Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-138

332 Az országgyűlés képviselőházának 138. ülése 1936 május 29-én, pénteken. magyarjainak melegtekintetű, napbarnította arcát látja, akiknek keze munkájából, verejtékes munkásságából adódik a jólét és az erő, ezáltal a nemzeti haladás, az egész nemzet prosperitása, mely egyúttal a trianoni elesettségünkbŐl való felemelkedés eszköze is : annak elismeréssel kell gondolnia az egész agrikultúr magyarságra, amely országukat minden igyekezetével és akaratával egy magasabbrendű mezőgazdasági s általában magasabbrendű gazdasági állapot felé igyekszik vinni, és annak arra a meggyőződésre kell jutnia, hogy azokat a ibudgetáris eszközöket — amelyekre ennek az agrárpolitikának a vitelénél a földmívelésügyi minisztériumnak és a földmívelésügyi miniszter úrnak most talán nagyobb szüksége van, mint az idők során bármikor — a magyar mezőgazdaság erdekében rendelkezésre kell bocsátani. A pénzügyi és földmívelésügyi bizottság jelentése alapján bátor vagyok az 1936/37. évi földmívelésügyi költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlani. (Taps a jobboldalon.) Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván bejelentést tenni. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: T. Képviselőház! Van szerencsém tisztelettel beterjeszteni az 1936/37. évi állami költségvetésről szóló törvényjavasla,tot és indokolását. Kérem ennek kinyomatását, szétosztását s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utalását. Kérem egyben a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását. Beterjesztem; továbbá a Liszt Ferenc emlékét megörökítő kétpengő s ezüstérmék veréséről szóló törvényjavaslatot és indokolását. Kérem ennek kinyomatását, szétosztását s tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utalását. A törvényjavaslat tárgyalására kérem a sürgősség kimondását is. Elnök: A pénzügyminiszter úr által beterjesztett két

; törvényjavaslatot a^ Ház kinyomatja, a képviselő urak közt szétosztatja és a pénzügyminiszter úr által javasolt bizottság elé utalja. K Kérdem, méltóztatik a pénzügyiminiszter úr által javasolt sürgősséget is kimondani a két törvényjavaslat^ tárgyalására? (Igen!) A Ház a javaslatok tárgyalására a sürgősséget kimondja. Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Csoór Lajos! Elnök: Mielőtt Csoór képviselő úrnak ímegadnám a szót, a t. Ház tudomására hozom, hoigy a földmívelésügyi minliszter úr a Házszabályok 142. ^-ára való utalással a földmívelésügyi tárca és a vele kapcsolatos állami üzemek költségvetése tárgyalásának tartamára Viczenik Ferenc miniszteri osztálytanácsos urat miniszteri megbizottkéht bejelentette. Méltóztassanak ezt tudomásul venni. Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Az előadó úrnak nagyon mélyen szántó^ és igazán élvezetes előadása az élőszó erejével elevenítette meg mindazt, amit a költségvetés számaiban látunk. Egymásután elevenedtek meg az ember előtt a földmívelésügyi igazgatásnak és a mezőgazdasági kérdéseknek tömegei. Szinte azt mondhatnám, hogy óriási tömegben merültek fel az egyes kérdések az általános ^ közigazgatástól az állattenyésztésen, a földmívelésügyön, a szakoktatáson és 'az összes mezőgazdasági kérdéseken keresztül. , . Az előadó úr 'beszédében azt imondott.'i, hogy ebből a költségvetésből, általában a földmívelésügyi miniszter úr munkálkodásából egy új agrárpolitika iránya látszik, annak az új agrárpolitikának az iránya, amelyben az egész magyar mezőgazdaság alkalmazkodik a változott és adott körülményekhez. Amikor láttam ezeknek a mezőgazdasági és agrárpolitikai kérdéseknek egymásután való megelevenedését, éppen ezt az új agrárpolitikai irányt kerestem közöttük, de, hogy stílszerű hasonlattal éljek, sajnos, nem láttam meg a fától az erdőt. Láttam a sok szétfolyó intézkedést, láttam, hogy a földmívelésügyi miniszter úr száz és száz kézzel nyúl a mezőgazdaság minden kérdése felé s a legjobb igyekezettel és akarattal itt is, ott is nyújt egy kis segítséget, de nem tudom megtalálni sem az előadó úr nagyszabású előadásában, sem a költségvetésben azt a, határozott, nagyvonalú irányt, amelyet tulajdonképpen a mezőgazdaságnak és az agrárpolitikának alapjává kellene tenni. Én pártatlanul és elfogulatlanul bírálom a költségvetést s ezért kénytelen vagyok elismerni, hogy mindenre kiterjed a kormányzat figyelme, ami az egész mezőgazdaság terén előfordul; hiszen még 5000 pengős í tételek is vannak a milliós tételek mellett a legkisebb /kérdéstől a legnagyobb kérdésekig. Éppen ezért bizonyos tekintetben az ember nehéz helyzetben is van, amikor a felől kíván nyilatkozni, hogy elfogadja-e ezt a költségvetést vagy ne fogadja el. Én részemről végeredményben mégis csak arra a megállapításra vagyok kénytelen jutni, hogy nem tudom elfogadni ezt a költségvetést éppen a miatt, amire előbb voltam bátor rámutatni, hogy nem látom egész agrárpolitikánkban azt az erős vonást, azt a határozott irányt, azt a nagy utat, amely felé mezőgazdasági politikánknak haladnia kellene. Hogy egészen őszinte legyek, ezért nem okolom a földmívelésügyi miniszter urat. Az egész mezőgazdasági igazgatásunk, egész agrárpolitikánk egy hosszú fejlődés következménye és én úgy nézem ezt az egész dolgot, mint egy felnőtt nagy fát, amelyet azonban a múltban meglehetősen — nem is elhanyagoltak, hanem kevéssé gondoztak. Mindenütt kinőtt egy-egy ág és az ágak összekuszálódtak, mert a mindenkori földmívelésügyi igazgatás nem tudta lenyesegetni az ágakat és nem tudott egy vagy két vezérhajtást adni az egész fának. így azután szép nagy fa lett ugyan az egész dologból, de végeredményben olyan kuszáltak az ágak és annyira összenőttek, hogy a termés bizony a legjobb igyekezet és a legjobb szándék i mellett sem kielégítő. (Hertelcndy Miklós: Táplálni kell egy kis költséggel!) A táplálékot megadtuk, az is kevés, — bár nem akarok abba a hibába esni, hogy a földmívelésügyi tárca költségvetését kicsinyeljem. mint általában szokták; amennyi van, annyi van. Mondom, ezt a táplálékot megadtuk neki, de végeredményben a gyümölcs mégis csak kevés és — mint az előadó úr is megállapította — mezőgazdaságunk helyzete a jó igyekezet és jó törekvés ellenére is nehéz. Ha bizonyos javulást lehet ig látni, de ez olyan lassú, hogy ezt a mezőgazdaság alig bírja ki. Mélyen t. Képviselőház! Én felszólalásaim során általában részletkérdésekkel szoktam foglalkozni, minthogy azonban ebben az irányban indítottam el felszólalásomat, meg akarnám most magyarázni, milyen nagyvonalú intézkedést látnék helyesnek mezőgazdasági politikánk terén. Tudjuk, hogy körülbelül