Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-141

544 Az országgyűlés képviselőházának közlekedésnek messze kiható fontosságú kérdéséről kívánok beszélni. A Párizs-környéki légi határozni ány ok azzal indokolták a légi haderő eltiltását a legyőzött államokkal szemben, hogy a légihaderő megteremtése a legyőzött államoknál megakadályozná azt az általános lefegyverzést, amelyet a győzők önmagukon szintén végrehajtani kívánnak. Megállapítom, hogy az általános lefegyverzésből nem lett semmi, illetőleg lett belőle valami: a Párizs-környéki békék indokolásának egyik legnagyobb hazugsága, mert jól tudjuk, hogy általános lefegyverzés helyett ma a világ ötszörte nagyobb mértékben fegyverkezük, mint a háború előtt és amikor ez így van, akkor én jogosan és erkölcsösen mondhatom azt, hogy mi magunk is csinálhatnánk légi fegyverkezést? csinálhatnánk különösen akikor, inaikor azt látjuk, hogy Németország Anglia támogatásával már régóta fittyéthány a Párizs-környéki (békeszerződéseknek, amikor azt látjuk, hogy Ausztria minden különösebb következmény nélkül jelenti be a haderő fejlődését jelentő általános védkötelezettségre való áttérést, Törökország pedig a Dardanellák megerősítésére készül. De tovább megyek. Itt vannak 'a cmá kedvelt szomszédaink, amelyek hozzánk képest hatalmas légi haderőkkel rendelkeznek s azok között különösen Csehországban bolsevista pénzen épülnek azok az új repülőterek, amelyek komoly fenyegetést jelentenek ránk nézve, s amelyek kapcsán komolyan mondhatom azt, hogy nyakunkba hozták a bolsevizmust, azt a bolsevizmust, amelyről a most lelépett francia miniszterelnök, Sarraut 10 évvel ezelőtt még azt mondta: mindnyájan véssük szívünkbe azt, hogy az igazi ellenség a bolsevizmus. Az a francia miniszterelnök imondotta ezt, aki a legszorosabb kapcsolatot hozta létre a szovjettal és a bolsevizmussal Franciaország és a szovjet között, ök megtehették ezt, ők elfeledkezhettek volt miniszterelnöküknek erről az igazságáról, mi azonban, ennek az ideológiának nemrég olyan cudarul megtaposott alanyai, nem feledkezhetünk ímeg arról, hogy a bolsevista pénzen létesült új cseh repülőterekkel kapcsolatban nyakunkra hozták a bolsevizmust- (Ügy van!) Ismétlem tehát, jogilag és erkölcsileg teljesen indokolt volna, hogy mi is áttérjünk a^ repülésre és fittyethányjunk a békeszerződésekre és megteremtsük a légifegykerkezést. En azonban, tisztelt Ház, bármennyire indokoltnak tartom is ezt, mégis azt mondom: ha kissé túlzott is — mert szerintem túlzott — a jó fiú szerepe játszásának az a mértéke, amelyet mi tanúsítunk kifelé, minden érdem, minden jutalom és elismerés nélkül, mégis őszinte .megnyugvással vagyok kormányzatunk bölcsessége iránt, amely a maga szélesvonalú meglátásai alapján elsősorban hivatott tixl cl» hogy külpolitikai kérdéseket is jelentő dolgokban mindannyiunk számára irányadó tényező legyen. Kérdem azonban, tisztelt Ház, hogy ha nem is csinálhatunk légihaderőt, ha azt nem is építhetjük ki, méglsi mi akadályoz meg bennünket abban, hogy megvalósítsuk a magyar légiforgalmat, hogy sportrepülést csináljunk,^ hogy a vitorlázó repülésnek tegyünk szolgálatot, hogy a repülőgép-modellezésen keresztül megvalósítsuk azt a polgári aviatikát, amely nélkül katonai aviatika el nem képzelhető, amely nélkül minden katonai aviatika csak üvegházi' lhl* ülése 1936 június 5-én, pénteken. növény marad, azt a polgári aviatikát, íamelyre múlhatatlanul szükségünk van ma, amikor a technika. forradalmi korában élünk, amikor a repülés és a légi közlekedés nemcsak nemzetvédelmi szempontból fontos, mint nemzetvédelmi eszköz, hanem mint forgalmi eszköz is múlhatatlanul szükséges és mindnagyobb jelentőségre tesz szert? T. Ház! A légi közlekedés és a magyar légiforgalom megteremtésének érdekében vannak olyan dolgok, amelyeket mai kötöttségünk mellett is megtehetnénk, ha nem mindig nagyvonalú megoldások után szaladnánk. Itt van a repülőgép-modellezés, amelyet a középiskolák V. osztályától kezdve igenis, tanítani lehetne, nem elaprózott órákon, hanem külön órákon, olyan tanerőkkel, iakik megelőzőleg központi kiképzésben részesültek. Valamennyáen tudjuk, hogy a mélyen tisztelt kultuszminiszter úr csak a.napokban jött vissza Németországból, ahol a magyar-német kulturkapcsolatok kimélyítésén fáradozott. Egyszerű nyelven szólva, a kulturkapcsolatoknak ez a kimélyítése azt jelenti, hogy a kultúrát kicseréljük, de szerintem nemcsak a kultúrát, hanem a kultúra eszközeit és módszereit is és amikor ott ia mélyen tisztelt kultuszminiszter urat, mint a magyar állam képviselőjét, de bizonyára mint tudományunk egyik kiválóságát is olyan nagy ünneplésben részesítették és amikor a kulturkapcsolatok fejlesztését és a kültureszközök kicserélését tárgyalta ott, nem tudom, tudomást szerzett-e arról a vaskos könyvről, amely a német iskolákban meg van honosítva, arról a vaskos könyvről, amelyben a repülőgép-modellezést tanítják! A repülőgép-modellezésben jártas ifjúságot a VII. osztálytól kezdve a vitorlázó repülésben kellene kiképzeni, abban a vitorlázó repülősportban, amelynek jelentőségét Németországban fedezték fel, amelynek terén Németországban és már az egész világon óriási eredményeket értek el és amely vitorlázó repülősportról annak egyik leghíresebb, nemcsak európai, hanem világhírű tekintélye, Georgi professzor állapította meg azt, hogy a vitorlázó repülés, a motornélküli -repülés, gyermekiskolája a motorrepülésnek. A vitorlázó repülőkből kell a főiskolába felkerültek közül kiválogatni, különösen a mű-, egyetem gépészmérnöki szakán, azokat, akiket azután a sportrepülésbe belekapcsolunk ^és a sportrepülés apostolaivá és munkásaivá teszünk. Etekintetben meg kell emlékeznem a műegyetemi sportrepülő egyesületről, amely 1921 óta nagyszerű eredményeket ért el, amely nemcsak repülőgépeket szerkesztett, tervezett és épített szép számban, de a sporteredmények terén is kiváló teljesítményeket mutatott fel. Ez az alapépítmény. A sportrepülés, a vitorlázó repülés, a modellezés az, amely nélkül légi forgalmat nem tudunk megvalósítani. Nagyon jól tudom, hogy erre történtek itt kísérletek, ezek a kísérletek azonban szerintem nem voltak megfelelők. Nem voltak megfelelők azért, mert hiába létesítettük azokat az aeroklubokat Pécsett, Szombathelyen, Székesfehérváron, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon, ha a gépek nem voltak megfelelők. Nemcsak hogy nem volt meg a gazdasági szükséglet a rövid távolságok miatt, de nem volt meg az a lelki szükséglet sem, amely nélkül Magyarországon légi forgalmat és légiközlekedést megvalósítani nem lehet, Ehelyett