Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-136
252 Az országgyűlés képviselőházának 1 Dulin Jenő: Akkor tisztelettel pusztán a következők kijelentésére szorítkozom. Miután a vármegye élén álló főtisztviselőnek ilyeténképpen kettős szerepe van, hogy tudniillik egyrészt a vármegye élén áll, másrészt mint pártelnök működik, én ebben káros hatást látok. Az a tisztviselő tudniillik, akinek valami vaj van a fején, igyekszik ilyen körülmények között bizonyos politikai érdemeket szerezni, hogy így a főispán előtt, mint hasznavehető egyéniség szerepeljen és amikor majd hivatali gondatlanság vagy hivatali vétség miatt felelősségre vonják, abban az esetben pártpolitikai szereplését és érdemeit tolja előtérbe és ezzel takaródzik. (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Azzal nem takaródzhatnak!) Sajnos, a legtöbbször éppen azok szoktak ilyesmivel takaródzni, akik egyébként rossz tisztviselők. (Ügy van! tfgy van! half elől.) Itt a vármegyéről szóló címnél akaróik megemlíteni egy konkrét példát arra vonatkozólag, hogy ennek milyen furcsa vonatkozásait látjuk. Itt van például a fejérmegyei főispán, akivel egy községi élharcos, egy orvos, igen furcsa módon helyezkedik szembe. Ha nem lenne a főispánnak ez a kettős szerepe, ha nem lenne egyúttal pártelnök is, akkor az a fonák helyzet soha nem adódnék elő, hogy a vármegye élén lévő és egy magas közjogi méltóságot reprezentáló, a kormányt képviselő főispánnal szembe helyezkedjék egy orvos, egy alantas beosztású egyén, {Felkiáltások 3obbfelől: Miért alantas? Ez a demokrácia?) aki egyébként alatta áll a hivatali hierarchiában, arra támaszkodva, hogy a politikai hatalom a főispánnal szemben is meg fogja védeni. Az ilyen jelenségek nem alkalmasak a megyei tisztviselők telkintélytiszteletének megerősítésére. Ezt azért említem, mert hiszen a főispán tekintélyét, amelyet mindannyiunknak védeni kell ÍS amelyet mindanynyian tisztelünk is, éppen az ingatja meg, ha à főispánt nem ugyan hivatalos minőségében, hanem mint pártembert megközelíthetőnek tartják és abban a téves hitben élnek, hogy a főispán egész gondolkodásában, mentalitásában átalakul és azokat a kötelező normákat, amelyeket mint tisztviselő feltétlenül betart, mint pártember liberálisabban fogja kezelni. Igazán nem hiszem azt, hogy a vármegyék vezetése és a vármegyék tisztviselői kara szempontjából — már tudniillik a kötelező fegyelem szempontjából — ez előnyös és üdvös hatást eredményezne. Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Mózes Sándor! Elnök: Mózes Sándor képviselő urat illeti a szó. Mózes Sándor: T. Ház! A belügyminiszter úrnak a tisztviselők politikától való mentességére vonatkozólag tett kijelentésével százszázalékig azonosítom magam és felszólalásomnak egyik oka éppen az, hogy szeretném, ha a belügyminiszter úrnak ez a kívánsága feltétlenül érvényesülne úgy a községi, mint a járási tisztviselőkkel kapcsolatban is. A községi képviselőtestületi és községi elöljárósági választások most aktuálisak. Magyarországon a legtöbb helyen lejárt a képviselőtestületek és községi elöljáróságok mandátuma és mégis azt tapasztaljuk, hogy a főszolgaíbírák nem tűzik ki a választásokat sem a képviselőtestületi, sem a községi elölj áros ági tagságokra vonatkozólag, hanem kitoljak a mandátumok érvényét addig az ideig, amikor a legnagyobb munkaidő kezdődik. Politikai okokból húzzák4ialasztják ezeket 6. ülése 1936 május 27-én, szerdán. a választásokat addig, amikor azután a községek szegényebb lakosai elszegődnek az aratáshoz, vagy pedig más munkába mennek, hogy azután így kevesebben jelentkezhessenek azok az állampolgárok, akik esetleg ellenzéki álláspontra !kívannak helyezkedni. Tisztelettel kérem a jelenlévő belügyminiszter urat, méltóztassék odahatni, hogy a járási főszolgabírák tartsák tiszteletben a községi és közigazgatási törvényeknek azokat a rendelkezéseit, (Meizler Károly: Lehetőleg az összeseket!) amelyeik a, mandátumok lejárására vonatkoznak és rendeljék el azonnal a választásokat. Ezzel kapcsolatban el kell tennem azt a kérdést, hogy vájjon honnan merítik megbízatásukat a imandátum lejárta után a képviselőtestületek és községi elöljáróságok tagjai, hiszen a mandátumuk már hónapokkal ezelőtt lejárt. Felteszem azt a második kérdést is, hogy vájjon, ha visszaélést követnek el esetleg egyes községi elöljárósági tagok, mint bírák, közgyámok és pénztárnokok, tekintve, hogy megbízatásuk már hónapokkal azelőtt lejárt, felelősségre vonhatók-e? Nem elegendő csak általános jogelvként kinyilvánítani a köztisztviselők pártatlanságát és politikától yaló mentességét, hanem azt az életben feltétlenül meg is kell valósítani. Ki kell tehát feltétlenül küszöbölni különösen a községi tisztviselőknek a pártpolitikában való részvételét, annál is inkább, mert ennek igen sok káros hatása vari. Fábián Béla igen t. képviselőtársam felemlítette azokat a sorozatos sikkasztásokat, amelyek abból kifolyólag történtek, hogy egyes községekben arra nem illetékes tényezők veszik fel az adófizető polgárságtól a pénzeket és ezeket a befizetett adókat — tekintettel arra, hogy nem illetékes községi hivatalnokok vették fel — az adófizető polgároknak még egyszer meg kell flzetniök. Idevonatkozólag tisztelettel kérem a belügyminiszter urat, méltóztassék az ország minden községében, illetőleg mindazokban a községekben, ahol adófizetés történik,^ táblakon közhírré tenni és az adófizető polgárságnak tudomására hozni, hogy senki másnak adót fizetni nem szabad, mint a községi pénztárosnak, illetőleg, ha másnak a kezeihez (fizetik az adót, ezt csak érvénytelenül tehetik. Előfordult ugyanis, hogy a községek ideiglenes alkalmazottakat fogadnak fel adóvégrehajtásra, akik nincsenek felvéve a községi státusba, akik tehát teljesen ideiglenesek, — ideiglenes Írnokok, ideiglenes díjnokok, esetleg fizetésnélküli gyakornokok — ezeket küldik el végrehajtani, akik azután nagy összegeket vesznek ifel ,és a legtöbb- esetben nem számolnak el. Ezeket/a visszásságokat az adófizető polgárok érdekéiben feltétlenül meg kell változtatni. A községekkel kapcsolatban különösen sérelmes a jegyzőknek az az eljárása, 'amit a választói névjegyzékek összeállításával kapcsolatban tanúsítanak. Határoiáottan kell állítanom, hogy igen sok községben a választói névjegyzékek összeállítása pártpolitikai iszempontiból történik, választói névjegyzékek összeállítása is pártpolitikai szempontból történik. Etekintetben egy konkrét esetre hivatkozom, újból arra a jegyzőre, akinek az ügyét ismételten szóvátettem már interpellációim során is, Sükösd község jegyzőjére, aki a iválasztási névjegyzéket pártszempontból állította össze. Bár a választási törvény határozottan és kötelezően előírja azt, hogy május: 15-étől június 11-ig minden érdeklődőnek rendelkezésére