Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-141
Az országgyűlés képviselőházának 141. ülése 1936 június 5-én, pénteken. 537 (Rupert Rezső: Egységesíteni kellene az útépítést!) Úthálózatunk modernizálásával kapcsolatban felmerült a vita .során az az óhaj is, hogy miután az 1890. évi úttörvény elavult, csináljunk helyette újat. Foglalkozom ezzel a problémával, de meglehetősen óvatosan kezelem a kérdést, mert ennek olyan részei vannak, amelyek igen messze vezetnek és a gazdasági politikán kívül eső területekre is kiágaznak. Mindenesetre sürgősen megoldandó problémának tartom egyrészt az új utak építése kérdésének rendezését, másrészt pedig — és itt egy szintén kontroverz kérdésre térek rá — a szekérverseny rendezését. Az. útvonalak beépítése ellen provideálunk egy olyan rendelkezéssel, amelyet az iparügyi minisztériumban készülő új építési törvényjavaslat foglal magában, amely annak idején iá t. Ház elé fog kerülni, a szekérverseny szabályozása tekintetében pedig egy rendelettervezetet készítettünk. Nem arról van szó, hogy megakadályozzuk a gazdaközönséget abban, hogy fuvarozhasson, hanem a szabályozás célja az, hogy a hivatásos szekérfuvarozást szervesen beállítsuk az ország közlekedési rendjébe, ami úgy az egyéb fuvarozási eszközökkel támasztott verseny, mint az utak fenntartása szempontjából, nézetem szerint nélkülözhetetlen és abszolút fontos probléma. A hídépítésekről szeretnék még szólni. A Bor ár os-téri Horthy Miklós Dunahíd és a Margithíd átépítési munkái tervszerűen folynakIgen magasnívójú mérnöki munka folyik itt, amelyre az. egész világ szakkörei felfigyeltek. A bajai és az algyői vasúti hidak a folyó költségvetési évben közúti pályával láttattak el és ezáltal kevés összeggel megvalósult az évek óta sürgetett határmenti transzverzális vonal, amely a Dunántúlt a Tiszántúllal összeköti. Úthálózatunk tervszerű fejlesztésével és modernizálásával karöltve a gépjárműközieke* dés is erőteljes fejlődést mutat hazánkban. Az üzemben levő autók száma az autóadó leszállítása óta két év alatt 20.000-ről 25.000-re emelkedett és a további elterjedésnek természetesen minden könnyítést meg kell adni. A nemzetközi autóforgalom fejlesztését nagy mértékben elősegíti nálunk az, hogy a London—sztambuli transzkontinentális útnak magyarországi szakaszát teljesen kiépíthetjük, s így elsőknek émtettük ki ennek az útnak egy nemzeti szakaszát. Hasonló célt fog szolgálni a Székesfehérvár—rábafüzesi útnak megépítése is, amely, mint említettem, a Packstrasse-n keresztül Felső-Olaszországot köti össze kitűnő autóúttal Budapesttel. A közhasznú gépjárműforgalom, amelyet a személyszállítás terén a Máv. autóbuszüzeme, a teherszállítás tekintetében pedig az úgynevezett Mateosz. lát el. állandóan gyarapszik. Itt az 1930 : XVI. te. lefektette azokat az alapelveket, amelyek az autófuvarozásnak és a vasútnak együttműködését biztosítják. Gondoskodásomnak az a tárgya, hogy ezeknek a lefektetett alapelveknek fejlődését előmozdítsam és azon igyekszem hogy ezek az elvek a gyakorlatban minél tökéletesebben érvényesüljenek. Az automobilizmus fejlesztése érdekében az állami gépjárművezető-tanfolyamnak új szervezetet adtam és az orszásros automobil kísérleti intézet kiépítését és modernizálását vettem tervbe. A hajózás kérdésére áttérve, legfontosabb teendőnek tekinteni a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság szanálásának befejezését, amely szanálás most már évek óta tart. Örömmel állapítom meg, hogy a társaság pénzügyi egyensúlya a közelmúltban tett, még teendő és folyamatban levő intézkedésekkel most már a legközelebbi jövőre biztosítottnak látszik. Ahhoz, hogy ez a pénzügyi egyensúly a Mftr.-inéi fenn is maradjon, nem elég az állam, hozzájárulása, itt magának a vállalatnak és. a vállalat hitelezőinek is bizonyos áldozatokat kell hozniok. A Mftr. adminisztrációjában keresztülvitt mélyreható változások és a bevételek fokozására tett intézkedések eredményeképpen kilátás van arra, hogy a vállalat mérlege ezekkel az intézkedésekkel körülbelül egymillió pengővel megjavul. A vállalat hitelezőivel folytatott hosszabb tárgyalások eredményeképpen szintén kilátás van arra, hogy ők hiteleik kamatának magasságát 5%ról 3%-ra ;fogják csökkenteni, ami egyévi 230.000 pengős megtakarítást jelent. Törekvésem azonban nemcsak arra irányul, hogy a társulatot pénzügyileg talpraállítsam, hanem arra is, hogy technikailag fejlesszem és a modern víziközlekedés igényeinek megfelelő állapotba hozzam. Ugyanis csak ezáltal válik lehetségessé az, hogy a Mftr.-t a dunai hajózásban az őt megillető és a magyar érdeknek megfelelő pozícióba hozzuk. E célból a technikai rekonstrukción kívül revízió alá vettem a Mftr.-nék a dunai pool-lal kötött szerződését. Nem indokolható semmivel az, hogy míg a pool összforgalmából 48% esik a magyarországi forgalomra, addig a Mftr. részesedési aránya a poolban viszont csak 28% legyen. Ennek az arányszámnak .megváltoztatásához szükséges és elkerülhetetlen a Mftr. hajóparkjának modernizálása, amire ugyancsak a pénzügyminiszter úr által benyújtott beruházási törvényjavaslatban egymillió pengő van előirányozva. 1934-ben a »Budapest« hajóval megindított Duna-tengeri forgalom kedvező eredményei arra indították a kereskedelmi kormányt, hogy az elmúlt gazdasági évben két újabb ilyen folyam-tenger járó hajó beállításával e forgalom lebonyolításába önálló Duna-tengerjáró részvénytársaságot alapítson. Ez a vállalat a forgalmat önállóan és saját számlájára viszi, az adminisztráció© költségek csökkentése érdekében azonban az ügyvitel tekintetében a dunai forgalom lebonyolítása céljából együttműködik a Mftr.-rel. A harmadik hajónak, a Szegednek, a folyó év április havában történt vízrébocsátásával lehetővé vált az, hogy a levantei kikötők felé irányuló forgalomban kéthetenkint menetrendszerű járatokat indítsunk, ami új piacok szerzését is jelenti a magyar gazdasági élet számára. A vállalat prosperitása biztosítottnak látszik n mult ta nászt;! Tatpi alapján és r évi tiszta jövedelme 80.000—100.000 pengővel vétetett fel a költségvetési előirányzatba. A hajózásig forgalmat nagymértékben támogatja a vámmentes kikötő, amelynek forgalma annyira emelkedett, hogy teljesítőképességének határára érkezett el és így kénytelenek voltunk újabb raktárak építéséről gondoskodni. E raktárépületek költségeinek második részleteként 300.000 pengő szerepel a költségvetésben. Tárgyalásokat indítottunk ezenfelül a főváros vezetőségével abból a célból, hogy a főváros tulajdonát képező ferencvárosi helyi kikötőt is kapcsolatba hozzuk a csepeli állami vámmentes kikötővel és.azt állami kezelésbe 73*