Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-138

Az országgyűlés képviselőházának 138. 30.000 pengőt fordítanak évente ilyen idős cseléd ek .kegydíjára. A- szakolktatás kérdésével kapcsolatban annyit hallottunk a mai ülés során, hogy ezek után méltóztassék megengedni, hogy csak egy kérdést vessek fel a szakoktatás kérdésénél, nevezetesen azt. hogy ennek keretében a magyar agrár társadalmat ne csak arra tanítsuk meg, hogy miként (kell vetni, illetőleg aratni, ne csak a mezőgazdasági termelést imagát tanítsuk, hanem igenis, szükségesnek látom» hogy a piacra való előkészítésre is kioktassuk a magyar gazdát. Hiszen a legtöbb esetben azt látjuk, hogy a termelés munkája kifogástalan, azonban a piacra való előkészítés nem megfelelő. Itt imég egy kérdést óhajtok megemlíteni. nevezetesen felmerült az, vájjon a szalkoktatás ügye a földmívelésügyi tárca keretébe tartozzék-e. vagy a kultusztárca keretébe? A magam részéről a legélesebben tiltakoznám minden olyan törekvés ellen, amely azt célozná, hogy a mezőgazdasági szakoktatási kérdéseket a kultusztárca elé vigyék. Nem a két 'minisztérium presptizskérdése ez, hanem a magyar mezőgazdasági szakoktatás kérdése. Tudvalévő dolog, hogy ' a magyar mezőgazdasági szakoktatás és maga a mezőgazdasági élet állandóan változik, a termeléspolitikai kérdések pedig állandóan összhangban kell, hogy legyenek magával a .szakoktatás kérdésével is. Nem szabad elfeledkeznünk még arról sem, hogy a mezőgazdasági szakolktatás — és végeredményben mindenki, aki a földmívelésügyi igazgatásnál helyet foglal — nemcsak a földmívelésügyi kormányzat szorosan vett szakoktatási intézményeit terjeszti; abban az esetben tehát, ha a tárcáról a szakoktatási intézményeket kikapcsolnék, úgy megszűnne a kapcsolat magával az élettel. T. Ház! Miután 'beszédem ideje lejár, röviden végezni kívánom felszólalásomat azzal, hogy a magyar gazdákat igen sok esetben vádolják azzal, hogy ipar és kereskedelemellenesek vagyunk. Méltóztassék megengedni, hogy megállapítsam azt, 'hogy mi magyar, igazdák nem vagyunk ipar- és kereskedelemellenesek.' Mi nagyon jól tudjuk azt, hogy az iparra és kereskedelemre szükségünk van, mi magunk is hirdetjük az egyes foglalkozási ágak, illetve termelési ágak közötti harmónia szükségességét, hanem azt tartjuk, hogy ez a harmónia akkor áll elő, ha a vezető szerepet ebben az országban a magyar mezőgazdaság viszi. En azt látom, hogy a kormányzat egész politikája az, hogy a magyar •mezőgazdaságot fejlessze és támogassa, ezért tehát örömmel fogom a költségvetést elfogadni. T. Ház! Ha (megnézzük a gyakorlati és kísérleti eredményeket, akkor azt látjuk, hogy a mezőgazdasági termel vények úgy minőségileg, mint mennyiségileg még nagymértékben fokozhatok és én ebben a körülményben, ebben a fokozhatóságban látom a magyar mezőgazdaságban az egészi nemzeti és közgazdasági életünk tartalékjait és erőforrásait. Azért mondom, hogy nemcsak közgazdasági életünk, hanem nemzeti életünk erőforrásait, mert a külföldi példákból láthatjuk azt, hogy különösen a nehéz időkben egy nemzet talpraállásának a föld az alapja, úgy nemzeti, mint gazdasági tekintetben. Ha megnézzük a földmívelésügyi tárca költségvetését, örömmel • kell megállapítanunk, hogy ez a tárca évről-évre jobban van dotálva. ülése 1936 május 29-én, pénteken. 361 Éppen ebből a tényből megállapíthatjuk azt, hogy a földmíveléssel foglalkozó hazai mezőgazdaságra ez a kormányzat az eddigieknél sokkal nagyobb súlyt helyez. Azt, hogy a magyar mezőgazdaság az utóbbi években fejlődött, nem tagadhatja senki és hogy a magyar mezőgazdaság fejlődött, ez kétségtelenül nemcsak a magyar gazdatársadalomnak köszönhető, hanem köszönhető a föld'mívelésügyi kormányzat helyes agrárpolitikájának. Miután azt látom és a gyakorlati eredmény is azt bizonyítja, hogy a földmívelésügyi miniszter úr agrárpolitikája helyes és céltudatos és miután személyében 'biztosítva látom azt, hogy a jövőben is érvényesülni fog ez a fejlődés, személye iránti bizalomból a földmívelésügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadom. (Helyeslés és taps a jobboldalon. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Flando>rffer Ignác! Elnök: Plandorf fer Ignác képviselő urat illeti a szó. Flandorffer Ignác: Igen t. Képviselőház! Méltóztassék 'megengedni, hogy előttem szólott igen t. képviselőtársamnak nagyon érdekes és általam is majdnem teljes egészében helyeselt előadására csak pár szóval reflektáljak az idő rövidsége miatt és miután nem akarom kihasználni az egész rendelkezéseimre álló időt. A termény értékesítésénél én is a szövetkezeti eszmének vagyok híve, egy dologtól azonban egy kicsit félek itt. Ha ugyanis szövetkezeti úton történik az egész országban egyöntetűen az értékesítés, ez esetben a verseny hiányzik. Es ha nem egészen altruisztikus alapon fogja keletkező szövetkezet majd az értékesítést elintézni, olyan árakat fizet és^ olyan módon bonyolítja ezt le, amely nem kívánatos. Ennek folytán én a szövetkezetek ügyét úgy vélném megoldhatónak, hogy egyes vidékeken kisebb szövetkezetek alakuljanak erre a célra. Ha lehetséges volna, a legideálisabb az volna, ha a gazdák maguk állnának össze és alakítanának értékesítési szövetkezeteket és ilyen módon bonyolítanák le terményeik eladását. Nem tartanám azonban helyesnek, hogy az egész országban egyetlen nagy altruisztikus szövetkezetet hízzanak meg az ügyek lebonyolításával. A másik dolog, amely képviselőtársam beszédéből különösen megkapta figyelmemet az, hogy a gazda kapja a kiviteli engedélyeket. Tényleg nagyon helyesnek tartanám, ha így lehetne ezt esetleg megoldani, hogy miután kisgazdák nem kapják az engedélyeket, mert hiszen egy-egy kisgazda nem tud egy vagónrakomány marhát hizlalni és 10 darab a minimális szám, amire az ember kiviteli engedélyt kaphat, akkor egy gazdacsoport, vagy egy helyi szövetkezet kaphatná meg, mert aki kiviteli engedéllyel rendelkezik, az 10—15 fillérrel többet kap kilónként a marhájáért, mint az olyan ember, akinek nincs engedélye. Nem akarok azonban tovább foglalkozni az előttem szólott igen t. képviselő úr beszédével, mert így nem futja az idő egyéb megjegyzéseim előterjesztésére. A földmívelésügyi költségvetést — amint Schandl Károly igen t. képviselőtársam és 'barátom megemlítette — tényleg mindenkor politikamentesen kell tárgyalni és én is azon igyekszem, hogy teljesen politikamentesen tárgyaljam ezeket az ügyeket. Elismerem azt, hogy a földmívelésügyi tárca multévi költségvetésénél 3 millió és egynéhány ezer pengővel 49*