Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-141
538 Az országgyűlés képviselőházának vegyük át, ami által egyrészt tehermentesítenénk a csepeli kikötőt, másrészt pedig forigalmat juttatnánk az. eddig jórészt kihasználatlan ferencvárosi kikötőnek. A csepeli kikötő fejlesztésében igen fontos további lépést véltem tenni akkor, amikor elrendeltem a 'kikötő egy részének Valóságos »puntofranco«-vá való nyilvánítását. A budapesti vámmentes kikötő ugyanis fennállásának hét esztendeje óta csak nevében mint díszítő jelzőt hordta a vámmentes szót» mert tulajdonképpen nem volt egyéb, mint vámraktár. A|. kikötő igazi vámmentesítése a válság bekövetkeztével és a devizakorlátozások életbeléptetésével halasztódott el. A tranzitókereskedelem fejlesztése, vagy úgy mondhatnám, felélesztése érdekében szükségesnek láttam ennek a valóságos »puntofranco«-nak létesítését. A külföldiek érdeklődése, valamint a Duna-tengerjáró forgalom szintén aktuálissá tették ennek a puntofranCjO-nak kiépítését, tamely ebben a hónapban befejeződik és rövidesen át is fogják adni rendeltetésének. A légi forgalomnak, mint a legmodernebb közlekedési eszköznek fejlesztését igen fontos feladatnak tartom 1 . Jelentősége állandóan növekszik ,a nemzetközi forgalmi eszközök között és meggyőződésem az, hogy Budapestet célszerű megfelelő intézkedésekkel az európai transzkontinentális légi forgalomnak is úgy kelet-nyugati, mint észak-déli irányban egyik legfontosabb csomópontjává lehet kifejleszteni. (Helyeslés.) Ezt a célt szolgálja az új repülőtér megépítése, amely folyamatban van és a jövő évben elkészül. Egyelőre a magyar légifongalom azzal fejlődött, hogy két egészen új és modern típusú Jmrommotoros utasszállító gép állíttatott be a személyforgalomba és egy új vonallal, a budapest—zürichi-vel bővült, de remélem, hogy a jövőben még számottevőbb fejlődésről lesz módomban beszámolni. A (közlekedéssel szoros kapcsolatban áll és így tárcám hatáskörébe tartozik az idegen forgalom kérdése is. Az idegenforgalom fontosságát úgy gazdasági, mint nemzeti Szempontból felesleges hangsúlyoznom. Céltudatos és magasnívójú propagandánkkal elértük azt, hogy az érdeklődés mind nagyobb mértékben mutatkozik hazánk iránt és a hozzánk jövő idegenek száma állandóan növekszik. Az idegenforgalmi kérdések irányításának tehát ma már nem a toborzás fokozása a feladata, hanem a:?, hogy egyrészt az idejövő idegeneknek megfelelő elhelyezéséről gondoskodjunk, másrészt feltárjuk és idegenforgalmi szempontból megszervezzük azokat a (helyeket és tényezőket, amelyek az idegent nemcsali; idevonzzák, hanem hosszabb időre ide is kötik;, itt tartják és számára a Magyarországon való tartózkodást nemcsak kellemessé, hanem hasznossá is teszik, ami véleményem szerint a leghatékonyabb idegenforgalmi propaganda is egyúttal. (Helyeslés a jobboldalon.) Abból a célból, hogy az eddig szétszórtan és sokszor tervszerűtlenül folyó idegenforgalmi akciók központilag irány ittas s anak, a kormány megszervezte az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatalt, amely tárcám keretében működik. A Hivatal feladata az erők összefogása, a feleslegesen párhuzamos munka kiküszöbölése 'GS ci / idegenforgalom fejlődése elé tornyosuló akadályok elhárítása. A Hivatal felállítása létszámszapoerítással és költségtöbb lettel niem járt-és mozgékony szervezete bizto141. ülése 1936 június 5-én, pénteken. sítja azt, hogy feladatának bürokratikus nehézkességek nélkül tud megfelelni. A Hivatal átszervezte a külföldön működő idegenforgalmi képviseleteket, számos újat állított fel és a Hivatal közibejöttével létesített a magyar kormány hét különböző állammal idegenforgalmi megállapodásokat. A Hivatal vezetése alatt áll az idegenvezetői tanfolyam és a Hivatal szervezi külföldi propaganda-kiállításainkat is. Az idegenforgalom terén a legfontosabb akciónak tartom azt az intézkedést, amelynek révén az Oti. és Mabi. öregségi tartalékalapjaiból 2 5 millió pengőt tudunk kedvező feltételek mellett kölcsönképpen a vendéglátó ipar rendelkezésére bocsátani szállodák építése és- átalakítása céljából. Ez az összeg arányosan kerül szétosztásra a magyar vidékek különböző idegenforgiaimi gócpontjai között és nemcsak a szorosan vett idegenforgalomra, hanem a hazai nyaralási forgalomra is kiterjed a jelentősége. Ha kényelmes és modern szállókat tudunk a miagyar közönségnek a magyar vidéken, a nyaralás szempontjából abszolúte megfelelő helyeken nyújtani, akkor lassankint elérjük azt a célunkat, hogy a magyar közönség magyar fürdőhelyen nyaraljon és ne vigye ki pénzét külföldre. Az Idegenforgalmi Hivatal a vidéki városoknak is értékes támogatást nyújt ilyen idegenforgalmi kérdésekben és célszerű volna, ha azok minél, gyakrabban vennék igénybe az Idegenforgalmi Hivatal tanácsait és útmutatásait. Igen tisztelt Ház! Elértem fejtegetéseim végére. Beszámolóm folyamán nagy vonásokban vázolni igyekeztem azokat az irányelveket, amelyek engem tárcám ügyeinek ellátásában vezetnek és ezért nem* tértem ki egyes részletekre, amelyek a vita során elhangzottak. Ez azonban távolról sem r akarja azt jelenteni, mintha én nem akarnám megszívlelni 1 azt az igen sok és igen értékes tanácsot, szuggesztiót vagy óhajt, amelyek a vita során elhangzottak és amelyeket gondosan feljegyeztem magamnak. Amennyiben a t. Képviselőház többsége úgy véli, hogy az itt vázolt és előadott irányelvek helyesek, kérem, méltóztassék tárcám költségvetését elfogadni. (Hosszantartó helyeslés' és taps a jobboldalon és n középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Eakovszky Tibor jegyző: Huszovszky Lajos! Huszovszky Lajos: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A kereskedelemügyi és közlekedésügyi miniszter úrnak széles skálájú beszéde után felszólalásomban csak egy kérdéssel kívánok foglalkozni és pedig a községi utaknak és ezzel kapcsolatosan a közmunkaváltságnak a kérdésével. (Halljuk! Halljuk!) Ügy vélem, hogy három évtized óta nem volt a magyar parlamentben a kereskedelemügyi tárcának olyan vitája, amelyben ez a kérdés szőnyegre ne került volna. A kereskedelemügyi miniszter úr is foglalkozott ezzel a kérdéssel, mégis engedtessék meg nekem, hogy »ceterum censeo«-ként rámutassak azokra az okokra, amelyeknél fogva én ezt a problémát a mai Magyarország egyik legégetőbb gazdasági, kulturális, sőt merném mondani, közegészségügyi kérdésének is tekintem. (Felkiáltások a jobboldalon: Ügy is van!) T. Ház! A közutalkról és a vámokról szóló 1890:1. te. 1- §-a többek között a következőket mondja (olvassa): »A tisztán községi (közdűlő)
