Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-141

Az országgyűlés képviselőházának 141. ülése 1936 június 5-én, pénteken. 537 (Rupert Rezső: Egységesíteni kellene az út­építést!) Úthálózatunk modernizálásával kapcsolat­ban felmerült a vita .során az az óhaj is, hogy miután az 1890. évi úttörvény elavult, csináljunk helyette újat. Foglalkozom ezzel a problémával, de meglehetősen óvatosan keze­lem a kérdést, mert ennek olyan részei van­nak, amelyek igen messze vezetnek és a gaz­dasági politikán kívül eső területekre is ki­ágaznak. Mindenesetre sürgősen megoldandó problémának tartom egyrészt az új utak épí­tése kérdésének rendezését, másrészt pedig — és itt egy szintén kontroverz kérdésre térek rá — a szekérverseny rendezését. Az. útvonalak be­építése ellen provideálunk egy olyan rendelke­zéssel, amelyet az iparügyi minisztériumban készülő új építési törvényjavaslat foglal ma­gában, amely annak idején iá t. Ház elé fog kerülni, a szekérverseny szabályozása tekinte­tében pedig egy rendelettervezetet készítettünk. Nem arról van szó, hogy megakadályozzuk a gazdaközönséget abban, hogy fuvarozhasson, hanem a szabályozás célja az, hogy a hivatá­sos szekérfuvarozást szervesen beállítsuk az or­szág közlekedési rendjébe, ami úgy az egyéb fuvarozási eszközökkel támasztott verseny, mint az utak fenntartása szempontjából, nézetem szerint nélkülözhetetlen és abszolút fontos probléma. A hídépítésekről szeretnék még szólni. A Bor ár os-téri Horthy Miklós Dunahíd és a Mar­githíd átépítési munkái tervszerűen folynak­Igen magasnívójú mérnöki munka folyik itt, amelyre az. egész világ szakkörei felfigyeltek. A bajai és az algyői vasúti hidak a folyó költ­ségvetési évben közúti pályával láttattak el és ezáltal kevés összeggel megvalósult az évek óta sürgetett határmenti transzverzális vonal, amely a Dunántúlt a Tiszántúllal összeköti. Úthálózatunk tervszerű fejlesztésével és modernizálásával karöltve a gépjárműközieke* dés is erőteljes fejlődést mutat hazánkban. Az üzemben levő autók száma az autóadó leszállí­tása óta két év alatt 20.000-ről 25.000-re emelke­dett és a további elterjedésnek természetesen minden könnyítést meg kell adni. A nemzetközi autóforgalom fejlesztését nagy mértékben elősegíti nálunk az, hogy a London—sztambuli transzkontinentális útnak magyarországi szakaszát teljesen kiépíthetjük, s így elsőknek émtettük ki ennek az útnak egy nemzeti szakaszát. Hasonló célt fog szolgálni a Székesfehérvár—rábafüzesi útnak megépítése is, amely, mint említettem, a Packstrasse-n ke­resztül Felső-Olaszországot köti össze kitűnő autóúttal Budapesttel. A közhasznú gépjárműforgalom, amelyet a személyszállítás terén a Máv. autóbuszüzeme, a teherszállítás tekintetében pedig az úgyneve­zett Mateosz. lát el. állandóan gyarapszik. Itt az 1930 : XVI. te. lefektette azokat az alapelve­ket, amelyek az autófuvarozásnak és a vasút­nak együttműködését biztosítják. Gondoskodá­somnak az a tárgya, hogy ezeknek a lefektetett alapelveknek fejlődését előmozdítsam és azon igyekszem hogy ezek az elvek a gyakorlatban minél tökéletesebben érvényesüljenek. Az auto­mobilizmus fejlesztése érdekében az állami gépjárművezető-tanfolyamnak új szervezetet adtam és az orszásros automobil kísérleti inté­zet kiépítését és modernizálását vettem tervbe. A hajózás kérdésére áttérve, legfontosabb teendőnek tekinteni a Magyar Folyam- és Ten­gerhajózási Részvénytársaság szanálásának be­fejezését, amely szanálás most már évek óta tart. Örömmel állapítom meg, hogy a társa­ság pénzügyi egyensúlya a közelmúltban tett, még teendő és folyamatban levő intézkedések­kel most már a legközelebbi jövőre biztosított­nak látszik. Ahhoz, hogy ez a pénzügyi egyen­súly a Mftr.-inéi fenn is maradjon, nem elég az állam, hozzájárulása, itt magának a válla­latnak és. a vállalat hitelezőinek is bizonyos áldozatokat kell hozniok. A Mftr. adminisztrá­ciójában keresztülvitt mélyreható változások és a bevételek fokozására tett intézkedések ered­ményeképpen kilátás van arra, hogy a válla­lat mérlege ezekkel az intézkedésekkel körül­belül egymillió pengővel megjavul. A válla­lat hitelezőivel folytatott hosszabb tárgyalá­sok eredményeképpen szintén kilátás van arra, hogy ők hiteleik kamatának magasságát 5%­ról 3%-ra ;fogják csökkenteni, ami egyévi 230.000 pengős megtakarítást jelent. Törekvé­sem azonban nemcsak arra irányul, hogy a társulatot pénzügyileg talpraállítsam, hanem arra is, hogy technikailag fejlesszem és a modern víziközlekedés igényeinek megfelelő állapotba hozzam. Ugyanis csak ezáltal válik lehetségessé az, hogy a Mftr.-t a dunai hajó­zásban az őt megillető és a magyar érdeknek megfelelő pozícióba hozzuk. E célból a techni­kai rekonstrukción kívül revízió alá vettem a Mftr.-nék a dunai pool-lal kötött szerződését. Nem indokolható semmivel az, hogy míg a pool összforgalmából 48% esik a magyarországi forgalomra, addig a Mftr. részesedési aránya a poolban viszont csak 28% legyen. Ennek az arányszámnak .megváltoztatásához szükséges és elkerülhetetlen a Mftr. hajóparkjának mo­dernizálása, amire ugyancsak a pénzügymi­niszter úr által benyújtott beruházási törvény­javaslatban egymillió pengő van előirányozva. 1934-ben a »Budapest« hajóval megindított Duna-tengeri forgalom kedvező eredményei arra indították a kereskedelmi kormányt, hogy az elmúlt gazdasági évben két újabb ilyen folyam-tenger járó hajó beállításával e forga­lom lebonyolításába önálló Duna-tengerjáró részvénytársaságot alapítson. Ez a vállalat a forgalmat önállóan és saját számlájára viszi, az adminisztráció© költségek csökkentése ér­dekében azonban az ügyvitel tekintetében a dunai forgalom lebonyolítása céljából együtt­működik a Mftr.-rel. A harmadik hajónak, a Szegednek, a folyó év április havában történt vízrébocsátásával lehetővé vált az, hogy a le­vantei kikötők felé irányuló forgalomban két­hetenkint menetrendszerű járatokat indítsunk, ami új piacok szerzését is jelenti a magyar gazdasági élet számára. A vállalat prosperi­tása biztosítottnak látszik n mult ta nászt;! Tatpi alapján és r évi tiszta jövedelme 80.000—100.000 pengővel vétetett fel a költségvetési előirány­zatba. A hajózásig forgalmat nagymértékben tá­mogatja a vámmentes kikötő, amelynek for­galma annyira emelkedett, hogy teljesítőképes­ségének határára érkezett el és így kénytele­nek voltunk újabb raktárak építéséről gondos­kodni. E raktárépületek költségeinek második részleteként 300.000 pengő szerepel a költség­vetésben. Tárgyalásokat indítottunk ezenfelül a fő­város vezetőségével abból a célból, hogy a fő­város tulajdonát képező ferencvárosi helyi ki­kötőt is kapcsolatba hozzuk a csepeli állami vámmentes kikötővel és.azt állami kezelésbe 73*

Next

/
Oldalképek
Tartalom