Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-141

Az országgyűlés képviselöházómak IUI. ülése 1936 június 5-én, pénteken. 535 amelyeknek keretében 64 díjszabás van érvény­ben. Különös figyelemmel volt az államvasút a tranzitóforgalomra és annak megszerzése, illetve visszaszerzése érdekében tett intézkedé­seinek eredményeképpen a tavalyi évben a tranizltóforgalma 40% ^al emelkedett. A Máv. költségvetési adatainak elbírálásánál figye­lembe kell venni mindenekelőtt, hogy a kere­ken 48 millió pengőre becsülhető deficitből 25 millió pengő trianoni nyugdíjteher van és hogy a nem befolyásolható kiadások, tehát nyugdíj, betegségbiztosítás, adó, közterhek, tőke- és kamatszolgálat stb. az összes kiadá­sok 41 és %%-é.t teszik ki. Végeredményben az Államvasutak deficitjét a nem befolyásol­ható kiadások emelkedése okozza. Kitűnik ez abból is, hogy az 1936/37. évi előirányzat szerint az 1928/29. évhez képest a befolyásolható ki­adások ugyanannyival, kereken 34%-kai csök­kentek, mint amennyivel a bevételek csökke­nése várható, ami azt bizonyítja, hogy a bevé­telek és a befolyásolható kiadások között az egyensúly megvan. A hiba, ismétlem, a nem befolyásolható kiadások 41 és H%-nyi magas­sága, ami ellen a Magyar Államvasutak veze­tősége természetszerűleg semmit sem tud tenni. Ebben az évben a személyzeti létszám­apasztás eléri kitűzött célját és a fájdalmas kényszerből megalapított 27.550 főtiyi létszá­mot. A racionalizálás terén a létszámapasztás­ban tehát elértük a kitűzött célt, ezentúl a Máv.-nál létszámapasztás nem lesz és a meg­üresedésre kerülő állások új kinevezésekkel fognak betöltetni. Mindezek után, azt hiszem, megállapítható az, hogy indokolatlan az a kri­tika, amely a költségvetés általános vitája fo­lyamán hangzott el, s amely azt mondja, hogy a Máv. kereskedelmi vezetésében hiányossá­gok vannak. Ezt az állítást téves adatokkal, egy jelentéktelen esetből kifolyólag (Dhinyés Lajos: Gáspárdy?) akarta bizonyítani az illető képviselőtársam, akinek erre a felszólalásra csak ennyiben akarok válaszolni. (Fábián Béla: Ki volt az?) Annál indokolatlanabb ez a kritika, mert a Máv. nem áll egyedül deficit jével. Ez világjelenség és nálunk sokkal gaz­dagabb és gazdaságilag sokkal feji eltebb orszá­gokban ez a deficit még sokkal nagyobb. (Propper Sándor: Sovány vigasz!) A Máv. an­nak ellenére, hogy a békeidő alatt nem része­sült nagyobb beruházásban, a technikai fej­lődés terén is minden összehasonlítást kibír, sőt például szolgál igen sok külföldi vasútnak, hiszen csak az Árpád-típusú motorkocsikat em­lítem, amelyeket nagy mennyiségben vesz át most Argentína és Egyiptom vasútja. Ami pedig az üzembiztonságot illeti, azt a mostoha viszonyok ellenére is versenyen felül állónak kell minősítenem. Mindezek alapján megállapítom, hogy a Máv. helyesen vezetett ép szervezet, amelyre csak büszkék lehetünk. (Gallasz Ágost Rudolf: Rossz menetrendet csinál!) A baloldal részéről többször szóvátétetett a Máv. munkások helyzete. Ezekkel a kritikák­kal szemben újból hangsúlyozni kívánom, hogy a Máv. működését ezen a téren sem érheti gáncs. Az Államvasutak műhelyi szolgálatánál alkalmazottak bére nagyjában a nagyipar által fizetett bérekhez simul, sőt az ipari munkások mai 87 filléres órabérátlaga mellett túlhaladja a magánipar 81 filléres átlagát. A többi szol­gálati ágaknál, különösen a pályamunkásoknál — mint mondottam — a helyi viszonyok mérv­adók, de akármennyi legyen is a bér, ennek a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VIII. kérdésnek megítélésénél tekintetbe kell venni azokat a szociális gondoskodásszerű és egyéb kedvezményeket, amelyeket a Máv. nyújt a munkásoknak. Ha ezeket a szolgáltatásokat hozzáütjük a bérhez, akkor azt kell mondanom, hogy a Máv. munkásai Magyarország legjob­ban ellátott munkásai közé tartoznak. A Máv. költségvetésével kapcsolatban meg kell említenem az Ibusz.-t, amelynek alap­tőkéje 79'5% arányban a Magyar Államvasutak tulajdona. Az Ibusz^nál végrehajtott személy­zeti és ügyviteli reform eredményeképpen meg­említem, hogy míg 1933-ban a vállalkozás majdnem állandó deficittel küzdött, addig a folyó évben tekintélyes nyereséget fog valószí­nűleg kimutathatni és 5%-os osztalékot fog kifizetni. A magyar királyi posta mérlege ebben az évben is kedvezően alakult, amihez hozzájárult a forgalom megnövekedése; ez viszont a gazda­sági élet javulását mutatja. A magasabb bevé­telek lehetővé tették, hogy a postánál ebben az évben nagyobb beruházásokat eszközöljünk, amelyek a posta technikai fejlesztését hivatot­tak szolgálni. Annak ellenére, hogy ezek a be­ruházás jellegű kiadások 4'5 millió pengőre rúg­nak, a posta feleslege körülbelül 9 millió pen­gőt fog kitenni, ami azt mutatja, hogy a posta hű maradt tradícióihoz üzemfeleslegei terén. (Propper Sándor: Le lehet szállítani a telefon­díjakat!) A beruházásokra és felújításokra előirány­zott eszközökkel elsősorban a postahálózatot akarom fejleszteni, több községet, tanyai köz­pontot akarok ellátni postával; azonkívül két új postaház épül s a távbeszélőforgalom to­vábbi erőteljes fejlesztésére leszek tekintettel. Ezen a téren máris sok történt a vidéki köz­pontok automatizálása révén és. az éjjeli szol­gálat kiterjesztésével. A közvélemény állandóan sürgeti, ha a pos­táról van szó, a postadíjak leszállítását. (Prop­per Sándor: Jogosan!) Ez többször elhangzott itt a képviselőházban is a tárca vitája során­Igen sok részletben, úgy elődeim, mint magam is, javítottunk a mai helyzeten. Ezt a tenden­ciát követni fogom továbbra is és szinte nincs hét, amikor talán feltűnés nélkül — mert az urak nem figyelik — megjelenik egy könnyí­tés, egy postadíjleszállítás. Bejelentem, hogy a posta és a Máv. között tárgyalás alatt álló megállapodás révén a Máv. a 30 kilogrammos csomagok szállítását a postá­nak adja át, ami által jelentős leszállítást fo­gunk keresztülvihetni a csomagdíjszabásnál ; ez egyes cikkeknél, mint például az élelmiszerek­nél, 80%-os díjredukciónak fog megfelelni. Az interurbán telefondíjak leszállítása ér­dekében két vidéki városban próbaképpen 40%-os díjcsökkentést vezettem be és ennek a próbának eredményéhez képest fogok majd in­tézkedni, illetőles: fogok majd megállapítani egy általános interurbán díjleszállítást. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Egyetértek Petainek József t. képviselőtár­sammal abban, hogy a rádiónál igen lassú a fejlődés. (Propper Sándor: Drága!) Ezt két körülménynek tulajdonítom: az egyik a vidék villamosításának nem kielégítő volta, a másik oedig a megfelelő vevőkészülékek magas ára. Kétségtelen az is, hoery a rádió előfizetési díja Tu.ae:as és ez megakadályozza azt, hogy a rádiót hallgatók számát széles néprétegek bevonásá­val szaporítsuk. A megoldást abban látom, hogy más államok példájára, egy olcsóbb, de amellett jó készüléket bocsássunk a közönség 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom