Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-138

Az országgyűlés képviselőházának 138. ülése 1936 május 29-én, pénteken. 363 tértünk már arra a kérdésre, hogy a gazdasági szakoiktatást a földmívelésügyi miniszter úr a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral együttesen szervezi meg, tekintettel arra, hogy a gazdasági nevelés^ praktikus tudomány, amelynek »megvalósítása kísérleti telepek nélkül lehetetlen» kérem a földmívelésügyi miniszter urat, erősen álljon a lábára és ne engedje, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr vegye át gazdasági akadémiánkat és gazdasági szalkiskoláinikat. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) T. Ház! A »Mezőgazdasági tudományos és kísérüetügyi intézmények« eimnél a búza- és lisztaiiinőségi vizsgálatok költségeire 10.000 pengővel több szerepel a költségvetésben a rendkívüli kiadások 4. rovata alatt, mint a múlt esztendőben. Ezt szintén helyeslem, de őszintén bevallom, hogy ezt az összeget kevésnek tartom azért, anert ez a kísérletügyi intézményünk egyike a legpraktikusabb intézményeinknek. Ugyanezen cím 7. rovatában felszerelések kiegészítésére Összesen 90.000 pengő, vagyis a múlt évi összegnél 30.000 pengővel t több van felvéve. Tekintettel arra, hogy a kísérleti intézmények képezik a mezőgazdasági haladás alapját, és miután a mezőgazdasági tudomány álandóan fejlődik, kérném a földmívelésügyi miniszter urat, hogy erre az intézményre különösen nagy gondot meltoztas.sa.nak fordítani és a kísérleti intézményeik céljaira nagyobb összeget méltóztassanak beállítani. Birtokpolitikai célokra az idei költségvetésiben egymillió pengő többlet van felvéve, úgyfaogy itt most 2 millió pengő áll rendelkezésre. A telepítési és a hitbizományi törvényjavaslat tárgyalásánál ezt a témát már kiimerítettük, és így erről a kérdésről többet nem akarok beszélni. «A 12. cím 9. rovatában közgazdasági intézmények és szövetkezeti célok támogatására 48.000 pengővel több van felvéve, mint a múlt évben, vagyis 75.000 pengő. Nem tudtam azonban megállapítani az indokolásból, hogy ezt az összeget 'mire fordítják, de az erre a célra felvett többletösszeget is helyesnek tartom. Legelőjavítási célokra 50.000 pengővel nagyobb összeg van felvéve. Természetesen itt csak közlegelőkrő'l lehet szó. A közlegelőkkel kapcsolatban azt említem meg, hogy ha az ember vonaton utazik, vagy esetleg^ autóval megy, sok helyen a közlegelőiket illetően valóságos ázsiai állapotokat Jlát. (Ügy van! Ügy van!) Arra kérném tehát a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a gazdasági felügyelőségek útján szigorúbban őriztesse ellen ezeket a közlegelőket, mint eddig. Az én kerületemben csak két községben van közlegelő, és ezek jóikarban vannalk, de a legtöbb helyen bizony — már pedig az állattenyésztés szempontjából ez rendkívül fontos — azt kell látnunk, hogy a közlegelők ketharmadrésze gilicetüskékkel és mindenféle egyéb ^tüskékkel meg bokrokkal! van tele, így tehát legelő nem felelhet meg a rendeltetésének. T. Ház! Még egy nagyon fontos dologra szeretném felhívni a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét, ez pedig a mintagazdaságok létesítése. A mi vidékünkön talán ennek nincs olyan nagy értelme, miután nálunk, meg kell hagyni, Sopron vármegyében a f kisgazdák megtanulták a cukorrépa-gazdaságoktól és egyéb gazdaságoktól a jó gazdálkodást. A legutóbbi esztendőben alkalmam volt az ország egy nagy részét bejárni, amikor igenis láttam, hogy a mi kisgazdáinkhoz képest egyes vidékek kisgazdái száz esztendővel el vannak maradva. A békeidőből emlékszem, hogy milyen óriási hatással volt annak idején Zala vármegyében a mintagazdaságok létesítése, hogy mennyire emelték a mezőgazdaság nívóját. Arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy talán minden járásban lassankint egy^ mintagazdaságot méltóztassék felállítani, — úgy, amint ez valamikor történt — megfelelő eszközökkel, állatokkal, felszereléssel, és lehetővé tenni, hogy azok az emberek ott tényleg tanuljanak. Sőt azt tartanám a legpraktikusabbnak, ha odatelepítenének egy intenzíven gazdálkodó vidékről egy olyan polgárembert, aki tud gazdálkodni, akit nem kell megtanítani, ez azután megmutatná az embereknek, hogyan kell gazdálkodni. Nem akarom már tovább igénybe venni az igen t. Ház figyelmét, minthogy tudom, hogy utánam még nagyon sokan vannak feliratkozva, de még két dologról akarok pár szót szólni. A földmívelésügyi miniszter úr ő nagyméltósága méltóztassék odahatni, hogy a vagyonváltságföldek ügye egyszer már véglegesen elintéztessék. Még most is, különösen az idei esztendőben, az újabb időben, nem tudom, valahogyan erősebb iramban mennek ezek a kilakoltatások, vagyis a vagyonváltság-földek elvétele. Méltóztassék ezt az ügyet valahogyan elintézni, mert az összes juttatottak a legnagyobb izgalomban élnek, a rossz gazdasági viszonyok folytán a legtöbben nem tudnak eleget tenni kötelezettségüknek. Méltóztassék nekik valahogy haladékot adni, hogy eleget tehessenek a kötelességüknek. Végül pedig a cukor répatermelésről szeretnék csak pár szót szólani. A cukorrépatermelés területét, úgy tudom, az idén 5% -kai felemelték, ez azonban még mindig nem elegendő. A cukorrépatermelés fokozásával nemcsak a belföldi cukorfogyasztás emelkedését érhetjük el, hanem a mezőgazdasági munkanélküliségen là nagymértékben tudunk segíteni. Arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék a pénzügyminiszter úrnál odaihatni, hogy az állami részesedés a felére vagy a negyedére leszállíttassék. Én egészen biztos vagyok abban, — majdnenn, garanciát mernék ez iránt vállalni — hogyha 30—40 fillérrel olcsóbb volna a cukor, ötször-hatszor akkora lenne a fogyasztás, úgyhogy az állam okvetlenül megkapná a pénzét. Végül pedig kérem — s ez pártom programmjához tartozik és különösen a mai^ rossz szociális viszonyok mellett óriási fontosságú — á létminimum adómentességét. Ez tulajdonképpen a pénzügyi tárcához tartozik, uniután azonban a földmívelésügyi miniszter úr a tulajdonképpeni adminisztrátora a vidéki lakosságnak, arra kérem őt, hogy azokat a szegény, évenként 3—4—500 pengőt kereső szegény embereket az adó alól mentesíteni méltóztassék. Tekintettel arra, hogy — amint először említettem — bár a költségvetés javulást mutat, de méig mindig nem fordítanak a földmívelési célokra annyit, inmt amennyit kellene, a költsége vtést nem fogadom el. (Helyenlés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Tóth Pál! Elnök: Tóth Pál képviselő urat illeti a szó. Tóth Pálí T. Képviselőház! Előttem szó-