Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-136
248 Az országgyűlés képviselőházának 1 százalókkal drágítani fogja a fővárosi hirdetések elhelyezését. Elnök: A képviselő urat kérem, méltóztassék a 2. címhez szólni, amely a vármegyék- és községekről rendelkezik. Payr Hugó: Ügy tudtam, hogy a 2. címnél lehet a fővárosról beszélni. Elnök: Méltóztassék előbbi figyelmeztetésemhez alkalmazkodni. Payr Hugó: A főváros nem községi? A főváros szanálásáról átt nem lehet beszélni? Elnök: Ebbe a címhe ez nem illeszthető be. Payr Hugó: Bocsánatot kérek, én a főváros szanálásáról akarok beszélni. Elnök: Ezt az első címnél méltóztatott volna elmondani. Ne méltóztassék az elnökkel vitatkozni, hanem inkább a tárgyhoz szólni. Payr Hugó; Szabad ezt a mondatot befejeznem? Elnök: Tessék. Payr Hugó: Ki kell jelentenem, hogy én mindig a legnagyobb elismeréssel viseltettem a, belügyminiszter úr személye iránt; én az ő működését és munkásságát figyelemmel kísérvén, mindig konstatáltam, hogy az a legkorrektebb, a legjobb indulatú, és éppen azért eszemágában és még gondolatomban sem volt bárminemű, kapcsolatot találni 'aközött, hogy a belügyminiszter úr valamikor a múltban ala,pított egy vállalatot és az a vállalat ma a fővárossal egy megállapodást köt. Végtelenül sajnálom, hogy a belügyminiszter úr vitte ezt az általam csak tárgyi téren feltüntetett dolgot szelmélyi térre ós igazán nem értem, mivel adtam okot az ő meglehetősen éles személyi támadására., T. Képviselőház! Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy a belügyminiszter úrnak két, tegnapi észrevételére reflektáljak, minthogy mai, egyébként nagyon érdekes beszédéiben azokat a számadatokat, amelyeket tegnap szíves volt kilátásba helyezni, nem mondotta el. Azt hiszem, ez fővárosi ügy. Elnök: Méltóztassék a 2. címhez szólni ós ne méltóztassék a címtől eltérni. Payr Hugó: Akkor én tévedésben vagyok. Ha ehhez nem szólhatok hozzá, akkor más mondanivalóm nincs. Most igazán nem tudom, mit csináljak? En a Bszkrt. szanálásáról akarok beszélni. Ha ezt nem lehet, sajnálom, más mondanivalóm nincs, akkor elállók a további szótól. Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: vitéz Váratdy László! Elnök: A__ képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Szeder János jegyző: Horváth Ferenc! Elnök: Horváth Ferenc képviselő urat illeti a szó. Horváth Ferenc: T. Ház! A vármegyéik és az autonómiák költségvetési jogáról, illetőleg annak gyakorlásáról kívánok pár szót szólni, kapcsolatosan különösen azzal, hogy általában véve a kormány és a szakértők részéről az a •vélemény, hogy a városok és az autonómiák a maguk költségvetési jogát nem gyakorolják kellően, különösen abban az irányban, hogy a kiadások terén az autonómiák a maguk szervezeténél fogva rendszerint nem tanúsítják a megnyilvánult kívánságokkal szemben azt az ellenállást, amely kívánatos volna. Ennek azután az az eredménye, hogy a községek^ a vármegyék, általában az autonómiák költségvetése rendszerint túlságos mértékben megdüz6. ülése 1936 május $7-én, szerdán. zad és lényegesen meghaladja azt az adófizetési képességet, azt a teherviselési képességet, amelyet az autonómiák a kiadásokkal szemben fel tudnak mutatni. A kormány a maga hatalmát éppen a fővárossal szemben etekintetben gyakorolta is, amikor a szanálással kapcsolatban a fővárost határozottan bizonyos intézkedések megtételére utasította és hívta fel. En a magam részéről, amikor ezzel a kérdéssel idejövök, egy konkrét eset kapcsán teszem ezt és éppen az ellenkező okokból. Sopron vármegye a folyó évre vonatkozó költségvetését 'azzal az elhatározással fogadta el, hogy 26%-os pótadóját, amely az elmúlt években megvolt, emelni nem engedi, inkább az egyes kiadási tételeket csökkenti olyan mértékben, hogy az elmúlt éveknek ez a megállapított 26%-os pótadója fedezze a folyó év szükségletét is. Szükségesnek mutatkozott egyes tételek csökkentése és ezt a csökkentést a vármegye kisgy ülése és törvényhatósági bizottsága tényleg, végre is hajtotta és ezen az alapon sikerült a vármegye terhét és pótadód át is a régi szinten, a 26%-on megtartani. A vármegye, amikor nem volt hajlandó az adóterhet emelni és mindent elkövetett arra, hogy a régi teher, a régi 26%-os pótadó fenntart assék, mégis belement abba, hogy szociális célokra, az Ínségesek segélyezésére, közmunkákra külön 1%* pótadót szavazzon meg, azzal a határozott rendeltetéssel, hogy ez az 1% azonban csak az ínségesek segélyezésére fordítandó. A közgyűlésnek ez a határozata a belügyiminiszter úrhoz került és a belügyminiszitérium a megyének ezt a korrekt álláspontját, amely egyhangúlag nyilatkozott meg a közgyűlésen, sajnos, megváltoztatta, a közgyűlésen törölt egyes kiadási tételeket újból felemelte, úgyhogy ez önmagában maga után vonta a pótadónak 0*9 százalékkal, majdnem 1 lékkai való emelését. Amiért ezt szóvá teszem a Házban, azaz, hogy akkor, amikor az autonómiák — így a vármegyei autonómiák is — jogkörüket és hatáskörüket olyan lelkiismeretesen gyakorolják, mint ahogyan gyakorolta Sopron vármegye, lakkor a magam részéről azt szeretném, ha a belügyi kormányzat a megyének ezt az egyhangúlag megnyilvánult állásfoglalását respektálná és nem avatkoznék bele a dologba oly irányban, hogy a megye terhét emeli iákkor, amikor a megye éppen azt az elvet tartotta szem előtt, amelyet a kormány más^ ivonatkozásfoan és más közületekkel szem, előtt ^tartott, hogy nem engedi emelni a kiadási tételeket, de amikor Sopron vármegye ezt \ maga megtette, akkor a kormány a megyével szemben mégis ellenkező álláspontra helyezkedett. Ugyanennél a címnél azt látom, ihogy az átmeneti kiadások között a gyámpénztárakban kezelt háborús államadóssági kötvények tulajdonosainak támogatására 400.000 pengő van felvéve. Ezzel kapcsolatban azt & f kívánságot szeretném előterjeszteni, hogy a Iháborús kötvények tulajdonosainak kártalanítására fordított összegek egy tételben irányoztassanaik a jövőben a költségvetésben elő, ímert hiszen erre a célra a 6. cím alatt vannak egyébként r felvéve a szükséges összegek, ott, ahol általában ivévé gondoskodás történik a hadikölcsöntulajdonosok kártalanításáról. Nincs tehát s&m*mi értelme' annak, hogy ezeknek a költségeknek egy része, amely a gyámpénztárakban elhelyezett kötvényekre van felvéve, itt külön
