Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-138

362 Az országgyűlés képviselőházának 1 többet fordítanak az idén a földmívelésügyre. Mindamellett nem vagyok hajlandó ezt a költségvetést elfogadni, elsősorban is azért, mert ezt az összeget túlkevésnek tartom;. A 788 millióból összesen 33% milliót, vagyis 4'17%-ot fordítanak ebben az országban földmíve'lésügyre, abban az országban, amelynek 60%-a agrárlakosság. Elismerem, ihogy a múlthoz, képest ez is haladás, de szerény nézetem szerint ez még mindig nem elegendő. Most méltóztassék megengedni, hogy az egyes címeket sorba vegyem és azok szerint tegyem meg tiszteletteljes megjegyzéseimet. A második címnél, az Alföld fásításánál 440.000 pengővel többet vettek fel, mint a múlt évi költségvetésiben. Ez mindenesetre óriási nagy^ haladás. Nemcsak gazdasági, de éghajlati és egyéb szempontokból is rendkívül fontos kérdésnek tartom az Alföld fásítását. Ezért ezt csak helyeselhetem, de arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, tekintettel arra, hofgiy az erdősítés rendkívül hosszú folyamat és rendkívül soká tart, amíg ennek hatását a lakosság érezni fogja, méltóztassék ezt az ügyet, amennyire lehet, gyorsabb ütemben elintézni. A harmadik címnél, az állattenyésztés fejlesztésénél az apaállatok beszerzésére 30.000 pengővel több van felvéve. Az állattenyésztést nálunk, különäsen a mi vidékünkön» de az egész r országban a gazdák legfontosabb tevékenységének tartom, a mi vidékünkön az állattenyésztés a növénytermelésnél m sokkal fontosabb. Ennek folytán örömmel üdvözlöm azt, hogy erre a célra 30.000 pengővel több lett beállítva a költségvetésbe, de ezt még mindigi nem tartom elegendőnek. Az egész országban keresztül kellene vinni azt, amit egypár dunántúli vármegye már keresztülvitt, hogy köztenyésztésre csak törzskönyvezett apaállatokat lehessen alkalmazni. Nálunk, Sop rom vármegyében meghoztuk az errevonatkozó szabályrendeletet, most már több smint egy fél éve, hogy az a szabályrendelet megvan, de végrehajtani még mindig nem

1 tudjuk, mert fekszik a minisztériumban és még nincsen jóváhagyva. Ein mély tisztelettel kérem a földmívelésügyi miniszter urat és a belügyminiszter urat, — mert azt hiszem, hogy mind a kettőnek hozzászólásától függ ez a jóváhagyás — hogy ezt a szabályrendeletet mielőbb jóváhagyni méltóztassék. A költségvetés indokolásában henné van, hogy ia községi apaállatok biztosításának fejlesztésére szintén fel van véve egy bizonyos Összeg a 3. címben. Nálunk Sopron vármegyében egy csomó község van, amely ezt a biztosítást már maga mßgoldotta részben olyamformán, hogy befizettek egy 'bizonyos alapra öszszegeket és van egy bizonyos alapjuk, amelyből esetleges elhullás alkalmával az apaállatokat pótolni tudják, részben pedig nem fizettek be, elhullás esetén azonban összeadják ezt a pénzt az anyaállatok arányában. Nem tudom, hogy helyes-e az értesülésem, de úgy értesültem, hogy ezt az akciót, illetve ezt az eljárást a 'minisztérium nem helyesli, hanem valami állatbiztosító nagy szövetkezetet, vagy nem tudom mit akar felállítani. En praktikus szempontból az előbb említett módot helyesnek tartom, sot azt kiterjeszteném az összes községekre, amelyek önbiztosítást csinálnak, minthogy az apaállatoknál az elhullás nem olyan gyakori, minden 20—30 esztendőben fordul elő, 8. ülése 1936 május 29-én, pénteken. hogy'egy községben egy apaállat elhullik, hála Istennek tehát ez igen ritka eset. Ennek folytán nagyon praktikusnak tartanám, ha ez valahogyan ilyen módon lenne megvalósítva. Ne méltóztassék azt sehogyan sem megakadályozni, hogy ezek a községek ilyenmódon biztosíthassák az apaállatokat. Állatnevelésre — és itt az indokolásban a csikónevelésre történik hivatkozás — 380.000 pengővel van több felvéve. Ezt is nagyon helyeslem, minthogy különösen a lótenyésztés az utóbbi időben a lóárak emelkedése folytán és különben is a magyar ló kiválósága és szívóssága folytán nagy bevételi forrása az országnak. Amint mondom, ennek folytán nagyon helyeslem, hogy a csikónevelésre is ilyen öszszeget méltóztattak felvenni. Az állami lótenyésztő intézetekről szóló cím 4. rovatában 450.000 pengős plusz van felvéve, amiről ennek a rovatnak indokolása azt mondja, hogy a lovak takarmányozásával kapcsolatosan felmerülő kiadások, a takarmány beszerzése és egyéb rezsi költségek emelkedése miatt van szükség erre az állami lótenyésztő intézeteknél, tehát Kisbéren, Bábolnán és Mezőhegyesen. Helyes, de igazán nem tudom megérteni, hogy 450.000 pengőt kitevő, tehát ilyen óriási emelkedés lenne az abraktakarmányoknái. Valószínűleg másra is használtatik fel ez az összeg. Minthogy azonban lótenyésztésre használják fel ezt, én a magam részéről a legnagyobb mórtékben örvendetesnek tartom és elfogadom. A lótenyésztés fejlesztésére 100.000 pengővel van több felvéve és az indokolás szerint ez az összeg a telivér- és félvértenyésztés emelését szolgálja. Ezt szintén helyeslem. Minthogy félvértenyésztést a telivértenyésztés emelése nélkül nem lehet létesíteni vagy fejleszteni, ennélfogva — mondom — ezt is helyesnek tartom. Egyik igen t. képviselőtársam a külföldi lóvásárlások ügyét már volt szíves megemlíteni, úgyhogy ezzel a kérdéssel nem foglalkozom, csak én is azt kérem, hogyha egy külföldi lóvásárló bizottság jön egy vidékre, — nálunk ugyan főleg hidegvérű lovak tenyésztésével foglalkoznak, de hiszen néha hidegvérű lovakat is vesznek, a csornai járásban azonban melegvérű lovakat tenyésztenek — méltóztassék ezt közhírré tenni, hogy az emberek tényleg tudják azt, hogy lóvásárló bizott

: ságok járnak, úgyhogy maguk tudják eladni a lovaikat, és ne egyes lókereskedők vásárolják azokat össze és adják el nagy nyereséggel a külföldieknek. T. Ház! A gazdasági szakoktatásról nagyon sok szó esett már itt ma. Én nem is akarok ezzel a kérdéssel egyáltalában foglalkozni, csak azt akarom megemlíteni, hogy a 6. cím 13. rovata alatt téli gazdasági tanfolyamokra 25.000 pengővel több van felvéve, és gazdasági népkönyvtárakra is 25.000 pengővel több van felvéve, mint a múlt évben. Mivel az indokolás szerint még 2000 községnek nincs népkönyvtára, azért nagyon helyesnek tartom ennek a költségvetési tételnek az emelését. Egy Székesfehérvárott létesítendő középfokú gazdasági tanintézet felállítására első részlet gyanánt 40.000 pengő szerepel a költségvetésben. Ezt rendkívül helyesnek tartom. A téli gazdasági iskolák létesítésére 140.000 pengővel több van felvéve, mint a tavalyi költségvetésben. Miután a múlt évi költségvetés tárgyalásánál különösen bőven és többször ki-