Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-135

Az országgyűlés képviselőházának 135. ülése 1936 május 26-án, kedden. - 187 kicsi, koldus béreken tengődő emberek kis fizetésedből és béreiből csípjen el egy darabkát, megrontva ezzel, leszállítva ezzel sok-sok ezer tisztviselő és munkáscsalád életszínvonalát. A községek és megyei városok önkormányzatát két törvény szabályozza ezidőszerint. Igen érdekes, hogy két törvény van érvényben, az egyik az 1886 : XXII., a másik az 1929 : XXX. te. Érdekes, hogy mind a két törvényből azt hagyták meg és azt gyakorolják, ami rossz belőle. Ami jó a két törvényben, azt kihagyták és variálva alkalmazzák mindig azt, ami rossz. A népakaratot sok helyütt igyekeznek meghamisítani, a szavazók egy részét kiirtják, formálisan kiirtják a szavazólajstromokból,, (Ellenmondásók a középen.) a megmaradt résznek egy részét pedig elütik a szavazás lehetőségétől. (Ellenimondások a középen.) Méltóztassék meghallgatni egyetlenegy példát. Itt van Pestszentlőrlnc példája, amely eddig nagyközség volt és az idén alakult át megyei várossá. Elindult tehát egy fejlettebb városi, kulturáltabb élet felé s megválasztotta új képviselőtestületét is, Pestszentlőrincnek 37.000 lakosa van. A községi választók száma 3945. Ebből leszavazott 2113 választó. A Nep.-re szavazott 1201 és ezzel megkaparintotta magának a Nep. az egész képviselőtestületet, illetőleg annak választott részét, mert a virilisek és a hivatalból tagok más kategóriába esnek, de a 37.000 lakos ügyeiben 1200 ember megbízásából intézkedik most és kormányoz egy képviselőtestület. Es ez nem egészen véletlen, mert ott mindent megtettek arravonatkozólag, hogy. a szavazók nagy részét elüssék a szavazás lehetőségétől. A titkosságot — amennyire a -törvény azt biztosítja — sem tartották be. Voltak ugyan megbeszéléseink, hogy a titkosságra vonatkozó megállapodás egyforma szavazólapokkal, urnákkal és egyforma borítékokkal biztosíttassák, a mélyen t. Nep. azonban, amely féltette a maga birtokállományát, piros szavazólapokkal szavazott. TTgylátszik, a kártyagyárakban összevásárolták az összes makulatúrákat és ezekből csináltatták a szavazólapokat. ^Termesze te sen a függő helyzetben lévő ellenzékig választók az elfogadott és rendes fehér szavazóeédulákat nem merték beadni, — ilyenekkel szavazott t. i. az ellenzék — mart egészen biztosan ellenőrizve érezte magát, vagyis nem színes, nem kék, nem piros, nem sárga, nem, zöldhátú szavazólapot adott be az a választó, ha ellenzéki pártra szavazott, hanem fehér lapot. (Boczonádi Szabó Ima-e: Máskor majd ^mi szavazunk fehérrel s önök pirossal. — Reisinger Ferenc: Nem volt szellemes közbeszólás!) Ha ön t. képviselőtársam elfogadja ezt a szavazási módot titkos szavazásnak, ez más lapra tartozik. Egész Pest környékén az a helyzet, hogy a szavazókat azon az alapon törlik ki a szavazólajstromokból, hogy a szavazók egy része és pedig elég jelentékeny része, Budapestre vagy más városokba jár be a lakóhelyéről dolgozni s ebben az esetben a kereseti adójukat a munkahelyükön illetékes város pénztárába fizetik be, viszont a lakóhelyén illetékes hatóság, miután ott nem fizetnek adót, nem vészig be, vagy törli őket a választói névjegyzékből. így áll elő az a helyzet, hogy Budapest egész környékén 30 vagy 40 kilóméteres körzetben egyharmadrész annyi községi választó van, mint amennyi az országos választó. Hogy néhány számmal is megvilágítsam ezt a kérdést, a helyzet az, hogy körülbelül kétharmadrésze az összes szavazásra jogosultaknak ki van törölve a községi választói lajstromokból. Ennek az a magyarázata, hogy az iparban foglalkoztatott körülbelül 102.000 munkás közül 54.510 dolgozik más városban vagy községben. Ezeket tehát már ab ovo törlik a választói lajstromból, tehát elesnek a szavazás lehetőségétől. Mire volna tehát itt szükség! Arra, hogy azt a bizonyos 1924-ben megjelent 95.000. számú pénzügyminiszteri rendeletet helyezzék hatályon kívül, mert ez a rendelet teremtette meg azt az átkos abuzust, hogy az a gyanútlan pestkörnyéki ember — minthogy Pest környékén nincs mindenütt gyár, vállalkozás, stb. — munkaalkalom híján kénytelen vándorolni, kénytelen bejönni Budapestre, Kispestről Újpestre, Újpestről Kispestre, úgyszólván mindennap vándorol és mivel az a bizonyos pénzügyminiszteri rendelet előírja, hogy ezeknek az adóját a munkahelyen illetékes adópénztárba kell befizetni, a helyi hatóság — amint mondottam — ezen az alapon megszünteti az illető választójogát. Nagyon kérem a belügyminiszter urat, foglalkozzék ezzel a kérdéssel, mert lehetetlen ennek az állapotnak a fenntartása. Tessék ezt a pénzügyminisz téri rendeletet eltörölni. A választó nem tehet arról, hogy nem dolgozhatik saját lakóhelyén. Ez nem lehet jogfosztás alapja. Kettős baj áll itt elő. Azt is szóvá kell tennem, hogy nemcsak az a baj, hogy ezeket a lakosokat kisemmizik a választói jogból, hanem az is haj, hogy az így a főváros pénztárába a környékről befolyó kereseti adók hiányoznak a pestkörnyéki falvak és városok háztartásából. Hozzávetőleges, de reális számítás szerint körülbelül 2 millió pengő az az összeg, amelyet így elvonnak a pestkörnyéki városoktól és falvaktól. A milliárdos vagyonú főváros nem szorult rá ezekre az ő viszonylatában garasoknak mondható összegekre, viszont a Pest környékén elterülő városok és falvak költségvetésében ezek elmaradása igen sok esetben valóságos bajt okoz. Egyébként az elavult községi törvény, az 1886 : XXII. te. erősen korrumpáló hatással van a községek életére és a községek önkormányzatára. Ezt egészen egyenesen és nyíltan meg kell mondanom. En itt ebben a pillanatban ezzel a megállapítással kapcsolatban a szolnoki esetre gondolok. A tapasztalat az, hogy ahol vissza akarnak élni a különböző hivatalnokok vagy csoportok, ott igyekeznek kiszorítani az ellenzéket az önkormányzatból, illetve megfordítva, ahol az a tendencia nyilvánul meg, hogy az ellenzéket ki akarják szorítani az. önkormányzatból, ott egészen bizonyosan (tisztességtelen 'szándékok lapulnak meg, mert ha a szándékok tisztességesek, ha azok az önkormányzatok és azok az önkormányzati szervek a törvénynek megfelelően akarnak működni, akkor nem kell félniök az^ellenzéktől, nem kell félniök az ellenőrzéstől és nem kell félniök a kontradiktórius eljárástól. Ezt különben — amint mondottam — a tapasztalat bizonyítja. Szolnokon 1929 december elsején volt az önkormányzati választás. Az 1886 : XXII. te. 47. §-ának segítségével — saját szemeimmel láttam, átéltem és tapasztaltam ezt, mert ott jártam és ott voltam — szándékosan kiszorították az ellenzéket az önkormányzatból. Az a bizonyos bizalmiférfi-rendszer, a választás ellenőrzésének ez az egyetlen módszere vált le25*