Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-139

424 Az országgyűlés képviselőházának de azt javasolom, Jiogy ha valaki a mai nehéz viszonyok között igyekszik teljesíteni es rész­leteket törleszteni, akkor az illető kapjon ked­vezményeket. És itt igenis kaphat kedvezmé­nyeket, mert tartalékok és nyereségek vannak s ha a gazdák, ezek a szegény emberek látni fogják, hogy bizonyos könnyítésekkel ki tud­ják fizetni tartozásaikat, akkor igyekezni is fognak tartozásukat kifizetni. Idekapcsolódik az, amit Eckhard^ t. képvi­selőtársamnak kellett volna megemlítenie, de bizonyára azért hagyta el, mert már nem volt rá ideje, hogy azok a szegény földreformotok, akik befizették annak idején az eljárási dija­kat, de földet nem kaptak, legalább ezeket a díjakat kapják vissza, amelyeket 6 vagy 10 esztendővel ezelőtt befizettek. Ezek a díjak holdanként 2—300 ezer koronát tettek ki, ami tehát ma megfelel 16—20 pengőnek. Földet nem kaptak, a pénz odaveszett. Ennek a pénz; nek valahol meg kell lennie a földrendezési alapban, vagy bárhol s ezt a pénzt ezeknek a szegény embereknek vissza kell adni, mert hiszen földet nem kaptak. Az én községemben 3—4 ezer pengő, de tudok községet, ahol 7500 pengő is jár vissza ebből az alapból — sa pénznek nincs gazdája. A földmívelésügyi kormány tehát hasson oda, hogy ezek a befi­zetett díjak előkerüljenek és visszajussanak a földet igénylők kezébe. A címet nem foga­dom el. Elnök: Szólásra következik? . Veres Zoltán jegyző: Mózes Sándor! Mózes Sándor: T. Ház! A földmívelésügyi tárca költségvetésében mindössze 108.000 penső van felvéve a tagosítással kapcsolatos munkák elvégzésére. Ez az összeg semmi körülmények között sem elegendő erre a célra, s ennek a körülménynek köszönhető, hogy a tagosítás az egész országban vontatottan indul meg, évek hosszú soráig tart s ezáltal jogbizonytalansá­got idéz elő a telekkönyvi hatóságoknál. Tisz­telettel kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hasson oda, hogy ennek a kérdésnek meg­oldására a jövőre sokkal nagyobb összeg vé­tessék fel a költségvetésbe és egyben intézked­jék, hogy necsak protekciós mérnökök része­süljenek a tagosítás munkájában, hanem az összes szakképzett mérnökök is munkához jus­sanak, ha megfelelnek, mert azt tapasztaljuk országszerte, hogy ugyanazok a mérnökök végzik ezt a munkát már évek óta, ez pedig a mérnöki karra nézve sérelmes. A Faksz. és az Ofb. házakkal és házhe­lyekkel f kapcsolatban szükségesnek tartom megemlíteni azokat a kitelepítéseket, amelyek ma az országban történnek. A Faksz. házasok annak idején 1500 pengőt vettek fel a Fakisz.­tól, hogy 20 éven keresztül 110 pengős évi rész­letekben törlesszék ezt az összeget. Ha néhány évig neon fizetnek, akkor a Faksz. megbecsül­teti a ház értékét. A becsérték — mondjuk — 700 pengő, de az árverésen 350 pengőért vásá­rolja meg ezt a 700 pengőre becsült házat a Faksz. A legújabb időben az a szomorú gya­korlat fejlődött ki a Faksz. házakkal kapcso­latban, hogy a Faksz. ezeket a 700 pengőre be­csült, de 350 pengőért árverésen megvett háza­kat bérbeadja a régi háztulaj done soknak 40 esztendőre olyan (feltétellel, hogy évenként 107 pengőt fizessenek meg. Végeredményben tehát 4400 pengőt meghaladó összeget kell megfizet­niök. Es az a szomorú klauzula van a bérleti szerződés végén, hogyha az illetők 40 eszten­deig pontosan eleget tesznek a részletfizetési 139. ülése 1936 június 3-án, szerdán. feltételeknek, akkor 40 esztendő múlva abban a kedvező helyzetben lesznek, hogy talán . a dédunokáik a kétszeres á,r lefizetés után ház­tulajdonosok lesznek. Kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy feltétlenül vizsgáltassa felül ezeknek , »a Faksz. és Ofb. házasoknak az ügyét, és intéz­kedjék abban az irányban, hogy ezek a ki­zsákmányoló és embertelen üzletek feltétlenül megsemmisítessenek. A címet egyébként nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik 1 ? Veres Zoltán jegyző: Senki sincs felirat­kozva. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 11. cím meg nem támad tatván, azt elfogadott­nak jelentem ki. Követlkezik a 12. cím. Veres Zoltán jegyző (felolvassa a 12. címet). Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Gróf Teleki Mihály! Elnök: Gróf Teleki Mihály képviselő urat illeti a szó. Gr. Teleki Mihály: T. Képviselőház! Két okból kívánok a címhez hozzászólni. Először azért, hogy köszönetemet fejezzem ki a föld­mívelésügyi miniszter úrnak azértt hogy a zöldmező-mozgalmat eddig is pártfogolta és a mostani költségvetésben is nagyobb összeget irányzott erre elő, másodszor pedig azért, hogy elmondjam véleményemet arra vonatko­zólag, hogy micsoda intézkedések szükségesek állattenyésztésünk fejlesztése érdekében a ha­zai szántóiföldi, takarmány termelés, valamint rét- és legelőgazdálkodás szempontjából. Ha külkereskedelmi mérlegünket nézzük, láthatjuk, hogy állandóan előtérbe nyomul ál­latexportunk, úgyhogy összehasonlítva a mos­tani év első negyedét a múlt év hasonló idő­szakával, láthatjuk, hogy szarvasmarha-expor­tunk 4,444.000 pengővel emelkedett, sertés­exportunk, juhexportunk és húsexportunk szintén nagymértékben emelkedett, tehát töre­kednünk kell ezt a konjunktúrát kihasználni. Egész állattenyésztési politikánkat oda kell irányítanunk, hogy emeljük állatállományun­kat, de ugyanakkor gondoskodnunk kell arról is, hogy olcsó és jó takarmánnyal rendel­kezzünk állatállományunk ellátása szempont­jából. Takarmány termő területeink közül elsősor­ban is a rétek és a legelők jönnek tekintetbe •hárommillió katasztrális holdnyi területtel, másodsorban pedig a mesterséges takarmány­termő szántóföldi területek egymillió ka­tasztrális holdnyi területtel. A mi szélsősé­ges klímánk következtében igen gyakran va­gyunk takarmányínségnek r kitéve és ezáltal állattenyésztésünk kontinuitása sokat szenved, szükséges tehát, hogy ezt a kérdést tényleg megoldjuk. Örömmel látom, hogy a mostani költségvetésben legelőj a vitási célokra 50.000 pengővel több van felvéve, mint a múlt év­ben volt. Ebből az összegből kell tehát egy­részt takarmánytermelésünket átállítani, meg­javítani, de másrészt ugyanakkor gondos­kodni arról, hogy a takarmányértékesítés te­rén is rendezettebb állapotok álljanak elő. A szántóföldi takarmánytermesztés terén örömmel üdvözlöm a földmívelésügyi minisz­ter úrnak minden évben megismétlődő pillán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom