Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-139

Az országgyűlés képviselőházának gós takarmánynövény-akcióját, de ugyanakkor fel kívánom hívni ^ a miniszter úr figyelmét arra, hogy a mi klímánk mellett, ha rétein­ket és legelőinket javítani akarjuk, igen gyak­ran fel kell azokat törnünk és azokat fel­törve újonnan bevetnünk. A mi klímánk mel­lett külföldről behozott magvakkal azonban ezt nem lehet megvalósítani. Néhai nagynevű botanikus tudósunk, Bégen Árpád megállapí­totta, hogy csakis hazai, őshonos, vagy akkli­matizált fűmagokkal lehet ezt a kérdést meg­oldani, szükséges tehát, hogy csakis a hazai klímát tűrő füveket termeljük. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1928-ban megindított állami fű­magtermelési akció révén, a -Báttas-zéken fel­állított telep és azoknak a különböző gazda­ságoknak a magvai, amelyek a fűmagot el­szaporították, tényleg beváltak, míg a kül­földről hozott magvak nem. Annak ellenére azonban, hogy a hazai fűmagtermelés nagy­mértékben fokozódott, még mindig nagy im­portot bonyolítunk le. 1933-ban például 1200 métermázsa, 1934-ben 1400 métermázsa, a múlt évben pedig 2888 métermázsa fűmagot hoz­tunk be. A magyar klíma kiválóan alkalmas a mag­termesztésre, mert fagyállóságra és száraz­ságra tűrő képességre neveli a növényeinket, tehát szükséges, hogy mi a fűmagtermelést is felkaroljuk, ne fűmagot importáljunk, hanem ellenkezőleg fűmagot exportáljunk. Ebben a tekintetben szeretném a miniszter úr figyelmét felhívni arra, hogy ezt a kérdést csak úgy old­hatja meg, ha Magyarországon is bevezetjük a fűmagmárkázást. Természetesen az egész vege­tációs idő alatt ellenőrzés alatt kell, hogy áll­jon a növény, mert nem a magtermelés nagy­ságára, hanem a zöld takarmány mennyiségére kell a súlyt helyeznünk. Ha bevezetjük a fű­magmárkázast, ugyanúgy fogunk járni, mint ahogy a magyar lucernával, lóherével jártunk, amely, amióta ólomzárolással van ellátva, ke­resett cikké vált külföldön. (Ügy van! Ügy van!) Én arra kérem a miniszter urat, hogy ne engedje magát befolyásoltatni az Országos Magyar Magkereskedő Egyesülettől vagy más nem gazdaintézménytől, amelyek ezt a fűmag­márkázási akciót talán el akarják gáncsolni, hanem a magyar gazda érdeke legyen az első. Én meg vagyok győződve arról, hogy a tisz­tességes kereskedelemnek is az az érdeke, hogy ne zsákba macskát áruljon, hanem olyan por­tékát, amelynek jóságáról maga a kereskedő is megvan győződve. Még a takarmányértékesítés terén szeret­nék egy pár pillanatra megállni. Magyarorszá­gon igen gyakran van takarmányhiány és a mai viszonyok közepette gyakran fordul elő, hogy amíg az ország egyik részén takarmány­hiány van, a túlsó oldalon az el nem adható. Igenis, gyökeres változtatásra van szükség a takarmány kereskedelem terén. Ha szükség volt hitbizományi reformra, akkor bátran merem állítani, hogy a takarmánykereskedelem mo­nopolisztikus helyzetén is változtatni kell, ezeknek a hitbizományát is reformálni kell. De hogy ezt végrehajthassuk, szükséges, hogy megfelelő statisztikai adatok álljanak a föld­mívelésügyi kormányzat^ rendelkezésére, ame­lyekből meg tudja állapítani, hol mennyi és milyen minőségű takarmány eladó. Arra ké­rem a miniszter urat, hogy takarmánykatasz­tert illetőleg takarmánytérképet állítson fel, hogy tiszta kép legyen a minisztérium szeme előtt. 139. ülése 1936 június 3-án, szerdán. 425 Ezzel kapcsolatban még arra kérem a mi­niszter urat, — hiszen a kérdés nagy hord­ereje megérdemli a figyelmet, mert az ország egyötödéről van szó —- hogy a rétek és legelők szakszerű gondozására megfelelő szakértőgár­dát képezzen ki, s ezért a már egy éve vamdo szerencsi legelőmesteri iskolát valósítsa meg, ha van rá mód és eszköz. Mivel látom, hogy a cím ezeket a célokat kívánja elérni, a magam részéről azt elfoga­dom. (Éljenzés és taps jobb felől.) Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Mózes Sándor! Mózes Sándor: T. Ház! A mező- és erdőgaz­daság különböző ágaival kapcsolatban legelső­sorban a paprikatermelésre és a gyógynövény­termelésre vagyok bátor rámutatni és az azok­kal kapcsolatban felmerült anomáliákat fel­hozni. A kalocsai járásban nagyon sokan panasz­kodnak arról, hogy paprikatermelésüket már több mint négy esztendő óta nem tudják érté­kesíteni és bár a folyó esztendőben a földmíve­lésügyi miniszter úr többízben összehívta a kereskedő-érdekeltségeket, ebben a tekintetben mégsem történt semmiféle intézkedés, hogy a termelőktől ez a paprikamennyiség feltétlenül felvásároltassék. Nagyon sérelmes a paprika­termelőkre az hogy négy éven keresztül nem tudták termésüket értékesíteni. Arra kérem a miniszter urat, méltóztassék intézkedni, hogy a kalocsai járásban Sükösd községben ezt a négy év óta összehalmozódott paprikát a ma­gyar és más paprikaérdekeltségek feltétlenül vásárolják meg. A lakosok ugyanis azért van­nak __ adóhátralékban, mert a paprikát négy év óta nem tudják értékesíteni. A gyógynövénytermeléssel kapcsolatban bátor vagyok rámutatni arra, hogy bár ebben az ügyben már háromízben interpelláltam, mégsem történt semmiféle intézkedés abban a tekintetben, hogy a múlt évből a kistermelők és a gyűjtők kezén maradt gyógynövénymeny­nyiség felvásároltassék. Ma több mint tíz vágón kamilla van a kisemberek kezén és ezek a kis­emberek állandóan a levelek egész halmazával keresnek fel engem és kérnek, hogy interve­niáljak a • földmívelésügyi miniszter úrnál, hogy ez a tíz vágón tavalyi kamilla felvásárol­tassék. A% újságokból arról értesültem, hogy a kamillakartel megszűnt volna, de mindenek ellenére hozzám beküldtek egy olyan kötlevelet, amelyet az az állítólag megszűntnek mondott kamillakartel intézett a magyar növényterme­lőkhöz, amelyben közölték ugyan, hogy a ka­milla nyers kilóját 5, illetve 6 fillérrel vásárol­ják össze, de egyben kimutatják azt is, hogy milyen különleges feltételeket szab ez a régi és megszűntnek mondott kamillakartel ezekkel iá. kisemberekkel szemben, úgyhogy ezen fel­tételek mellett, habár jóminőségű gyógynö­vényt szállítanak ezek a kistermelők, abban az esetben, ha a kamillakartel ezt a gyógynövény­mennyiséget nem akarja átvenni, a kisemberek teljesen a kamillakartel kénye-kedvének van­nak kiszolgáltatva. Tisztelettel kérem a mi­niszter urat, méltóztassék intézkedni abban a tekintetben, hogy megfelelő árú és megfelelő minőségű magyar gyógynövény szállítása ese­tén a kamillakartel okvetlenül kénytelen legyen ezt a gyógynövénymennyiséget felvásárolni. A gyümölcs értékesítésével kapcsolatban azonosítom magamat az előttem szólott Ósoór képviselőtársamnak azzal a felfogásával, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom