Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-136

264. Àz országgyűlés képviselőházának i< emberiség józanságában, bogy eat a feladatot békés úton meg fogja oldani, mert egyébként olyan katasztrófa felé haladunk, amelyben az emberiség gazdasági és politikai rendje, de az emberiség legjobbjai által 3000 éven keresztül felépített civilizációja és kultúrája is elpusztulhat. (Rátz Kálmán: Spengleri jóslat!) Mi magyarok, fegyvertelen kis nemzet lévén, nem érvényesíthetjük a magunk igazát, csak érveink meggyőző erejével. Ez az érvelés a mindenkori magyar külügyminiszter kezébe van letéve, aki mindenhol, ahol magyar kérdések felett ítélnek, a magyar igazságot a maga érvelésével kell, hogy érvényre juttassa. Neki •szüksége van egy vezérkarra, szüksége van egy kitűnően dolgozó tisztviselői karra és amikor ő e cél szolgálatában kéri a t. Képviselőháztól, hogy ezt a költségvetését mint szükségeset jóváhagyja, én azt-hiszem, a nemzet áldozatkészsége ezt nem tagadhatja meg és ezért tisztelettel kérem a t. Képviselőháztól, méltóztassék a külügyi tárca költségvetését elfogadni. {Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Vázsonyi János! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Szeder János jegyző: Csoór Lajos! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Szeder János jegyző: Buchinger Manó! Elnök: Buchinger Manó képviselő urat illeti a szó. Buchinger Manó: Mélyen tisztelt Ház! A külügyi kormányzat költségvetését olyan időpontban tárgyaljuk, amikor a világpolitikai veszedelmekről nem lehet azt mondanunk, hogy csökkenőben volnának, hanem ellenkezőleg, emelkedni látszanak. Ha volna valaki, aki ebben kételkedik, az igen tisztelt előadó úr szavai meggyőzhetik erről az illetőt és alátámasztják ezt a kijelentésemet, amellyel rövid mondanivalóimat bevezetem. ' Az előadó úr maga állapította meg, hogy a világpolitikai helyzet ma valóban áttekinthetetlenül zavaros; Mondott az előadó úr egynémely olyan dolgot, különösen a Népszövetségre vonatkozóan, amelyeknek egy részével egyetérthetek, de voltak az előadó úr 'kijelentései között olyanok is, amelyekre vonatkozóan viszont, azt hiszem, úgy pártállásomnál, mint meggyőződésemnél fogva, igenis, bizonyos mértékig reflektálnom kell. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Az első, amire az előadó úr meglehetősen nagy nyomatékkal kitért, az volt, hogy szerinte Olaszországnak az a lépése, amelyet az olasz háborúval tanúsított, a fejlődés természetes vonalán áll. Nekem az a szerény felfogásom, igen tisztelt Ház, hogy ezt az olasz nép lesz hivatva eldönteni (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.), azonkívül ezt az olasz történelem jövője fogja majd végképpen eldönteni és az fog erről végleges ítéletet mondani. Természetes fejlődési vonalnak nevezi ezt az előadó úr, én a magam részéről ezzel szemben azt volnék bátor megjegyezni, hogy nem volt természetes az, hogy Olaszország, mint a Népszövetség tagja, jónak látta megtámadni a Népszövetségnek egy másik tagját, jónak -látta az ellen háborút indítani és háborút folytatni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldaton. — Farkas István: így pusztítják a Népszövetséget!— Propper Sándor: A precedens mindenesetre veszedelmes!) Az előadó úr sok szerencsét kívánt Olaszîtf. ülése Î9S6 május É7~én, szerdán. országnak ehhez a sikeréhez és ehhez a vállalkozásához. En ehelyett a iszerenesekívánat helyett azt kívánnám, hogy ne legyen ennek a lépésinek Európában nagyobb baj és nagyobb konflagráció a következménye. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaioldalon. — Farkas István: Még .mindig megvan a nagyobb baj lehetősége.) Beszélt az igen tisztelt előadó úr Németország legutóbbi magatartásáról is. Azt mondotta, hogy mi magyarok abban a helyzetben vagyunk, hogy Németország lépését megértéssel kell, hogy fogadjuk. Azt mondotta az előadó úr, hogy igen jó demonstráció volt az, amit Németország csinált. Hát demonstrációnak valóban demonstráció volt, sőt tovább mehetünk, mondhatnók talán, hogy snejdig demonstráció volt, vagy snejdig demonstrációnak szánták; ha azonban ennek a lépésnek Magyarországra való következményeit is nézzük, akkor szerény felogásom szerint kevesebb okunk van arra, hogy olyan nagyon lelkesedjünk ezért a snejdig demonstrációért, (Ügy van! a szélsőbaloldaíon! ) mert ennek Magyarországra való következményei máris nyilvánvalóak. Nyilvánvalóak pedig abban, hogy a külpolitikai helyzet igenis, megnehezedett, a feszültség növekedett, elsősorban Németország és Franciaország között s ennek következményeképpen ez a feszültség tovább fog terjedni egész Európában. Ennek pedig, azt hiszem, mi nam örülhetünk, semimi okunk sincs arra, hogy egy ilyen fejlődésnek örüljünk. (Ügy van a szélsőbaloldalon.) Következményé ennék az, t. Ház, hogy bizonyos francia-szovjetorosz szerződés^ amelyről itt annyiszor említés történik, ezáltal százszortaezerszerte indokoltahb a franciák szempontjából, akik ezt az ő lépésüket Németországnak azzal a lépésével indokolják. További következtményei is lesznek a dolognak, amelyeket én mind olyanoknak ítélek, hogy azok miatt nekünk semmi okunk sincs arra, hogy olyan örvendezve fogadjuk ezeket a lépéseket. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Volt végül az igen t« előadó úrnak Franciaország címére is mondanivalója. Többek között egy olyan kifejezést használt az előadó úr, hogy mi megköszönnők szépen azt, ha nekünk itt valamelyes 25 évi időtartamra szóló szerződést ajánlanának és nem volnánk hajlandók még egy trianoni szerződést aláírni. En ebben az előadó úrral egyetértek. Mint minden alkalommal, ez alkalommal is hangsúlyozottan ki akarom fejezni, hogy mi, szociáldemokraták a trianoni szerződést olyasvalaminek tartjuk, amely igazságtalan, amely felfogásunkkal, meggyőződésünkkel sem egyezik és mi szükségesnek tartunk Trianon ellen minden olyan harcot, amely harc nem jár olyan következményekkel, hogy még mai helyzetünket is megnehezíti, rosszabbá teszi és esetleg még a mainál is nagyobb bajokat hárít az országra. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azonkívül, különösen Franciaországra vonatkozólag a helyzet ma az, amire egyébként utalt is az előadó úr, hogy ott olyan változás következett be a legutóbbi választások következtében, amely igenis jelentős kihatással lesz az egész európai helyzetre. Franciaországban ma a Blum-kormány van alakulóban. Mi szociáldemokraták Leon Blumot nem most kezdjük ismerni. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Ha nekünk Leon Blum személyével kapcsolatban reményeink vannak, amelyeket az előadó úr nem táplál, mi ezeket a reménye-