Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-136

226 Az országgyűlés képviselőházának ban. Ez progresszív, a legkisebb kategóriát nem érinti, (Elénk helyeslés.) az ezt követő kategóriánál Vz% é.s fokozódik azután egészen 11%-ig, a vezérigazgatónál. (Felkiáltások a jobboldalon: Kevés! Ott 50% is lehetne!) Hangsúlyozom azonban, hogy e leszállítás ellenére és az eddig történt leszállítások mellett is ezeknek az alkalmazottaknak fizetése ma még mindig 25%-kai több, mint bármely hasonló állami tisztviselőé. (Zaj. — Felkiáltások jobbfelől: Akkor nincs semmi baj! — Gr. Festetics Domonkos: Ki kell egyenlíteni! — Payr Hugó: Az üzem más, mint az állami hivatal! Tessék Bornemiszát megkérdezni! — Több a felelős ség! — Gr. Festetics Domonkos: Az államnál is van felelősség! A felelősség mindenütt egyforma! — Payr Hugó: Nem is látott még üzemet! — Zaj. — Elnök csenget.) Annyi anyagom van, hogy méltóztassék megengedni, hogy most áttérjek a tarifa kérdésére, s ez a következő. (Zaj.) Ha a székesfőváros a Hév.-et nem vette volna meg, (Müller Antal: Ügy van! Mi tiltakoztunk ellene! — Petrovácz Gyula: Elleneztük!) elég lett volna az, hogy visszaállítsuk a régi tarifát, amelyről annakidején letértek Miután azonban az egész vonalon a 36 filléres viteldíjat nem lehet bevezetni és miután nem lehet megengedni azt, hogy egy kézben lévő vállalatoknak különféle tarifájuk legyen és az, aki véletlenül a Hév. mellett lakik, 36 fillért fizessen azért, amiért más 28 fillért fizet, ennek következtében meg kellett találni a számtani középarányost, ami 30 fillér, a kisszakasz pedig egyelőre megmarad úgy, ahogy van. Történtek még más, bizonyos bérletjegyeknél való emelések is. Ez az egész igen keserves dolog. (Payr Hugó: A 30.000 szabadjegyet méltóztassék csökkenteni!) A szanálásért nem a főpolgármester úr felelős morálisan, mert ő csak formálisan felelős, de én osztozkodom vele — a formai felelősségben nem, de a morálisban teljes mértékben. (Payr Hugó: Becsületes eljárás! A 30.000 szabadjegyet tessék csökkenteni!) Ha t. képviselő úr a szabadjegyeket emlegette, akkor méltóztassék megengedni annak megállapítását is, — mert én magam néztem utána a szabadjegyeknek — hogy a szabadjegyek és a kedvezményezett jegyek száma a Bszkrt.-nál több mint 40,000! (Felkiáltások: Hallatlan!) Igaz, hogy ebben van az alkalmazottaknak és családtagjaiknak szabadjegye is. (Felkiáltások balfelől: A cselédjeik is kapnak!) 258 szakácsnőnek és szobaleánynak is volt szabadjegye. (Nagy zaj és felkiáltások: Hallatlan! Botrány! — Payr Hugó : Meg kell ,' szüntetni!) Elnök: Csendet kérek. vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Elhangzott egy felszólalás — nem tudom, kinek információja alapján — és a sajtóban is megjelent az, hogy a kérdéssel kapcsolatban a belügyminisztérium illetékes osztálya és osztályvezetője városellenes magatartást tanúsít. Mi politikusok, miniszterek, feltűnünk és letűnünk a magyar politikai élet színpadán és tőlünk telhetőleg igyekszünk hozzájárulni annak az épületnek emeléséhez, amely Magyarországot jelenti, de állandóan hangyaszorgalommal dolgozó és napról-napra a hivatalokban, az irodákban ülő tisztviselők, akiknek munkájától függ egy nemzet nagysága, mert csupa apró munka adódik össze napról-napra, évről-évre. (Ügy van! Ügy van! Elénk helyes' lés jobbfelől és a középen.) Ne méltóztassanak bevonni a par excellence politikai kérdésekbe, 136. ülése 1936 május 27-én, szerdán. (Ügy van! Ügy van! Taps jobbfelől és a középen.) mert ez a budapesti szanálási kérdés végeredményében az illető urak szempontjából csak pénzügyi kérdés volt, az ügy szempontjából azonban kívülről nézve politikai kérdés. Szakszempontból a tisztviselő felelős, a politikáért én vagyok felelős. (Horváth Zoltán: A tisztviselő ne politizáljon!) Nem is politizál. A tisztviselő számol, szaktudásával köteles nekem adatokat rendelkezésemre bocsátani (Helyeslés balfelől.) és én hálás köszönetemet fejezem ki annak a tisztviselőnek, — és felhasználom az alkalmat arra, hogy hálás köszönetemet fejezzem ki az egész tisztviselői karnak — aki abban a szellemben dolgozik, amelyet én vázoltam és aki a magyar hazának és a jövőnek nagy hasznára és boldogulására van. (Általános élénk helyeslés és éljenzés, és taps.) T. Ház! Ez a szanálás szakszerű és mérlegszerű. Nekem nem volt módomban és nem is volt feladatom, mert nem is lehetett feladatom, hogy rátérjek a szanálás gyökerére, mert hiába kereskedünk mi itt a számok körül, ha maga az üzem, annak technikai lebonyolítása, a berendezkedések praktikus volta nincs rendben, — amit én ellenőrizni nem tudok és amit nem is hivatásom ellenőrizni — akkor hiába szanáljuk mi itt a fővárost és a Bszkrt.-ot, az a legrövidebb időn belül ugyanott lesz, ahol volt. (Ügy van! Ügy van!) Ennek következtében kérő szóval fordulok a székesfőváros pártjaihoz, hogy tegyenek félre minden politikát, tisztán a város közönségének és a város nagyságának érdekeit nézve, kapcsoljanak ki az üzemi kérdésekből minden politikát, mert azokat üzleti módon kell kezelni. (Ügy van! Ügy van! — Payr Hugó: Elsősorban a Nep.-hez kell fordulnia ebben a kérdésben! — Ellenmondások jobbfelől.) A városok háztartására térek át. Közismert dolog, hogy :a rossz gazdasági viszonyok egy egész sereg magyar várost igen nehéz helyzetbe hoztak. De nemcsak ezek a rossz gazdasági viszonyok játszottak itt szerepet, mert én statisztikával tudnám kimutatni, hogy ahol a város vezetősége és elsősorban polgármestere jó és a helyén van, ott rövid idő alatt a lehető legelőnyösebb változások állanak elo még a mai viszonyok között is, ahol pedig megfordítva van, ott bekövetkezik éveken belül a leromlás. (Horváth Zoltán: Ez igaz!) Sajnos, vagyonkezelési szabálytalanságok miatt a vidéki városok egész sorában kénytelen voltam vizsgálatot elrendelni (Helyeslés jobbfelől és középen.) és minthogy bebizonyosodott, hogy ezek a vizsgálatok nem hiába lettek elrendelve, (Gr. Festetics Domonkos: Folytatni kell!) hiába hangzanak el olyan megállapítások és hiába hangzik el az, hogy feldúltuk «a város nyugalmát és hogyan lehetett a város kellemes életébe belenyúlni, ez engem nem érdekel. (Általános helyeslés.) A jövőben rendszerrel fogjuk folytatni ezt, (Helyeslés.) mert a jószívűségnek leghamisabb fajtája az, amit a közvetlenül ott álló, hibázott vagy bűnös emberrel szemben emberileg erezhetek, de nekem azokra a tízezrekre és százezrekre kell gondolnom, akiknek pénzét ezek az emberek elvitték. (Általános helyeslés. — Taps a jobboldalon és a középen. — Dulin Jenő: Szigorú vizsgálatot! — Farkas István: Augias istállóját ki kell tisztítani! — Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház! A vármegyék háztartásának hiánya 1931-től 1935-ig csökkentő tendenciát