabados már az a törvény is, amely ezt az intézményt életbelépitette, azonkívül 68 jogfor­rás terjesztette ki a. hatáskörét. Azt mondotta ennek a bíróságnak egyik kiváló bírája, Bíró Balázs, hogy nem lehet a pénzügyi és a köz­igazgatási igazságot delizsánszon szállítani. Én tovább megyek: különösen nem léhát; olyan delizsánszon szállítani, amely hátrafelé megy, merít hiszen a hátralékok száma 39 bíró mel­lett a kis Magyarországon ma már 41.000 és eddig évről-évre csak növekedett. 1914-ben Nagymagyarországon még csak 14.000 hátra­lék volt, de azi is már csökkenő szám; volt az előző évekkel szemben. Ezek a számok min­dennél többet mondanak. Reformra szorul ez a bíróság, de természetesen toldás-f/oldással nem leheffc segíteni; nem lehet azt mondani, hogy egyesbírói eljárás útján fogjuk aiz. ügye­ket szétosztani és az eljárást gyorsítani. Nem lehet ai tanácstagok f számát csökkenteni^ illetve lehet, de nem értünk el vele gyökeres eredményt. Nem lehet a tanácsok kisebbítésé­vel, nem lehelt a tanácsok szaporításával sem az ügyek elintézését siettetni. Itt csak arra a gyökeres megoldásra lehet gondolni, hogy végre hozzunk 'áldozatot arra,, hogy azi alsó­fokú közigazgatási bíróságokat megteremt­sük, leheltőleg táblai székhelyeken. Hallottam azt is, hogy 10O pengőn aluli ügyeket egyál­talában ki kell venni a közigazgatási bíróság hatásköréből és meg kell a dolgot hagyini úgy, amint azelőtt volt, rá kell bízni a közigazga­tási hatóságokra» Bocsánatot kérek, ezi nem lehet olyan irányzat, amely ebbe az atmoszfé­rába való. Az a. kormány, amely a néppel tö­rődik, amely igazán a nép kormánya,! nem lehet, hogyaz ügyek 40% át kivegye a közigaz­gatási bíróság hatásköréből. Ismétlem tehát, az az, egy megoldás lehetséges, hogy az alsó­fokú közigazgatáísi bíróiságokat végre felállít­juk, Annáik a szegény embernek olyan sok az a csekély összeg, mint amilyen sok a gazdag­nak az a nagy összeg, amellyel a közigazga­tási bíróság elé megy. '. ülése 1986 június 6-án, szombaton. 551 T. Képviselőház! Itt a. személyi kiadások összege 14.000 pengft emelkedést mutat feli Ezt az indokolja, hogy a kezelőszemélyzetet szapo­rítani kellett, tekintettel airra az öt új bírói állásra, amelyet a múlt évi költségvetésben rendszeresítettünk. A dblogi kiadásoknál 30-200 pengő emel­kedés mutatkozik, amely több tételre ostzlik Igen lényeges tétel a hivatali helyiség hiányá­nak pótléka. Az új házban a bevétel 15.800 pengő, mivel a, közigazgatási bíróság a saját házában van és ez- a hevét el onnan származik, hogy az üzlethelyiségek és lakások után bért kap. A miniszterelnökség tárcája a statisztikai hivatalt és a Vitézi Rendet is magáiban fog­lalja. Itt az idő rövidségére tekintettel csak a Vitézli rend főszéktartóságáról kívánok vala­mivel részletesebben megemlékezni. Ennek egész költségvetési volumen je 70.800 pengő, tehát 500 pengővel kevesebb, mint a múlt év­ben. Ez az 500 pengő is személyi járandósá­gokra esik. Fizetést kizárólag csak a széktartó, egy-két kezelőtiszt és altiszt kap, a többi vitéz, aki itt működik, teljesen díjtalanul látja el hi­vatali kötelességét. Itt van a kezemben egy kimutatás a vitézi telkekről s ezt ismertetni aka,rom a mélyen t. Képviselőházzal. (Halljuk! Halljuk!) Telekkel ellátott tiszt van 419, telekkel ellátott legény­ségi állománybeli egyén pedig 3421. Az összes vitézi telkek területe 63.506 katasztrális hold. Saját alapítású tiszti telek van 53 darab, saját alapítású legénységi telek pedig 30 darab. In­gyenes tiszti telek van 108 darab, ingyenes le­génységi telek pedig 731. Az Ofb. által jutta­tott tiszti telek van 286, az Ofb. 'által juttatott legénységi telek pedig 2716. A legnagyobb sa­ját alapítású tiszti telek József főhercegé, 992 katasztrális hold, 1379 öl. Az Ofb. által jutta­tott legnagyobb területű telek 257 katasztrális hold és a legnagyobb saját alapítású vitézi te­lek 15 katasztrális hold. A legnagyobb adomá­nyozott legénységi telek 31 katasztrális hold, 581 négyszögöl. Ezek a telkes vitézek — különö­sen azok, akik megváltásos földből kaptak — nyomorognak, (Kun Béla: Ez az! Ml van a, ter­heikkeU Elég szégyen, hogy még ma is ilyen állapot van!) amit tovább tűrni nem lehet. Szemben a régi 'birtokosokkal, ezeknek felsze­reléséről is kellett gondoskodniuk, sok pénzbe került a felszerelés is, a földért még haszná­lati díjat is kellett fizetni. Hiába van a fŐszék­tartóság, ezen nem tud kellőképpen segíteni, (Kun Béla: Hol a pénzügyminiszter?) pedig minden atyai gondját kiterjeszti ezeknek a vi­tézeknek sorsára. Azonkívül a pénzügyminiszter úr az 1928. évi XLI. te. keretében igyekezett segíteni, ahogy tudott, ezeknek a vitézeknek a sorsán. En a gazdavédelemnél többet kérek a vitézek részére, (Kun Béla: Helyes!) mert hiszen a kormányzó úr teremtette ezt a rendet azért, hogy oltára- legyen a nemzeti erényeknek. Es ahogy a hősi halottak meghaltak a hazáért, hogy halálukkal példát mutassanak, éppen úgy ezek a vitézek kell, hogy vitézi értékük­kel, r nemzeti erényeikkel, hazafiasságiukkal, vallásosságukkal példát mutassanak arra: ho­gyan kell élni és dolgozni a hazáért. (Kun Béla: Es telkeiken nyomorognak! Tessék vál­toztatni rajta! — Propper Sándor: A rokkan­taknak is tessék többet kérni! — Kun Béla: Ugyanaz az álláspontunk! — Br. Vay Miklós: Eltévesztette a házszámot!) 76*

Next

/
Oldalképek
Tartalom