Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-141
Az országgyűlés képviselőházának Hl. ülése 1936 június 5-én, pénteken. 545 okosabb lett volna légi taxiállomásokat létesíteni, — esetleg ezeken a helyeken, amelyeket említettem — olyan állomásokat, amelyeken rendelkezésre állanak repülőgépek azok részére, akik igénybe akarják venni és hogy igénybevehessék, minden nagyobb község és város határában meg kellene építeni, ha nem is a repülőtereket, legalább a leszállóhelyeket. Ha ez megtörtént volna, nem fordult volna elő az, ami Hültl professzorral történt meg, hogy Triesztbe hívták a magyar orvostudomány nagyobb dicsőségére és amikor ilyen repülőgépet akart igénybevenni, ilyen repülőgép rendelkezésére nem állott. Akkor elkövetkeznék az, hogy kiépüljenek a mi. belföldi légiforgalmi vonalaink és kiépüljenek azok a külföldi légiforgalmi vonalak, amelyekről a mélyen t. kereskedelmi miniszter úr említést tett, amelyek azonban nincsenek meg, mert megállapíthatom, hogy nincsenek meg. Ha megnézi az ember a nemzetközi légiforgalmi térképeket, akkor azt f látja, hogy Budapest egy zsákutca, amelyből Bécs felől jövet idevezet az út, de innen csak Belgrádba van még kimenet, tovább Uincs. Nincs vonalunk Krakó felé, holott már csak a magyar-lengyel barátság miatt is meg kellene csinálni, az olaszbarátság ellenére sincs Budapest és Fiúmé között légi forgalmunk, tehát, mint mondottam, Budapest ebből a szempontból zsákutcát jelent. T. Ház! A kereskedelem- és közlekedésügyi tárca második alcíme alatt vannak felvéve azok a kiadások, amelyek közel 2'8 millió pengővel többet jelentenek, mint a megelőző évben. Ezek a kiadások azt mutatják, hogy a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr a légi közlekedés rendkívüli fontosságát átlátja és megérti. Nekem ez maga elegendő volna, hogy bizalommal fogadjam el a kereskedelemés közlekedésügyi tárca költségvetését, de lannál inkább bizalommal teszem ezt, mert módomban volt a mélyen tisztelt miniszter úrral néhány megbeszélést folytatni, amelyekből azt látom, hogy őbenne a magyar repülésügy végre tettekben t megnyilvánuló hivatott képviselőt nyert. Ezért a tárca költségvetését örömmel elfogadom. (Éljenzés és helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Rakovszky Tibor jegyző: Balogh István! Elnök: Balogh István képviselő urat illeti a szó. ifj. Balogh István: T. Ház! Nagyon sajnálom, hogy a miniszter urat ismét nem üdvözölhetem itt és nem interpellálhatom itt a Ház színe előtt. Bár elhallgathatnám a miniszter úrnak azt a kitételt, " amellyel az a bizonyos »másik képviselőt« vádolta bizonyos könynyelmű interpelláció miatt, én most ideállok és kijelentve, hogy én vagyok az a bizonyos másik képviselő, szeretném igazolni hogy nem könnyelműen, — és az ő beállítása szerintimeggondolatlanul és rossz értesülés szerint interpelláltam, mert szinte a kíméletlenségig, neveket felemlítve igazoltam' azokat a gondolatokat és állításokat, amelyeket idehoztam annakidején a burgonya-szindikátus és egyéb -külkereskedelmi ferdeségek ügyében. Amint r kívánja a miniszter úr, nagyon szívesen állok rendelkezésére ugyanazokkal az adatokkal, de amint akkor sem volt itt, hogy jelenlétében mondhattam volna el az interpellációt, úgy most sincs itt ö így nagyon sajnálom, hogy újra nem tudom magam előtte igazolni. Tovább megyek. Külkereskedelmi vonatkozásiban itt igen sok hozsannát zengtek a magyar királyi postának és az államvasútnak. En iá reális bírálat alapján csupán azokra a hiányosságokra akarok kitérni, amelyek tényleg fennállanak. Egyetlenegy képviselőtársam sem tért ki, illetőleg elfelejtett kitérni arra, hogy vannak az Alföldön olyan tanyák, amelyek érdekében a magyar királyi posta a füle botját sem mozgatja, hogy kikézbesítsen egy levelet. Méltóztassanak elgondolni, hoigy ha valakinek akármilyen fontos levelet, akár express ajánlott levelet küldenek is, — Debrecen csak elég nagy város — mégis ha ez a levél la tanyára szól, az elsőfokú közigazgatási hatóságnál teszik le azt a levelet s ott várja be a gazdáját, vagy ha az nem jön, azt az időt, amikor megérik a papírkosárra. A vasút állatszállítási tarifái minden kedvezunény dacára nagyon súlyosak. A Mateosz. autófuvarozási részvénytársaság ügyvitele, bármilyen nagy elismeréssel is nyilatkozott felőle a t. miniszter úr, kedvezőtlen, az ellenőrzése pedig hiányos, mert egy egyszerű kis vasúti fékező őrzi ellen a sorompónál azt, hogy vájjon a Mateosz. kocsija hosszú távolságokra csakugyan azokat az árukat viszi-e, amelyek vitelét neki a szerződés megengedi. Tudvalévő, hogy bizonyos árucikkeket nem fuvarozhat ez a teherautó-vállalat, az áruk faj súlyára és kicsi térfogatára való tekintettel, mégis gyakran szállítja ezeket az árukat, úgyhogy ezzel sokszor elvonja a szállítást a Máv. elől. T. Ház! A hazai kereskedelemi és közgazdaság egy bizonyos sérelmet szenved azáltal, hogy a külkereskedelmi hivatal részéről a kivitellel kapcsolatban olyan kellemetlen állapotok adódnak elő, mint amilyeneket legutóbbi interpellációmban szóvá tettem. A gabona határidőspiac nagyon helyes a gazdák szempontjából, főleg azoknak a gazdáknak a szempontjából, akik el vannak adósodva és akik: olyan súlyos anyagi helyzetben vannak, hogy amikor elvetették azt a búzát, máris szeretnék azt eladni és az árát rögtön fel is venni, mert a közterheket, az adót, a rezsit és egyebeket nem tudják imibői fedezni. Sokat emlegetik ebben a Házban egyes képviselőtársaim műutaink kiválóságát, mégis rá kell mutatnom arra, hogy a bitumen-utak még ma is igen nagy összegeket visznek ki az országból, holott vannak hazai termelésű igen tiváló dolgaink, f amelyeket nagyszerűen tudnánk az utak építésére felhasználni és értékesíteni. T. Ház! foglalkoznom kell a kartelek kérdésével is. A karteleknek szinte egy vonalon való mozgása arra a megállapításra kell, hogy vezesse az embert, hogy a kartelek egykézrendszerként nehezednek rá a magyar gazdasági életre s így sajtolják ki azt a szerencsétlen gazdatársadalmat és azt a termelőréteget, amelyre rá vannak szabadítva apró kis 54 millió pengőért. Köztudomású az, hogy cukor-, gyapjú-, szövet-, vas-, zsák- és ponyvakartel működik, azonkívül a tej, a vaj, a tojás mind kartelizálva van. Mindez nagyon súlyosan, nagyon kellemetlenül nehezedik a közgazdasági életre. Nem akarok hosszasabban foglalkozni ia szövetkezetekkel, mint a Hangyával, csak megemlítem, hogy a közgazdasági életre nehezedik az, hogy ezek" horribilis fizetéseket utalni^ ki vezető embereiknek. En, minthogy bizalmatlansággal viseltetem 74»