Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-142

o50 Az országgyűlés képviselőházának 14 teli többlettel szemben mindössze 1600 pengő, ami azt bizonyítja, hogy éppen ennél a tárcá­nál különösen a nemzeti takarékosság parancs­szava volt az irányadó a kormányra nézve. Nem az összegszerűség dönt itt, hanem azok­nak az intézményeknek a fontossága, amelye­ket ez a költségvetés felölel. Különösen fontos az a körülmény, hogy ezeknek az intézmények­nek majdnem mindegyikét a kimunkálás alatt lévő különböző közjogi reformok érinteni fog­ják. A kormányzóság személyi járandósága a multévi 115.510 pengővel szemben most 118.248 pengő, tehát a többlet mindössze 2738 pengő. Két nagyon érdemes, régi tisztviselő részére nagyobb fizetési osztályt irányoztunk elő. A méltányosság parancsolta ezt és az a körül­mény, hogy ennél a tárcánál, ennél az intéz­ménynél a fluktuáció csekély, úgyhogy előlép­tetések útján nagyon nehéz volna honorálni a kiváló érdemeket, hiszen egészen bizonytalan, mikor érkezik el az előléptetés ideje. Kislétszámú hivatalnoki karral mintasze­rűen működik a kormányzóság, 24 óránál to­vább ott az ügyek nem pihennek, és nem egy minisztérium van, amelynél több ügyosztály­számmal rendelkezik a kormányzóság. (Kun Béla: Példát vehetnek tőle a minisztériumok.) Példát vehet tőle mindenki, mert hiszen az ad­minisztráció mintaszerűségét egy olyan kiváló férfiúnak köszönheti, — t. barátom közbeszólá­válaszolok —- aki a mi nagy uralkodónk­nak, I. Ferenc Józsefnek, első szárnysegéde volt (Éljenzés.), Magyarország kormányzója, és akinek segítőtársa ebben a nagy munkában a kabinetiroda kifejlesztésében és megszerve­zésében a kabinetiroda főnöke, Vértessy Sán­dor. (Éljenzés.) Olyan kiváló ez az intézmény, hogy külföldről jönnek ezt tanulmányozni. Legutóbb például a lengyel miniszterelnök tette tanulmány tárgyává, hogy utánozza, min­tául vigye haza a maga országába ennek az in­tézménynek szervezetét. Nagy súllyal esik latba 1 az a körülmény is, hogy nemcsak a méltányosság szelleme, ha­nem — ismétlem — a takarékosság szelleme is uralkodik ezen az intézményen. Mert amíg ná­lunk mindössze 118.248 pengő az az ösz­szeg, amely személyi járandóságokra megy, addig az egyik hozzánk hasonló kis országban, Ausztriában a hasonló intézmény ötször ilyen költséggel, Csehország hasonló intézménye pe­dig tízszer ennyi összeggel dolgozik. T. Képviselőiház! A tárca egyik címe a fő-udvarnagyi bíróság. (Farkas István: Azt meg is lehetne már szüntetni!) Erről a múlt év­ben beszéltem, a múlt évben emlékeztem meg részletesebben éppen egyik szocialista képvi­selőtársunk szavaira reflektálva, — Györki képviselő úr szólott akkor közbe — és részle­tesen kifejtettem, hogy mi a hivatása ennek a főudvarnagyi bíróságnak. Ez most nem az én feladatom, én csak arra mutatok reá, hogy itt mindössze 11.280 pengő kiadási többlet van előirányozva, (Farkas István: Ez is felesle­ges!) a betöldenő elnöki állásra. En azt hi­szem, t. képviselőtársam nem barátja annak, hogy ne honoráljuk a valódi, becsületes mun­kát. (Farkas István: Na de ott van a rendes bíróság, miért iákkor egy olyan külön bíró­ság 1 ?) Ha a kormány arra határozza el magát, hogy kinevezésre olyasvalakit terjeszt elő, aki a rendes híróság tagja, — aimi a lehető­ségek közé tartozik — és aki ugyan abban, vagy hasonló fizetési osztályban van, akkor a 2. ülése 1936 június 6-án, szombaton. költségvetés általános összege szempontjá­ból ez semmi többletet nem jelent. Amikor kérem, hogy ezt tudomásulvennü méltóztas­sék, folytatom beszédemet. T. Képviselőház! Keformkorszakot élünk, reformkormányunk van, (Farkas István: Csak reformunk nincs!) reformgondolatokkal fog­lalkozik az. egész magyar nemzet, mert ettől várja újjászületését. (Kun Béla: De még ké­sik!) Társadalmi rendek, osztályok és nemze­dékeik vállvetve dolgoznák ezeíken a reform­gondolatokon, hogy ezeket, anient intézménye­ket és alkotásokat megvalósítsák. (Farkas István: Szeretnénk már látni!) Minden kis tárcát érinteni fog ez a reform, így magát a kormányzóságot is, a kormányzói jogkör ki­terjesztésével és az ezzel összefüggésben levő egyéb közjogi reformokkal. Az, országgyűlést i& érinteni fogja ez, hiszen előttünk áll a fel­sőház reformja és előttünk áll a titkos vá­lasztói jog általánosítása, (Kun Béla: Mikor?) az összes kerületekben. (Felkiáltások bálfelől: Mikor?) A legközelebbi jövőben. (Kun Béla: Mikor?) Mííhelyt Klebelsberg iskolapolitiká­jának és annak a nagy népnevelési munkának hatása,, amelyet a társadalmi rendek, osztá­lyok^ és politikai pártok is akarnak, (Farkas István: Ez megint 50 esztendő!) az egyház áll az élén ennek a társadalom- és nemzet­nevelő munkának — kellőképpen mutatkozik, nagyon természetes,, hogy a lehető legrövidebb időn belül rá fogunk erre térni, (Kun Béla: Szép, de nagyon ímessze terminus! — Bu­chinger Manó: Ez egészen új dolog!) mert hiszen nincsen nézeteltérés az egész képvi­selőházban, abban a tekintetben, ihogy a vidéki kerületi választók, (Farkas István: Elodáz­zák megint 50 évre!—Buchinger Manó: A nap­szenzációja!) éppúgy bírják mindnyájunk bi­zalmát, és éppúgy megérdemlik, hogy titko­san válasszanak . . . (Kun Béla: Helyes, de már ma, megérdemlik!) En jelenidőben be­szélek. (Zaj a bal- és szélsobaîodalon) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ne méltóztassék az előadó úrral vitába szállani. Hegedűs Kálmán] előadó: Itt a többkiadás mindössze 13.300 pengő, ami természetbeni la­kásoknak bérlakásokká való átváltoztatásából származik, 4800 pengő a nem rendszeres illet­mények összege, mert ideiglenes munkaerőket kell akalmaznunk az eddig tapasztaltak alapján. A személyig járandóságok csökkenése 5900 pengőben nyilánul meg, nevezetesen a képvi­selőházi őrségnéil a legénység között kisebb rendfokozatúak vannak alkalmazva. A Legfőbb Állami Számszék költségelő­irányzata csaknem változatlan. 10.000 pengővel emelkedett a, dologi kiadás tatarozás és egyéb jogcímen, ugyanennyivel csökkent a személyi kiadások összege. T. Képviselőház! Elérkeztünk ehhez az in­tézményhez, amely ugyancsak reformra szo­rul, hiszen csak egy adattal szolgálok a t. Képviselőháznak: 1870-ből való a Legfőbb Ál­lami Számvevőszéket létesítő törvény, 1880-ból a második vonatkozó törvény. Ilyen hosszú idő után változtak a viszonyok; nagyon természe­tes, hogy új törvényre van szükség, a Legfőbb Állami Számvevőszék hatáskörét ki kell ter­jeszteni az autonómia jogainak teljes megóvá­sával, a legfőbb hatóságok felügyeleti és in­tézkedési jogának teljesen érintetlenül hagyása mellett a városokra azok után a szomorú ta­pasztalatok után, amelyeket a legutóbbi hetek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom