Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-138

Az országgyűlés képviselőházának 13. tása, gyümölcstermelésünk további haladásának szolgálása, valamint a Balatonarácson tervezett szőlészeti és borászati szakiskola. Ami már most a mezőgazdasági szakiskoláknak az általános magyar közoktatásüggyel való kapcsolatát illeti, bátor volnék a következőket megjegyezni. A szakiskolák legfőbb vezetése, a tananyagnak meghatározása, a tananyagnak a folyton változó gazdasági viszonyokhoz, nemkülönben az ország különböző termelő vidékeinek sajátszerűségéhez, termelési tájnak természetszerű szükségleteihez való alkalmazása, amely területen gazdasági iskola működik, vagyis a helyi és időbeli alkalmazás, valamint a mai szükségletekhez idomított szervezetnek a'z új gazdasági szükségletek szempontjai szerint való tervszerű megkonstruálása, egyik legfontosabb feladatát képezi az ország mai aktív agrárpolitikájának:. Ezt annak a kezéből kivenni, aki az új idők magyar agrárpolitikáját viszi és azért felelős, nagyon téves intézkedés volna s ezt magyar agrárközönségünk soha semmi körülmények között megengedni nem fogja. Nyilvánvaló, hogy kívánatos a pedagógiai érdekek érvényesülése is ugyanazoknál a szempontoknál fogva, ahogyan azt az általános közoktatásügyi intézmények megkívánják, de túlmenni azon a határon, 'amelyet a miniszter úr eme törekvésekkel szemben elfoglalt, a magyar agrárérdeikek és egy jól érvényesülő s az egész ország egyetemes érdekeire tekintő, öszszefüggő agrárpolitika sérelme nélkül nem lehet. Semmi módon sem lehet továbbmenni annál a határnál, amelyet a miniszter úr ebben a tekintetben képvisel. Azonban bármilyen igyekezettel dolgozik és minőségileg bármilyen kiválót termel is a magyar gazda, vállalkozása magángazdasági lag mégsem lehet eredményes, ha az általános közgazdasági konstrukció, amelyben elhelyezkedni kénytelen, ránézve kedvezőtlen. Kedvezőtlen pedig ászért, mert tőle független tényezők egyoldalúan határozzák meg munkájának pénzbeli eredményességét, a nemzeti jövedelemeloszlásban való részesedését, árszituáeióját, s ezzel pedig vagyoni helyzetét is. Azt kell mondanom, hogy ez a szituáció a magyar gazdára nézve kedvezőtlen. Az autarchikus elzárkózás, amely politikai okokból sohasem remélt módon deformálta a népek közti kereskedelmi forgalom régi módjait és alakját, elkép; zelhetetlenül nagy akadályokat jelent a mai nemzetközi árucsere szempontjából. Aki közelebbről nézi külkereskedelmi politikánk gesztusait, az előtt feltűnőnek kell lennie annak a heroikus küzdelemnek, amelyet a mesterséges akadályok elhárítása és megkerülése érdekében kell folytatnunk. El kell ismernünk, hogy kormányzatunk ezirányú tevékenysége, amelylyel a mezőgazdaság terményeit jelentékenyen kedvezőbb áron és mennyiségekben elhelyezni igyekezett, mennyiségileg is javára volt a mezőgazdasági termelésnek, de az árnívónak is. Az agrárolló bizonyos tekintetben megjavult. Ennek ellenére a magyar mezőgazdaság árszituációja ma is nagyon rossz, még pedig három okból. Az első ok az ipari cikkek ára. Míg a háború előtti árharmóniával szemben Magyarországon az ipari árak az 1913. esztendőbázissal szemben ma is 116-ot matatnak, addig a mezőgazdasági árak csak 82%-os nívón állanak. Ezzel a diszharmóniával hosszabb időn át a mezőgazdaságnak sem adózási teljesítőképességét, még kevésbbé viszonylagos jólétót fenntartani nem lehet. Éppen ezért van az, hogy az euró?. ülése 1936 május 29-én, pénteken. 331 pai államok ezt az árdifferenciát és diszharmóniát minél hamarabb helyreállítani igyekeztek. Ez még Szerbiának is sikerült. Jellemző például Franciaországra, hogy bár ott az 1927-es esztendőbázissal szemben a mezőgazdasági árak 55%-ra estek le, ennek ellenére az ipari árak 49%-ra szoríttattak le. Ugyanez a helyzet Ausztriánál, ahol az arány 78 és 75, Csehszlovákiában, ahol 76 és 68. Nálunk ellenben fenntartatott az árnívók súlyos differenciája, amely mint mondottam, évi 36%-ot tesz ki, amely gazdasági életünk rendjét elferdíti. Kimélyíti ez a kedvezőtlen árszituációt a szállítási tarifáknak elég jelentékeny és az európai általános nívót jelentékenyen meghaladó magassága. Európában Svájcon kívül a magyar szállítási tarifák a legdrágábbak. Bizonyos fokban drágábbak az ipari terményekkel szemben és kevésbbé drágák a mezőgazdasági terményeknél. Mivel azonban éppen a kartelképződés célja és következménye az áthárítás és hozzátartozik a kartelképződés politikájához az, hogy minden, megterhelést a fogyasztóra toljon át, ennek a tehernek jelentékeny részét ugyancsak a mezőgazdaság viseli, A harmadik tényező az a nagy differencia, amely a mezőgazdasági termékek termelési és fogyasztói ára között fennáll. Ez is kevés helyen van így meg Európában és ebben a tekintetben a tarifális viszonyokon, a tarifa magasságán kívül főként Budapest székesfőváros jielenlegi élelmezési rendszere szerepel, mint fiőtényező, amely ezt a differenciát előidézi. A főváros vámtételei, díjtételei, valamint piaci élelmezésének rendje az, amit e tekintetben a magyar mezőgazdaság előtt olyannak kell megjelölni, amely irányban miinél hamarabb segíteni kell a mezőgazdaság árszituációján. A magyar agrárizmus, tehát a mezőgazdasági érdekképviseletek előtt a mai időkben az a kötelességszerű feladat kell hogy lebegjen: miként irányítsák a figyelmet a belpiac fontosságára, hogy ez úton a hazai fogyasztás teljes mértékben nyittassék meg a mezőgazdasági termelés előtt, főként az észszerű árpolitika mellett. A magyar mezőgazdaközönség kiváló miniszterével és gazdasági közigazgatásával az élén becsülettel teljesíti a maga hivatását az ország közgazdasági életével szemben, joggal megkövetelheti tehát, hogy a másik két termelésig ág, az ipar és a kereskedelem, de a szállítási berendezés is és nem kevésbbé Budapest székesfőváros közönsége más és alkalmasabb árpolitikával a magyar mezőgazdaság segítségére siessen, de egyúttal a kormányzat segítségére is azért, hogy az egy jobb közgazdasági szituációt teremthessen az egész ország népességének a javára. Végül még annyit, hogy a tárcához tartozó három üzem együttesen 8,753.000 pengő kiadással és 9,808.000 pengő bevétellel, tehát 1,055.000 pengő jövedelemmel van a költségvetésbe felvéve; ezek a számok azt mutatják, hogy a költségvetés ebben a tekintetben is javuló tendenciát mutat. Igénytelen referádámat végzem azzal, amivel kezdtem. Aki tisztában van azzal, hogy a gazdasági jólét nem ötletekkel, hanem rendszeres, organikus, tervszerű építőmunkával érhető el, kiváltképpen pedig, akii gazdasági judiciummal tekinti a földmívelésügyi tárca költségvetését és a mögötte meghúzódó széleskörű közigazgatási tevékenységet és aki a költségvetés rideg számai és rubrikái mögött a falu