Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-138

Az országgyűlés képviselőházának 138. ülése 1936. évi május hó 29-én, pénteken, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A miniszterelnök helyettesítésével megbízott földmívelésügyi miniszter benyújtotta a legfőbb állami számvevőszék elnökének az 1935/36. évre megszavazott hitelekkel szemben az egyes költségvetési fejezeteknél e számadási év első felének végén mutatkozó eltérésekről szóló jelentését, továbbá a hadrakelt seregek sebesültjei és betegei helyzetének javítása és a hadifoglyokkal való bánásmód tárgyában Genfben 1929 július 27-én kelt egyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. — A földmívelésügyi tárca 1936/37. évi költségvetése s ezzel kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XXIII., XXIV. és XXV. fejezete. Hozzászóltak : Krúdy Ferenc előadó, Osoór Lajos, Schandl Károly, Petro Kálmán, özermann Antal, Kun Béla, Baross Endre, Takács Ferenc, gr. Teleki Mihály, Soltész János, Megay Meissner Károly, Flandorffer Ignác, Tóth Pál, Klein Antal, vitéz báró Roszner István, Farkasfalvi Farkas Géza, Nirnsee Pál, Mizsey György, Lázár Imre. — A pénzügyminiszter beterjesztette az 1936/37. évi állami költségvetésről szóló, valamint a Liszt Ferenc emlékét megörökítő kétpengős ezüstérmék veréséről szóló törvényjavaslatot. — A legközelebbi ülés ideiének és napirendjének megállapítása. — Az interpeilációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány réseérői jelen voltak: Darányi Kálmán, Fabinyi Tihamér. (Az ülés kezdődött délután & óra 02 /perckor.)'* (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Huszár Mihály, a javalatok mellett felszólalók jegyzésére vitéz Kenyeres János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére Vásárhelyi Sándor jegyző urakat kérem fel. A miniszterelnök urat helyettesítő földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Darányi Kálmán, a miniszterelnök helyettesítésével megbízott földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Van szerencsém a legfőbb állami (Számvevőszék elnökének az 1935/36. évre megszavazott hitelekkel szemben az egyes költségvetési fejezeteknél ezen számadási év első felének végén mutatkozó eltérésekről szóló jelentését beterjeszteni. Kérem, hogy a jelentést a zárszámadási bizottságnak kiadni méltóztassék. Van szerencsém továbbá benyújtani a hadrakelt seregek se'besültjei és betegei helyzetének javítása és a hadifoglyokkal való bánásmód tárgyában Genfben 1929. évi július hó 27-ik napján kelt egyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot 'benyújtani. Kérem a javaslat kinyomatását, szétosztását és a véderőbizottsághoz való utasítását. Elnök: A Ház a beadott törvényjavaslatot és jelentést kinyomatja, tagjai között szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a törvényjavaslatot a véderőbizottságnak, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VIII. a jelentést pedig a zárszámadási 'bizottságnak adja ki. Napirend szerint következik a földmívelésügyi tárca és az azzal kapcsolatos állami üzemek költségvetésének általános tárgyalása. Krúdy Ferenc képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Krúdy Ferenc előadó: T. Ház! Ha a földmívelésügyi tárca 1936/37. évi költségvetését vizsgáljuk, az első tekintetre örömmel állapíthatjuk meg, hogy bár az állam pénzügyi helyzete miatt a takarékosság követelményei mindenképpen megkívánták a kiadások mérséklését, mégis sikerült a miniszter úrnak az előző évekhez képest a földmívelésügyi tárca dotációját emelni. Amíg a tárca és a hozzátartozó három üzem kiadásai a nyugdíjterhek nélkül az 1933/34. évben 37 millió pengőt, az 1934/35. évben 35'9 millió pengőt, az 1935/36. évben pedig 38*6 millió pengőt tettek ki, addig a most tárgyalás alatt lévő 1936/37. évi költségvetési előirányzat a felmerülhető kiadások összegét 42 millió pengőben állapítja meg, hogy a kormányzat teljesíthesse azokat a feladatokat, amelyeket a háború előtti gondtalan élet formáitól célkitűzéseiben és eszközeiben oly lényegesen eltérő új, modern agrárpolitika s egy nagyarányú gazdasági krízisből kiemelkedő ország nemzetgazdasági feladatai parancsolólag előírnak. Aki tisztában van azzal, ihogy a gazdasági jólét nem ötletekkel, hanem rendszeres, tervszerű, organikus építő munkával érhető el, s aki nem a rideg számokat nézi s aki különösen gazdasági judíciumokkal tekint bele a költségvetés rubrikáiba, a a*ideg számok mögé, annak nem egy esetben meglepetéssel, de mindenesetben nagy megelégedéssel kell megállapítania, hogy ott a költségvetés mögött tulajdonképpen egy nagyarányú átszervező, átalakító 45